Beszerzéstől a bevetésig – Így válassz téli hálózsákot!
Vannak, akik a durva mínuszok idején sem szeretnének lemondani a sátorozás vagy a szabad ég alatt éjszakázás nyújtotta örömökről, míg mások talán elképzelhetetlennek tartják, hogy a legzordabb időjárású hónapokban hálózsákba bújjanak. Pedig jó felszereléssel simán lehet dacolni a hideggel, de csak akkor, ha saját korlátainkkal is tisztában vagyunk.
Ha téli sátorozáshoz vagy bivakoláshoz keresünk megfelelő hálózsákot, valószínűleg jó ideje komolyabban is kacérkodunk a mínuszokban éjszakázás gondolatával, ha pedig csak a régi, de a kitartó nyüstöléstől elhasználódott darabot szeretnénk újra cserélni, akkor már azt is tudhatjuk, mire kell odafigyelni a vásárlásnál.


Most elsősorban a témával ismerkedőknek szeretnénk tanácsokat adni, de a tapasztaltabbak is nyugodtan olvasgassanak, elvégre ismétlés a tudás anyja. Legelső lépésként azt kell meghatároznunk, hogy mekkora zimankóban szeretnénk odakint aludni. Most nem egy kőbe vésett, egzakt hőmérsékleti értékre kell gondolni, hanem egy intervallumra, amely valós, lehetőleg sokéves mérések átlagaiból származik arra a területre és időszakra vonatkozóan, ahová és amikorra a szabadban éjszakázós kiruccanást tervezzük.
Fontos, hogy ne „kozmetikázzuk” ezeket a számokat – például abban reménykedve, hogy biztos kicsit melegebb lesz, a sátor úgyis hozzáad még tíz fokot a zsák komforttartományához, a társunk majd jól odakucorodik –, mert könnyen ráfázhatunk, ráadásul a szó szoros értelmében. Mindig a hálózsák komforthőmérsékletét (Comfort) tekintsük mérvadónak, ne a komforttartomány alsó határához (Lower Limit) és az extrém tartomány szélső értékéhez (Extreme) tartozó adatokat!


A felső határ (Upper Limit) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos férfi fokozott verejtékezés nélkül tud aludni úgy, hogy a kapucni nincs összehúzva, a cipzár nincs felhúzva, karjai pedig a zsákon kívül vannak. A komfort (Comfort) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő kényelmes testtartásban jól alszik. Az alsó határ (Lower Limit) azt a hőmérsékleti értéket jelöli, amelynél egy átlagos férfi úgy tud végigaludni 8 órát felébredés nélkül, hogy összehúzódott pozíciót vesz fel a hálózsákban. Az extrém (Extreme) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő úgy képes túlélni hat órát, hogy nem hal meg hipotermia miatt, de fagyási sérüléseket szenvedhet. A szabvány szerint a férfi 173 cm magas, 73 kg-os, 25 éves, a nő 160 cm magas, 60 kg-os, 25 éves.
Ha ezzel megvagyunk, határozzuk meg, milyen belső hosszúságú hálózsákra van szükségünk: adjunk hozzá pár centimétert (a 4–8 cm az optimális) a testmagasságunkhoz, és meg is vagyunk. Hátravan még egy kardinális kérdés. Milyen legyen a töltet? Tömeg, térfogat és hőszigetelő képesség tekintetében még mindig a pehely tekinthető etalonnak, a szintetikus alternatívák azonban sokkal jobban tolerálják a nedvességet, illetve az említett tulajdonságok terén is csak egy hajszálnyival vannak lemaradva.
A pehely- és fedőtollak keverékével töltött outdoor  termékeken feltüntetett háromjegyű számok (550, 600, 700, 750, 800, 850, 900)  az alkalmazott szigetelőanyag térfogat-tömeg arányára, térkitöltő képességére  utalnak. A méréseket meghatározott tömegű (rendszerint 1 uncia, azaz 28,3 g)  keverékkel, laboratóriumi körülmények között, sztenderdizált eszközökkel  végzik, és arra kíváncsiak, hogy mekkora térfogatúra „tágul” a szigetelőanyag.  A korábban felsorolt számok a köbhüvelykben megadott térfogatértékekre utalnak.  A nagyobb értékek jobb hőszigetelő képességről és jobb komprimálhatóságról,  azaz összenyomhatóságról árulkodnak.


Olcsón könnyűt, meleget és kicsire összecsomagolhatót nem lehet vásárolni, úgyhogy amennyiben szűkös a büdzsé, kompromisszumot kell kötnünk. Ahhoz, hogy a terepen se érjen minket meglepetés, tartsunk be pár alapvető dolgot. Az évszaknak megfelelő hőszigetelő képességű derékaljjal egészítsük ki a hálózsákunkat. A zsákba ne bújjunk be túlöltözötten. A meleg kiszökését a cipzár felhúzásával és a kapucni összehúzásával hatékonyan meggátolhatjuk.
 Szomjasan és éhesen ne  térjünk nyugovóra. Ha minden kötél szakad, és érezzük, hogy minden óvintézkedés  ellenére fázni fogunk, helyezzünk meleg vízzel töltött palackokat a hálózsák  belsejébe, lehetőleg derekunk tájékára. Izolációs fóliával szintén sokat  javíthatunk a helyzeten, ezért ezt se felejtsük otthon.

Egy kevésbé ismert kék út: a „Soproni KÉK-frankos”
Több jelvényszerző kéktúra is létezik, a  Soproni KÉK-frankos aligha a legismertebb. Az egy nap alatt kényelmesen  lejárható körtúra a méltán híres soproni borvidéket és a Fertő-táj egy kis  szeletét mutatja be, kiváló apropót adva Sopron és a határmenti kultúrtáj értékeinek  megismeréséhez.

Öreg erdők és famatuzsálemek nyomában a Gerecsében
A Tardos és Baj között húzódó szelíd tájban természetes  állapotú erdőfoltok hívnak a Nyugat-Gerecse felfedezésére. A változatos tájélményt  nyújtó 19 km-es körtúra során háborítatlan erdőrészekben idős faóriásokat  csodálhatunk, bükkösök szentélyt idéző oszlopcsarnokában meghitt csendességre  lelhetünk, valamint a környék szőlő- és borkultúrájába is bepillantást kaphatunk.

A lápok titokzatos világa – séta a szőcei lápréten
Egy őrségi nyaralásnak megvannak a fix programelemei; tavak, szerek, nyugalom, bringatúra és dödölle, de a sorba mindenképpen érdemes a szőcei tőzegmohás láprétet és a szomszédos Lápok Házát is bevenni.
→ Tovább



->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>) 
                             




