A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2021. szeptember 10.

Egerszalók, a „magyar Pamukkale”

A képeket látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A fotók viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készültek.

1961-ben a község mellett a geológusok olaj és gáz után kutattak, amikor is a szénhidrogének helyett a 405-410 méter közötti vízadóból 65 °C-os termálvizet kezdett termelni a kút. A kutat később lezárták, viszont a hibás kútfejszerelvény és egyéb emberi „mulasztások” miatt a kút „ereszteni” kezdett.

A felszínre új, kisebb nyomású és hőmérsékletű körülmények közé érkező termálvízből fokozatosan elkezdődött az addig oldott meszes anyag kicsapódása. Az oldott kalcium-karbonát kiválása miatt egy különleges formájú és fehér színű mésztufából álló domb születése kezdődött el, amelynek képződése még napjainkban is tart (kb. 1200 m²). A mélyben egy eocén korú meszes összletből oldja ki a forró víz a karbonátot, és hozza magával a felszín felé, napjainkban 2350 liter/perces vízhozammal.

Egy érdekes adat, hogy izotópos vizsgálatok alapján megállapították, hogy a mélyből feltörő víz 18 000-20 000 éves, azaz ennyi ideje cirkulál a mélyben, ennyi idővel ezelőtt esett le csapadékként, és szivárgott le a földkéreg különböző mélységű zónáiba.

1987-ben egy második kutat is fúrtak még (426 méterről 68 °C-os termálvíz), amelyre a másik kúttal együtt egy kis fürdőtelep épült ki. A gyógyvíz közepes oldottanyag-tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű kemény, fluoridos, kénes termálvíz. A víz 30 nyomelemet tartalmaz: 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású. A romantikus kis hangulatú fürdőtelep helyére több mint 10 évvel ezelőtt egy wellness-szálloda épült, amely teljesen felülírta a terület eredeti állapotát.

A fentiekből is láthatjuk, hogy az egerszalóki, napjainkban már védett „sódomb” nem létezne, ha nem kutattak volna a szakemberek annak idején nyersanyag után Egerszalók mellett. Ezek alapján viszont kijelenthetjük, hogy a „magyar Pamukkale” valóban idézőjeles elnevezés, hisz a törökországi megfelelője természetes földtani képződmény.

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2019 februárjában jelent meg nálunk.


A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább