A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Egerszalók, a „magyar Pamukkale”

Veres Zsolt 2020.02.07.

A képeket látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A fotók viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készültek.

1961-ben a község mellett a geológusok olaj és gáz után kutattak, amikor is a szénhidrogének helyett a 405-410 méter közötti vízadóból 65 °C-os termálvizet kezdett termelni a kút. A kutat később lezárták, viszont a hibás kútfejszerelvény és egyéb emberi „mulasztások” miatt a kút „ereszteni” kezdett.

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A felszínre új, kisebb nyomású és hőmérsékletű körülmények közé érkező termálvízből fokozatosan elkezdődött az addig oldott meszes anyag kicsapódása. Az oldott kalcium-karbonát kiválása miatt egy különleges formájú és fehér színű mésztufából álló domb születése kezdődött el, amelynek képződése még napjainkban is tart (kb. 1200 m²). A mélyben egy eocén korú meszes összletből oldja ki a forró víz a karbonátot, és hozza magával a felszín felé, napjainkban 2350 liter/perces vízhozammal.

Egy érdekes adat, hogy izotópos vizsgálatok alapján megállapították, hogy a mélyből feltörő víz 18 000-20 000 éves, azaz ennyi ideje cirkulál a mélyben, ennyi idővel ezelőtt esett le csapadékként, és szivárgott le a földkéreg különböző mélységű zónáiba.

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

1987-ben egy második kutat is fúrtak még (426 méterről 68 °C-os termálvíz), amelyre a másik kúttal együtt egy kis fürdőtelep épült ki. A gyógyvíz közepes oldottanyag-tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű kemény, fluoridos, kénes termálvíz. A víz 30 nyomelemet tartalmaz: 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású. A romantikus kis hangulatú fürdőtelep helyére több mint 10 évvel ezelőtt egy wellness-szálloda épült, amely teljesen felülírta a terület eredeti állapotát.

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A fentiekből is láthatjuk, hogy az egerszalóki, napjainkban már védett „sódomb” nem létezne, ha nem kutattak volna a szakemberek annak idején nyersanyag után Egerszalók mellett. Ezek alapján viszont kijelenthetjük, hogy a „magyar Pamukkale” valóban idézőjeles elnevezés, hisz a törökországi megfelelője természetes földtani képződmény.

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 februárjában jelent meg nálunk.

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább
Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

2020.06.15.

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.

→ Tovább
Miben segíthetünk?