MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

Szöveg és fotó:
2021. augusztus 4.

A lápok titokzatos világa – séta a szőcei lápréten

Egy őrségi nyaralásnak megvannak a fix programelemei; tavak, szerek, nyugalom, bringatúra és dödölle, de a sorba mindenképpen érdemes a szőcei tőzegmohás láprétet és a szomszédos Lápok Házát is bevenni.

Szőce legutolsó háza akár egy hagyományos családi ház is lehetne, de az udvaron álló sok autó azért már sejteti, hogy itt valami másról van szó. A Lápok Háza az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye, ahol egy interaktív kiállításon sok érdekességet megtudhatunk az igazgatóság egyik legértékesebb természetvédelmi területéről, a szőcei tőzegmohás láprétről, és úgy általában a lápokról és a mohákról. De maga a szóban forgó értékes láprét is itt van a szomszédban, és mivel a kiállítás épp tele van, mikor odaérünk, először inkább a tanösvényt járjuk be.

Egy pár száz méteres gyaloglás után el is érjük a tőzegmohás láprétet, ahol rögtön tábla jelzi, hogy fokozottan védett területen járunk, és ha nem lenne mindez elég figyelmeztetés, a réten kanyargó pallósor már egyértelművé teszi, hogy itt pár lépés is komoly károkat okozhat a növényzetben.

Láp vagy mocsár?

A lápokat más vizes élőhelyektől alapvetően az különbözteti meg, hogy a bennük élő növények elhaló részei nem bomlanak le, hanem tőzeggé alakulnak. A lefolyástalan területen kialakuló láp vízszintje közel állandó, ami elzárja a levegőt a bomló növényi részektől, megfelelő közeget kialakítva a tőzegesedésnek. A lápokkal szemben a mocsarak időnként kiszáradnak, és a bennük képződött növényi törmelék lebomlik, nem képződik belőle tőzeg.

Ember és természet együtt

Az Őrségben még ma is több kisebb-nagyobb láp található, de a legértékesebbnek a Szőce-patak mentén található lápok sorozata számít. Ahhoz, hogy ezek, számos értékes növényfajjal együtt megmaradjanak, a völgy speciális mikroklímája mellett a sajátos talajviszonyok és tiszta, bővizű források kellettek. A völgy két oldalában több mint 80 forrás fakad, amelyek tiszta, hűvös, 10 Celsius fok körüli hőmérsékletű vizükkel táplálják a patakot, és biztosítják ezáltal a láprét vízellátottságát is.

A szőcei láprét speciális mikroklímáját mi most nem érzékeltük, mert ezen a forró nyári napon javában benne jártunk már a délelőttben, de nyári hajnalokon a magas páratartalom mellett akár fagypont körüli hőmérséklet is lehet. Ezt a közel 35 fokban azért elég nehéz volt elképzelni.

A természeti adottságok mellett a láprétek fennmaradásához az emberi tevékenység, vagyis a láprétek megfelelő kezelése is hozzájárult. A környékbeli gazdák itt évszázadokon át a rendszeresen kaszáltak és legeltettek, a nemzetipark-igazgatóság szakemberei pedig tovább folytatják ezt a gyakorlatot, hogy továbbra is fenntartsák a láprét jellegzetes képét, és elejét vegyék a fás szárú növényzet térhódításának.

Tőzegmoha, tőzegeper és egyéb ritkaságok

A szőcei láprétek uralkodó növényfajai a kékperje, a szőrfű és a sásfélék, de számos olyan ritka növényfaj is megmaradt itt, amelyek az utolsó jégkorszak után voltak jellemzőek.

A Szőce-patakot kísérő lépréteken 34 védett növényfaj él, köztük 10 tőzegmoha-faj, de van itt tőzegeper, keskenylevelű gyapjúsás és a sárga virágú európai zergeboglár is.

A láprét április-májusban, a virágzás fő időszakában a leglátványosabb. Így nyár második felében már jóval kevesebb virág van, de például a szintén védett kenyérbél cickafark épp most virágzik.

