Németh Imre cikkei

A legtöbb ember fejében a sivatag Ausztráliával vagy az afrikai Szaharával, esetleg még a Kalahárival azonos. Pedig az amerikai kontinens déli, de még inkább az északi részén kiterjedt sivatagos területek uralkodnak Mexikó és az USA jelentős részén. Ilyen kő- és homoksivatag a Snow Canyon vidéke is, amely három nagy táj, a Mojave-sivatag, a Colorado plató és a Nagy-Medence sivatagjának találkozási pontjánál található. Ezért is rendkívül sokszínű és változatos, tehát ideális felfedeznivaló, kalandos túraterep!

Pozsonytól Gútáig 135 km hosszan kanyarog a középszakasz jellegű Kis-Duna (Maly Dunaj) Európa legnagyobb folyami hordalékkúpjának északi határán. Vidám csapatunkkal itt eveztünk és örömködtünk öt napot.

Göcsej valahogy nincs a túrázók köztudatában, pedig az M7-es jóvoltából ide is csak 3 óra az autós utazás ideje. Igaz, a kevésbé meredek dombokon, hátakon szántóföldek terjeszkednek, de azért árnyas erdő és csörgedező patak is akad bőven. Például Kustánszeg környékén, ahol mi is csavarogtunk egy kellemeset.

A csodákat rejtő Aggteleki-karsztunk északon, a szlovák-magyar (mesterséges) határon túl is folytatódik, sőt, mondhatjuk, kiteljesedik. S nem csak méretében, de látnivalóiban is. Nem véletlenül lett az UNESCO természeti világörökség része.

Képzeljük el a Tisza méltóságos hömpölygését a Rába játékos vadságával, s ekkor magunk előtt láthatjuk a Drávát, ezt a kevésbé ismert, gyönyörű folyót. Ez egy elvarázsolt táj, mely elsősorban a természetességével ejti rabul a szívünket. Ráadásul e határfolyónak van egy kis- és nagy testvére is: a vad Mura és a nyugodt Duna.

Minden barlang titokzatos, de a Bátori valóban kiérdemelte Vajna Györgytől (aki könyvet is írt a fenti címmel), hogy a rejtélyes jelzőt kapja. Ismerjük meg e csodás földalatti világot!

Bár voltam párszor négyezer méter felett, de a Somló számomra a maga 432 méterével is hegy. Mit hegy! Maga a hegy! S elsősorban tanúhegy. S nem csak az iskolában tanult, földrajzi értelemben vett tanúhegy. Bölcsen tanúsítja az ember és a természet lehetséges együttélését, a föld tiszteletét, a jó bor dicsőségét, az emberi munka erejét, a „kicsi szép” igazságát, a táj értékét, és lélekre való pozitív hatását, a Somló csodáját. Mert csodás ez a hely!

A számomra oly csodás Vértes hegység sok mindenről nevezetes, de vizeiről nem. Remélem, csak mostanáig.

Mikla-pusztáról keveset hallani, pedig itt találjuk az öreg kontinens legszebb szikformáit és elképesztően gazdag élővilágnak nyújt menedéket.

A legenda szerint egy angol utazó a Tiszán tutajozva írta le Európa legnagyobb településeként Vezsenyt, hiszen reggel éritette a falut a vízen, és estére ismét a település templomtornyát látta. Ez jutott eszembe, mikor az erősen kanyargó (meanderező) Öreg-Túr egyik kanyarában azt kérdeztük, hogy messze van-e még a túristvándi szállásunk. A válasz sejtelmes volt: gyalog öt perc lenne, de vízen lesz egy óra.

Szerényen bújik meg az országos hírű izsáki Kolon-tó árnyékában, annak részeként a Páhi-rétek csodavilága. E ritka szépségű természetközeli táj rejtett kincseit mutatja be a „Kolon-tavi orchideák tanösvény”. Hazánkban 25 faj fordul elő ezekből a csodás virágkölteményekből, amelyek közül 12 faj e védett területen is fellelhető, megcsodálható.

Megfordultál már fél nap alatt Amerikában és Ázsiában? Sétáltál át percek alatt az Alföldről a Kárpátokba? És jutottál fel pár tíz méternyi távon egy lápból egy homokbuckára? Pedig Budapest határában mindezt megteheted a Soroksári Botanikus Kertben.

Az új hazai hidegrekordot (-35,5 Celsius fok) pont aznap mérték a Bükk-fennsíkon, amikor mi onnan légvonalban úgy 10 kilométerre vidáman, kimelegedve csúszkáltunk a léceinken Bükkszentkereszt határában.

Nálam (amióta nem vagyok barlangász) a tél a sífutó túrák szezonja. Ha még hó is adatik, akkor indulni kell. És jött a hír: a Bükkben 30 centis is lehet a fehér takaró. Jött a hír, mi pedig mentünk.

Néha jólesik cél nélkül kószálni, csak úgy, akár az erdőben, akár egy pincefaluban. Most egy alig ismertet igyekszem bemutatni, a monorit. Vigyünk hátizsákot! Talán a borosüvegeknek (is).

A Balaton vidéke mindig szép, nem csak nyáron. Csodás a téli visszafogottság és nyugalom, a tavaszi virágpompa és illatfelhő, az őszi színkavalkád és mustillat. Most ősszel inkább áztató esőben volt részünk, amikor elindultunk 10 km-es badacsonyi túránkra.

Ahogy a budapestieknek a Normafa, úgy a nagykőrösieknek a Pálfa, pontosabban a Pálfája-erdő a nyugalom szigete a város nyugati határában. Sziget, mert telkek, kertek veszik körül, de így is méltó figyelmünkre a Natura 2000-es terület.