MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.02.15. 15:00,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

Történelmi örökség 21. századi köntösben – Gyulai vár

Több mint 600 éve vár, hol egy ostromra, hol egy fegyverletételre, hol egy felújításra, ma már főként turistákra, és legújabban a Szigeterőd-program megvalósulására. Megnéztük Gyula történelmi emlékhelyét. 

A város jelképé vált erődítmény az egyetlen 15. századi eredetű, sík vidéki épen maradt téglavár Közép-Kelet-Európában. Gyula és várának története nem szűkölködik meglepő és drámai fordulatokban. A történelmi források szerint Maróti János macsói bán építtette az 1400-as évek elején. A Marótiak kihalása után a gyulai uradalom a várral együtt Mátyás király tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Nem járt rosszul vele, mert három mezőváros (Gyula, Békés, Simánd) és 83 falu is tartozott hozzá. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix révén 1509-ben Brandenburgi György birtokába került.

 

Fotó: Joó Annamária - TM

1530-ban Szapolyai János csapatai elfoglalták, 1552-től királyi végvár. A Pertev (Pertaf) pasa által vezetett több tízezer fős török sereg 1566 júliusában érkezett meg a vár alá. Kerecsényi László várkapitány és alig 2000 fős várvédő csapata hatvankét napig hősiesen és keményen küzdött a többszörös túlerővel szemben, míg végül a folyamatos veszteségek, az ellátmány szűkőssége és a katonák között pusztító vérhasjárvány miatt feladni kényszerült a várat. A pasával kötött egyezség szerint a védők sértetlenül elvonulhattak, átadva a várat az oszmánoknak. Fair ajánlat lett volna a két hónapos ostrom után, ha a török betartja, de nem tette, és az elvonuló, meggyötört vitézekre rontott. Nagy részüket lekaszabolták, Kerecsényi kapitányt pedig elfogták, és Nándorfehérvárra vitték, ahol kivégezték.

 

Fotó: Joó Annamária - TM

Ezután 129 évnyi török uralom köszöntött a várra és Gyulára, amely szandzsák székhely lett. 1695-ös visszafoglalását követően a vár hadi jelentősége csökkent. 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharcban került egy rövid időre ismét a történelem reflektorfényébe, amikor Károlyi Sándor tábornok kurucai vették körbe, de elfoglalni már nem tudták. Innentől katonai jelentősége gyakorlatilag megszűnt. 1720-tól a vár és a város is a Harruckern család tulajdona lett, majd később a Wenckheim és az Almásy családok birtokolták.

 

Fotó: Joó Annamária - TM
Az 1500-as években épült gótikus stílusú ágyútorony (rondella) a vár nyugati sarkában található


1849-ben még egyszer bekerült a magyar történelem forgatagába. Kevesen tudják, de az 1848–49-es forradalom és szabadságharc világosi fegyverletétele tulajdonképpen Gyulán ért véget augusztus 23-án, mivel a tiszti kar tagjait, a tábornokoktól a hadnagyokig, Arad előtt Gyulára vitték, ahol a vár mellett lefegyverezték őket az osztrákok. (Világosnál csak a Görgey vezette 40 ezres hadsereg legénysége kapitulált.) A városban szállásoltak el az aradi vértanúk közül tízet. Közülük Knezich (Knezić) Károly honvéd vezérőrnagy hősiesen úgy döntött, hogy nem adja át kardját az osztrákoknak, fegyverét inkább egy kocsikerék elé tette, és eltörte. A megrongált szablya és kardhüvely megtekinthető a Vármúzeum fegyvertermében. A vár közelében látványos szoborcsoport és emlékmű őrzi az egykor itt raboskodó aradi vértanúk sorsának gyulai fordulatát. A szoborgyűrű (a várral együtt) 2012 óta a 49 magyarországi történelmi emlékhely egyike, bárki megnézheti a Várkertben.

 

Fotó: Joó Annamária - TM
A Várkertben lévő honvédtiszti emlékmű az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulójára készült


A várkastély régészeti feltárása már az 1950 években elkezdődött. Az első körben a téglavár műemléki helyreállítását végezték el. A ’60-as évek közepétől múzeum és színház is működik benne. 2005 óta megújult belső térrel és külsővel, várkápolnával és 24 kiállítóteremmel várja a látogatókat. Az utóbbi időben pedig a közeljövőben megkezdődő Szigeterőd-projekttel hívta fel magára a figyelmet. De mi is ez „szigeterőd-dolog”? Aki járt már Gyulán, és sétált a várat körülvevő kertben, az sejtheti, hogy a téglaerődítmény a mai állapotánál jóval nagyobb terjedelmű volt. Ennek nyomai láthatók például Török-toronynál, a rondella melletti „gödörnél”, a csónakázótónál vagy a Kapus-hídnál. A Szigeterőd-projekt lényegében a vár és történeti környezete korhű, tudományos kutatások alapján elkészült teljes rekonstrukcióját jelenti, azaz a palánkerődítések, illetve az egykori Körös-mederből kialakított várárok helyreállítását.

 

Fotó: Joó Annamária - TM

Az ásatások és kutatások szerint ugyanis a gyulai vár „komplexuma” egykor egy, a Fehér-Körös medréből kiépített várárokból, palánkszerkezetű külső várból, a Huszár-toronyból, valamint magából a téglavárból állt, és mintegy szigetként emelkedett ki a környezetéből. Ha minden jól alakul, akkor a Nemzeti Várprogram keretében a felújítások 2017-től megkezdődnek. Így az elkövetkező években már nem csupán a felújított Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyért, és a benne található modern látogatóközpontért, illetve interaktív kiállításért; a Várfürdőért; a Százéves cukrászdáért; a szökőkutakkal teleszórt, hangulatos belvárosért, de a helyreállított szigeterődért is érdemes lesz majd Gyulára utazni.

 

Gyulai Vármúzeum: Belépőjegyek és nyitvatartás 

 

Amit tudni érdemes a történelmi és nemzeti emlékhelyekről

Történelmi emlékhelyek
A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A történelmi emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

 

Nemzeti emlékhelyek
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg egy kiemelt nemzeti emlékhely és tizenhat nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A nemzeti emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely 

Pannonhalma ezeréves apátsága  





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. március
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. március
Nádasi Tibor:
Útra készen
Gerecse 2017 - Már lehet online nevezni!
A 36. Gerecse 50 távjai 2017-ben sem változnak, a klasszikus 50-es mellett 30, 20 és 10 km-es szakaszok...