A növények közül leginkább a kereklevelű harmatfüvet szerettük volna látni, amely Magyarországon pár helyen fordul elő, az Őrség mellett csak az Észak-Alföld és a Mátra lápjaiban találkozhatunk vele. A kereklevelű harmatfűnek vannak zöld színtestei, vagyis „rendes” növényként is funkcionál, de a hiányzó tápanyagokhoz más forrásból jut hozzá. A faj ugyanis rovaremésztő, a leveleit borító mirigyszőrök ragacsos váladékot bocsátanak ki, amihez hozzáragadnak a rovarok, és a növény ezek emésztése révén jut hozzá a foszforhoz és a nitrogénhez, amit a lápi talajból nem tud felvenni.

A tanösvény negyedik állomásán élőben is láthatjuk a harmatfüveket, de nem túl nagyok, így nem árt a sasszem. Mi nagy örömünkre megláttunk pár tövet, annak viszont már egyáltalán nem örültünk, hogy az egyik közeli növény mellett taposás nyomokat is láttunk. Valószínűleg vannak, akik egy jó fotó kedvéért sajnos lelépnek a pallósorról, hogy közelebbről is lefotózhassák ezt a különös fajt.

A tanösvény végén egy égeres mellett érjük el a patak partját, ahol szintén megéri nézelődni. A gyönyörű páfrányok mellett mi egy szép és védett kisasszony-szitakötőt figyeltünk sokáig, de érdemes a vizet is közelebbről szemügyre venni, mert tele van parányi élőlényekkel, például a folyton mozgó bolharákokkal, amiket a gyerekek is könnyen kiszúrhatnak.

Világszerte veszélyben vannak a lápok

A Föld felületének ma kb. egy százalékát borítják lápok. Európában az egykori, mintegy 500 ezer négyzetkilométernyi lápterület néhány évtized alatt 62 százalékát vesztette el. Hazánkban a pusztulás mértéke még nagyobb, meghaladta a 97 százalékot!

Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu

Mindent a lápokról a Lápok Házában

Mire visszaértünk, a kiállításon már szerencsére sokkal kevesebben voltak, így volt helyünk és időnk szétnézni. Kisfiamat az interaktív játékok bűvölték el, és kötötték le sokáig, én a tablókat olvasgattam, amelyekről a mohák bemutatásától kezdve a lápok hazai kutatásán át a lápok javainak felhasználásáig sok érdekes témáról lehet olvasni. Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak.

A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek.

A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni.

A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével. A növényt főleg köhögés és asztma elleni szerekben használják, a benne található köptető és görcsoldó hatóanyagoknak köszönhetően.

A tanösvény ingyenesen és szabadon bejárható, a Lápok Háza belépőjegy ellenében látogatható. A tanösvényen augusztusban több időpontban is szakvezetéses körtúrára várják az érdeklődőket. További információ ide kattintva érhető el.

Alább pedig egy túraajánlat, ami érinti a szőcei tőzegmohás láprétet is.


Cölöpszafari Székesfehérvár közepén

Cölöpszafari Székesfehérvár közepén

2024.03.18.

Kevés olyan tanösvényen jártunk eddig, ahol pontosan azt kapjuk, amit a színes tájékoztatótáblák megígérnek nekünk, a székesfehérvári Sóstó tanösvény ismertetői azonban egy kicsit sem ferdítenek a valóságon. Az itt megtett 8 km-es séta egyenesen felér egy szafarival, ugyanis lépten-nyomon valamilyen érdekes élőlénybe botlunk.

→ Tovább
Kikeleti kincskeresés a Börzsöny déli féltekén

Kikeleti kincskeresés a Börzsöny déli féltekén

2024.03.18.

Egy ékességeket rejtő völgyszoros és egy történelmet rejtő vadregényes kőfolyás indítottak el utamra, végül a márciusi üdeség és az élet megannyi ébredező képviselője közösen hozták el a tavaszi túra élménykavalkádját.

→ Tovább
Pazar panorámák Kismarostól Nagymarosig

Pazar panorámák Kismarostól Nagymarosig

2024.02.22.

A Dunakanyar népszerű látnivalói helyett ezúttal kevésbé ismert ösvényeken jártunk. Lélegzetelállító panorámák, tavaszi napfényben pompázó pirosló hunyorok és egy kilátó, amelynek mára csak az emléke maradt.

→ Tovább