A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

Veres Zsolt 2019.07.04.

A Cserhát lankái között - nem messze a mindenki által jól ismert Hollókőtől -, az Országos Kéktúra útvonala mentén fekszik a hangulatos kis palóc falu, Terény. A településtől északra terül el a Peres-hegy, melynek déli oldalában különleges, bizarr kinézetű homokkő-gombasziklák sorakoznak.  

De vajon hogyan alakulhattak ki a korábban a „természet játékainak” (avagy „lusus naturae”-nak) hitt alakzatok? A terület földtani felépítésében a miocén kor legelején (kb. 23-19 millió éve) lerakódott sekélytengeri homokkövek vesznek részt, amelyek egy hullámzás és árapály uralta tengerparton ülepedtek le, ahová a folyók bőségesen szállítottak hordalékot a szárazföld felől. Az egykori tengeri élővilág gazdagságáról az üledékekben a hatalmas méretű kagylóteknők és a cápafogak árulkodnak.

 

 

A homokos összlet betemetődésével megindult annak kőzetté válása, vagy idegen kifejezéssel diagenezise. A homokkőben lezajló fizikai/kémiai folyamatok közben a korábban az üledékekbe ágyazódó fosszíliák karbonátos héjai feloldódtak, s az így kialakuló meszes oldatok átjárták az eredetileg porózus homokot/homokkövet. Bizonyos kitüntetett pontok körül, bonyolult geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit kikristályosodása a pórus-oldatokból, amely körkörösen vagy rétegszerűen növekedve mintegy „összetapasztotta”, összecementálta a szemcséket a homokkőtestben.

 

 

Így hosszú idő alatt a lazább homokkőösszlet belsejében keményebb, különféle alakú és méretű karbonátos konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban az erózió hámoz ki a lazább kőzetek „fogságából”. Ez az oka annak, hogy a könnyen pusztuló homokos üledékekből bizarr sziklaszobrokként formálódtak ki a jobban cementált egységek. A borókákkal tarkított sziklaformák térsége a Novohrad-Nógrád Geopark különleges földtudományi értékei, amelyeket ennek ellenére nagyon kevesen ismernek. Az itt feltáruló formák „testvérei” Salgótarjántól nem messze, Istenmezeje, Nemti és Pétervására térségében fordulnak elő szép számban.

 

 

A helyenként keresztrétegzést mutató homokköves összlet felszínén néhol jól megfigyelhető egy pár mm vastag ún. mállási kéreg is, amely jóval sötétebb a homokkő eredeti sárgás színétől. A kéreg a homokkő mállásának hatására, az abból kioldódó és újra kicsapódó kalcitból és gipszből jön létre. Jellegzetes sötét színét a gipszkristályokba ágyazott szennyező szemcséknek köszönheti.

 

 

A földtudományi érték megtekintése után érdemes kicsit elidőzni az „élő skanzennek” is beillő faluban, hisz a jellegzetes palóc háztípusok és településszerkezet nem mindennapi látványosságokat ígérnek.

 

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 


 

Kapcsolódó cikkeink:

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában
Egerszalók, a „magyar Pamukkale”