A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. november 19.

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

A Nyakas-kő a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) geoturisztikai attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja?

A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi, normális sótartalmú sekélytengeri vízben rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú ún. „lajtamészkő” feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.

A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, ami tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek fosszíliatartalmában is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút).

A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenálltak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lett az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódtak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeztek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek.

A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 januárjában jelent meg.


A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább