Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

2021. január 4.

Budai kincskereső túra Sissi nyomában

Hacsak nem direkt a sárdagasztás a cél, nehéz kirándulni a családdal a szétázott, színevesztett erdőben. Idén is megszerveztük ugyan a gyerekek által mindig szeretett adventi kirándulást, de aztán az ünnepek alatt még valami egyébre is vágytam. Az Erzsébet királynő budai látogatásáról szóló, nemrég megjelent TM-cikk ösztökélt arra, hogy összeállítsak egy Sissivel kapcsolatos, kincskereső útvonalat a János-hegy környékén. Az ötlet bevált: olyan gyorsan öltöztek fel reggel a gyerekek, mintha havazott volna az éjjel.

Mivel a Sissi budai látogatásához köthető konkrét helyszínek (a Ferenc-halmi Kochmeister-villa a Budakeszi úton, a János-hegyi Erzsébet-kilátó és az Erzsébet-térdeplő) gyerekléptekkel számolva messze vannak egymástól, ezért a könnyen megközelíthető, bejárható, élményt nyújtó János-hegyi Erzsébet-kilátó és Sissi dokumentált erdei kalandjai köré építettük fel a túrát. Az Erzsébet-térdeplőt pedig a visszafele vezető úton látogattuk meg.

A helyszín

A kincskereső térkép alapja az a vélt vagy valóságos történet volt, miszerint Sissi egyszer eltévedt a Bécsi-erdőben, ráesteledett, s egy idős néni adott neki szállást, no meg némi egyszerű ételt. Így született a királyné állítólagos rajongása a császármorzsa iránt. Fogalmam sincs, honnan származik ez a történet, mindenesetre nagyon szeretik a gyerekek, ahogy a császármorzsát is. Az volt a túra alapja tehát, hogy mi is eltévedünk az erdőben, s miközben megoldjuk a feladatokat, nemcsak Sissi budai látogatását ismerjük meg, de Sissi életének kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon érdekes momentumait is.

Sőt, egy mesebeli csavarral időutazást is teszünk, hogy megtudjuk, vajon az Erzsébet-kilátóban található híres sütemény volt-e Sissi jutalma a fáradságos napot követően, vagy sem. Mindez jól hangzik, főleg egy pohár bor mellett a meleg szobában, de a helyszín bejárásakor rájöttem, nagy fába vágtam a fejszémet, nem is olyan könnyű összerakni egy útvonalat a kisebb-nagyobb erdei ösvényeken úgy, hogy az valahogy mégis Sissi életéhez kapcsolódjon.

Sissi és a természet szeretete

A Sissiről szóló történetet egy „fekvő, néma óriáson” (ezt még spoilerezem: közvetlenül a Normafánál van egy kidőlt, öreg fa, amelynek törzsén látványosan be lehet hatolni az erdő sűrűjébe) mondtuk el, megmutattuk a kincskereső térképet, majd félúton a Normafa és a kilátó között bekötöttük a gyerekek szemét, és szülői felügyelettel tévedtünk el az erdőben. Amúgy megdöbbentő, hogy pár lépésre a hegyháton vezető úttól mennyire gyorsan magunk mögött hagytuk az ünnepek alatt tekintélyesnek mondható ember- és zajmennyiséget. Meg az is, hogy bekötött szemmel nem is olyan könnyű menni az erdőben.

Az első feladvány Erzsébet királynő szabadság- és természetszeretete köré épült.

Köztudott, hogy Sissi imádott elvegyülni az emberek között, sokszor inkognitóban sétált a Budai-hegyekben is, sőt volt, hogy egy rőzsés szekérrel vitette magát vissza szállására. A természet volt az ő mentsvára, hiszen sehol nem volt annyira szabad, mint az erdőben.

Sissi sorsának tragédiáját jól mutatja, hogy amikor császárné lett, még a gyerekeit is csak látogatóként kereshette fel a hatalmas palotában.

