A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. július 22.

A szarvaskői párnalávák üzenete

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

A mai Bükk területét hordozó lemeztöredék a jura időszak közepén (kb. 165 millió évvel ezelőtt) egy táguló kis óceáni medence környezetében helyezkedett el. Ennek során a mélytengeri, finomszemű agyagos-kőzetlisztes-homokos üledékes képződményekbe gabbrótestek hatoltak, az óceán aljzatára pedig bazaltláva folyt ki. A kis óceáni ág a kréta időszakra ugyan bezáródott, de képződményei ma a felszín közelében ismét tanulmányozhatók Szarvaskő körül, az eróziónak köszönhetően.

 


Szarvaskő központjából az Országos Kéktúra útvonalán (amely egyben a geológiai tanösvény útvonala is) sétálhatunk fel a település feletti Várhegyen omladozó középkori vár maradványaihoz. Útközben a korábban már említett lemezes szerkezetű agyagpala szép feltárásait tanulmányozhatjuk, míg a Várhegy csúcsának közelében már az egykori óceán fenekére kifolyt bazaltokat tapossuk.

 


A bazaltnak nevezett kiömlési magmás kőzet itt a friss törési felületei mentén zöldesszürke, mállottan rozsdabarna színű, s az egykori mélytengeri vulkáni kúpok lávafolyásaiból képződött ún. párnaláva-szerkezeteket alakított ki. A vízoszlop nagy súlya (vagy szépen mondva hidrosztatikai nyomása), valamint a láva/víz közötti jelentős hőmérséklet-különbség hatására kialakuló „hurkaszerű” alakzatok ékes bizonyítékai annak, hogy a forró, izzó (1500 °C) láva annak idején az óceán fenekére folyt ki. Ilyenek képződnek napjainkban például az Atlanti-óceán óceánközepi hátságai mentén. A legszebb párnalávákat a Várhegy csúcsa alatti sziklafalon tanulmányozhatjuk.

 


Érdemes a vár romjaitól tovább sétálni a kék sáv jelzésen az Akasztó-bérc irányába is, ahonnan a mélyben kacskaringózó, hazánk legnagyobb bazaltban kialakult szurdokát kiválóan szemügyre vehetjük.

 


Forrás: akovekmeselnek.hu

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Kapcsolódó cikkeink:

A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

2021.05.05.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2021.04.30.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább