Jól szimbolizálja a magára hagyott vidék elfeledettségét, hogy még az ezzel foglalkozó útikönyvekben is csak elvétve lehet felfedezni némi információt a Cserehát kellős közepén megbújó Felsővadász kastélyának pazar díszterméről, amely aKkéktúra ezen szakaszának egyik legszebb, és talán legismeretlenebb látnivalója. Bevallom előzetesen magam sem tudtam róla, hogy létezik, teljesen véletlenül, egy ráérősebb csereháti kéktúrázás során, az iskolába – egykori Rákóczi-kastélyba – bekéredzkedve sikerült rábukkannom a párját ritkító műkincset és korabeli bútorokat rejtő teremre.

6 / 7

Fotó: Konfár Tibor

A Vadász-patak mentén elterülő, mintegy félezer fős község egyik legszebb látnivalója a 16. századi eredetű, később romantikus stílusban átalakított, napjainkban általános iskolának otthont adó Rákóczi-kastély. Első írásos említése 1556-ból származik, ekkoriban még védelmi célokat is szolgált, a főépületet kőfal és vizesárok vette körül. Az átvonuló török seregek 1567-ben felgyújtották, ezt követően megerősítve, átalakítva épült újjá. Mai formáját a 19. században, Vay Tihamér birtokos romantikus stílusú átépítéseinek köszönhetően nyerte el. A Vay-család egészen 1945-ig birtokolta a kastélyt, az államosítást követően, 1956-ban általános iskolát alakítottak ki a falai közt.

Kapcsolódó cikkek

Csereháti csoda a fülemülék völgyében: Szanticska

Tovább

Az Országos Kéktúra „nagy fehér foltjának” legjobb kilátója

Tovább

A kastély valamelyik szobájában született 1544-ben a Rákóczi család vagyonának és hírnevének megalapozója, II. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, aki származásához hűen felvette a „Felső-Vadászi” előnevet. Kalandos életét követően utolsó éveiben hazatért Felsővadászra, és itt is hunyt el 1608 decemberében. Feljegyzések szerint a 18. század első éveiben többször volt a kastély lakója az 1703-tól 1711-ig, közel nyolc esztendőn át tartó hősies kuruc szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc is.

3 / 7

Fotó: Konfár Tibor

A szépen rendben tartott iskolaépület második emeletén található, csodálatos szépségű díszterem és a Rákóczi-kiállítás létrehozása az intézmény lokálpatrióta érzületű igazgatójának, az 1994-ben elhunyt Papp Lajosnak köszönhető. Lelkesedését, a Rákóczi-család iránt érzett tiszteletét valószínűleg sikerült tovább hagyományoznia, ugyanis az iskolaépület, annak környéke, és a díszterem napjainkig is szépen rendben van tartva.

Az épület és egyben a díszterem gyöngyszeme, leglátványosabb eleme kétségtelenül az életnagyságú, elképesztő szépségű, párját ritkító festmény, amely a Rákóczi-család legnevesebb tagját, II. Rákóczi Ferencet ábrázolja. Feljegyzések szerint a kép valószínűleg a millennium, azaz a 19. század legvége felé készülhetett, alkotója Halász Hradil Rezső miskolci festő lehetett, későbbi restaurátora pedig Radácsi Endre volt. Az alkotás egyes források szerint valamikor Kassára került, majd onnan érkezett „vissza”, a mai Magyarország területére, a felsővadászi Rákóczi-kastélyba.

A Rákóczi-kép esztétikai értékét tovább növeli a rendkívül díszes keret, amely szintén az igényes, 19. század végi magyar műalkotások stílusjegyeit viseli magán.

2 / 7

Fotó: Konfár Tibor

Amennyiben kigyönyörködtük magunkat, láthatunk még a kastély dísztermében régi berendezési tárgyakat, korabeli bútorokat, emléktáblákat is, melyek a Vay és a Rákóczi család történetének fejezeteibe nyújtanak némi bepillantást. Ezekről az itt dolgozók is szívesen mesélnek nekünk, ha megkérdezzük őket.

4 / 7

Fotó: Konfár Tibor

A felsővadászi Rákóczi-kastély tagadhatatlanul a Kéktúra csereháti szakaszának egyik ékköve, amely mellett a legtöbben sajnos csak elsétálnak. Úgy vélem, hogy a közel félezer esztendős épület története, a bent fellelhető tárgyak szépsége, egyedisége, továbbá az itt dolgozó pedagógusok és a személyzet barátságos hozzáállása mindenki számára megérhet egy alig húszperces kitérőt, hogy ezzel felfedezzen egy csodás darabkát ennek az alig ismert, elfeledett tájnak a szépségeiből.