A második feladvány ahhoz kapcsolódott, hogy mindössze 16 éves volt Erzsébet, amikor férjhez ment az osztrák császárhoz, Ferenc Józsefhez. Egy véletlen találkozás műve volt ez az érzelmi kapcsolat, ami akkoriban, különösen ebben a rangban, ritkaság volt, de szegény Sissi a bécsi udvarban sehogy sem találta a helyét, különösen nem Zsófia nagyhercegné szigorú udvari etikettje mellett. Korabeli festmények és fényképek segítségével a szigorú szokások és az erdőjárás szabadsága közötti kontrasztot próbáltuk bemutatni a gyerekeknek. A térkép pedig arról mesélt, hogy talán Sissi nem is akart ebbe a számára idegen világba visszatérni…

Sissi Budán

A következő feladvány az 1864-ben a királyné udvartartásába kerülő Ferenczy Idához kapcsolódott, akinek személyében nemcsak kitűnő beszélgetőpartnerre, hanem bizalmas barátra is lelt a királyné, és akinek fontos szerepe volt abban, hogy Sissi figyelme Magyarország felé irányult. A térkép elmondta a jól ismert történetet is, miszerint Erzsébet királyné 1866-ban egy nyarat töltött gyermekeivel Budán, egészen pontosan a Ferenc-halmi villában, mert a porosz háború miatt biztonságosabb volt itt, mint Bécsben. Maga az angol királynő, Viktória is szívesen fogadta volna a családot a windsori kastélyban, Európa talán leghíresebb kastélyában, de Erzsébet királyné inkább Magyarországot választotta. Itt egy csavarral az erdei utak elágazásában azt kellett eldönteni, hogy Bécs vagy Buda felé haladjunk-e tovább.

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia

Sissit különleges gyermeknek tartották, mert egy foggal a szájában született, ami a hagyomány szerint rendkívüli életpályát és nagy szerencsét jelent. Az erre a momentumra utaló feladvány a térkép szerint egy jellegzetes facsonk mellett volt.

A következő ponton Sissi teljes nevének kezdőbetűjét kellett kitalálni egy V alakú fa felfedezésével.

Egy furcsa, göcsörtös, öreg bükkfánál pedig Erzsébet „szépséghibájáról”, rossz fogairól mesélt a térkép, és egy feladvány keretében az udvari csúfnevét kellett kitalálni („szép Butuska”, amit azért kapott, mert rossz fogai miatt nagyon visszafogottan és zártan beszélt, így sokan nem is értették Sissit).

Zserbó az Erzsébet-kilátóban

Felérve a libegőhöz könnyebb dolgom volt, nem úgy a gyerekeknek. Itt olyan feladatokat kellett a környéken szép számban álló információs táblák alapján megoldani, mint hogy hányszor és pontosan mikor járt Sissi ezen a hegytetőn, mikor épült a kilátó, melyik híres, Erzsébetről elnevezett budapesti épület látható onnan (távcsövet is vittünk), hány lépcső vezet a libegőtől a kilátóba, illetve hogy miként kerül Budapest híres süteménye, a zserbó a kilátóba.

A legjobb az egészben, hogy a lányok kérésére más társasággal is útnak fogunk eredni, ami nem is baj, mert egy-két feladat azért nem ült teljesen véleményem szerint, lesz még mit csiszolni tehát a térképen. A túra végén természetesen császármorzsa várta otthon a gyerekeket, így a hazafelé vezető úton sem kellett különösebben noszogatni a fáradt társaságot.

A varázslatos cserszömörce nyomában

A varázslatos cserszömörce nyomában

2021.10.11.

A természet rengeteg csodás jelensége közül minden évszakban van pár, amely nemcsak fotósok és természetjárók, de a természetbe ritkábban kirándulók ezreit is képes megmozgatni. A tiszavirágrajzás, a szentjánosbogár-rajzás, a daruhúzás és vadlúdsokadalom mellett a cserszömörce őszi lombszíneződésének mindenképpen ott lenne a helye a „sztárok” között.

→ Tovább
A legjobb erdei móka: land art

A legjobb erdei móka: land art

2021.10.06.

Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?

→ Tovább
Meghódítottuk a gyerekekkel a Szlovák Paradicsomot

Meghódítottuk a gyerekekkel a Szlovák Paradicsomot

2021.09.03.

Én úgy nőttem fel, hogy a Szlovák Paradicsom minden természetjáró álma, gyerekkoromban mégsem jutottam el e különleges helyre. Bár felnőttként és a Kárpátok szerelmeseként jártam ott kétszer is, most egy barátomnak jutott eszébe, hogy mutassuk meg a gyerekeknek, elég nagyok és tapasztaltak hozzá.

→ Tovább