Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

A Balaton-felvidék titkos szeglete: a Zádor-hegy környéke

Turista Magazin 2019.06.24.

Igyekeztem úgy szoktatni a családomat, hogy a balatoni nyaralások alatt csak a délelőtti kirándulások, túrák után menjünk strandolni. Ugyanis rengeteg szebbnél-szebb ismeretlen túraútvonal vár ránk a Balaton-felvidéken. Most egy csodálatosan szép körutat jártunk be együtt Pécselytől északra. A szint minimális, az élmény viszont maximális.

Barnag község közepén egy fatábla jelzi, merre kell indulni a Zádor-vár romjai felé. Szükség is van rá, mert a piros rom jelzés jó darabig nem mutatkozik a faluból kifelé, északkeletnek tartó úton. Az utolsó háznál vadles ijeszt ránk. Remélem, innen jó irányba lőnek. A les mögött felbukkanó látvány viszont hamar feledteti az izgalmunkat: hatalmas területen levendulavirág-színűbe borultak a szántóföldek. Mintha Provance-ban lennénk. Ám ez a magyar változat: „csak” facéliaföldek. Csak? Már a magyar neve is gyönyörű: mézontófű. És igen sokféle hasznosítású: takarmánynövény, zöldtrágya, dísznövény és milyen meglepő, jó mézelő is. Bizony sok fotó készül itt a varázslatos kék virágtengerről.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


Továbbhaladva erdős részek után egy csodálatos virágos rétre, egykori fás legelőre érkezünk, amit az idetelepített feketefenyők sem tudnak elrontani, sőt illatukkal, ligetes csoportjaikkal fokozzák a harmóniát. És itt, a szinte mediterrán tájon indul a csoda: először a tarka nőszirmok, a nagy ezerjófüvek, majd a gyönyörűséges vitézvirágok tűnnek fel és ki a többi virág közül. Eddigi túráimon évtizedek alatt nem láttam annyit a csodás színű szépségekből, mint itt egy szobányi területen.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


Ez az orchideaféle könnyen azonosítható sötétbíbor színéről, szinte szabályos kúp alakú, tömött virágzatáról, mely csak idővel lazul fel. A csinos virágszálak között helyenként árvalányhaj-csoportokat lenget a gyenge szellő. A lassan emelkedő út a Felső-erdőn keresztül egy borókás rétre ér, egy erdősülő, egykori legelőre, ahol egy tájékoztató tábla („Térfoglaló erdő”) is jelzi, becsatlakoztunk a balatoni kéktúra útjára. Innen már csak pár száz méter a Zádor-vár. Igaz, pár száz méter, de több tíz perc, mert az odavezető ösvények egyikén mesebeli virágos rétet találunk, ahol csak ámulunk és gyönyörködünk.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


A főszereplők itt is a varázslatos szépségű vitézvirágok. Ez a kosborféle egy törékeny felépítésű, évelő növény, mely legfeljebb 50 centisre nő meg. Levelei keskeny lándzsásak. Virágzata eleinte rövid, hegyesen kúpos, tömött fürt, amely idővel megnyúlik. Virágai sötét-bíborvörösek, ritkán rózsaszínűek, esetleg fehérek és aprók. Érdekes, bár ez több hazai kosborfajra jellemző, hogy egyaránt kedveli a vizenyős lápréteket, illetve a száraz sztyeppréteket és sziklagyepeket.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


A vár romjainak környékén hirtelen megnagyobbodnak a fák, kőfalmaradványok bukkannak elő, és egyre több helyen kanyarognak le ösvények az egykori várudvarba. Itt most nagy az élet, több turistacsoport, családok töltik meg élettel a holt, romos, de beszédes falak közét. A Zádor-(Himfy) vár a Vezsenyi család uradalmának központja volt, majd kihalásuk után Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Az erősség története a 15. század óta véget ért, a török harcokban már nem is kapott szerepet, azóta omladoznak a falai. A legfrissebb ásatások alapján a vár feltárt falai nagyjából egy 60 × 80 méteres területen helyezkednek el a Pécsely feletti hegy gerincének teraszán. A Balatonra néző oldal maradt meg épebben, ahol a délkeleti sarokban várkápolna, a déli fal közepén szögletes kaputorony, a délnyugati sarokban pedig egy 8 × 8 m alapterületű öregtorony azonosítható be.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


A közeli (részben már az ivóvízhálózatba bekötött) Zádor-kutat most nem érintjük, a várfal déli oldala alatti, lassan emelkedő szekérúton indulunk nyugatnak. Utunkat a Balaton felé nyíló páratlan kilátás (Pécselyi-medence, Tihanyi-félsziget), és a sok-sok pirosló színű apró, de fenséges illatú és ízű szamóca lassítja. A Zádor-hegyen nemsokára egy csinos tisztáshoz érünk, ahol egy fakereszt és vendégeit váró tűzrakóhely jelzi, hogy ezt a helyet egy cserkészcsapat szokta használni táborozásra.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre


Továbbhaladva ösvényünk egyre kanyargósabbá válik, romantikus kősáncok, árnyas karsztbokorerdő-ligetek és virágpompás tisztásaik között kanyarog, egészen a Hideg-hegyig. Ez nem olyan nagy (395 m), mint a börzsönyi rokona, de óriási meglepetést tartogat a hegyoldal: a P sávra rákanyarodva találkozunk az ittlétünk egyetlen, de legalább termetes (arasznyi kalapú) bronzos vargányájával, ami kiváló vacsora lesz egy rántotta alkotórészeként. Úgy 3-400 méter után jobbkézre letérünk egy jelzetlen útra Barnag irányába. Jutalmunk egy őz, két szarvastehén és egy lakott rókavár látványa. Ez utóbbinak az „illata” is. Bő félórás csavargás után kiérünk a falu feletti erdőszélre, ahol jobbra hatalmas illatos, virágpompás kaszáló, míg balra a már ismerős, de szívünket újra elvarázsoló, kékben fürdő facéliaföldek látványa fogad. A faluban zárjuk a kört. Terveinket nem; ide még vissza kell jönnünk a számolatlan szépség miatt.

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre

 

Fotó: Németh Imre
Fotó: Németh Imre
 

 Szöveg és fotók: Németh Imre

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kék úton a Balaton-felvidéken - Pétfürdőtől Balatonalmádiig

Kék úton a Balaton-felvidéken (2. rész) - Balatonalmáditól Balatonfüredig

Kék úton a Balaton-felvidéken (3. rész) - Balatonfüredtől a Tagyon-hegyig

Kék úton a Balaton-felvidéken (4. rész) - A Tagyon-hegytől Badacsonyig

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább