A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

Veres Zsolt 2020.02.02.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

A Nyakas-kő a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) geoturisztikai attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja?

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi, normális sótartalmú sekélytengeri vízben rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú ún. „lajtamészkő” feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, ami tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek fosszíliatartalmában is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút).

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenálltak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lett az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódtak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeztek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek.

A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 januárjában jelent meg.


Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

2020.03.04.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

→ Tovább
Az ördög tornya Pilisszentiván fölött

Az ördög tornya Pilisszentiván fölött

2020.02.18.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

→ Tovább