A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. február 2.

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

A Nyakas-kő a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) geoturisztikai attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja?

A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi, normális sótartalmú sekélytengeri vízben rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú ún. „lajtamészkő” feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.

A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, ami tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek fosszíliatartalmában is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút).

A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenálltak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lett az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódtak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeztek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek.

A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 januárjában jelent meg.


Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább