A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. február 2.

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

A Nyakas-kő a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) geoturisztikai attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja?

A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi, normális sótartalmú sekélytengeri vízben rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú ún. „lajtamészkő” feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.

A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, ami tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek fosszíliatartalmában is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút).

A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenálltak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lett az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódtak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeztek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek.

A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 januárjában jelent meg.


Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

2021.10.17.

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa!

→ Tovább
Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2021.09.24.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább