Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. július 19.

Gosau-tó, a Salzkammergut legvadregényesebb tava

A Dachstein nyugati lábánál fekvő Gosau-tavat a vizében visszatükröződő hófedte sziklagleccser festői látványa teszi az osztrák Alpok egyik legszebb vidékévé.

A Salzburgtól 75 kilométerre található Gosau-völgy és tóvidék 1997-óta - Hallstatt-Dachstein-Salzkammergut régióval egyetemben - a világörökség kincsei közé tartozik. A sziklás hegyek ölelésében húzódó völgy fölött magasodik a Dachstein-csoport 2948 méteres csúcsa, a Tornstein. Gosau községtől délre, a gleccser olvadékából alakult ki a természetvédelmi oltalom alatt álló három tó. A szélcsendes völgyben a víz felszíne teljesen sima, ennek köszönhető a különleges tükörkép.

 


A település szélétől kb. négy kilométerre, az utolsó házakat is magunk mögött hagyva érjük el a völgy bejáratát. A sífelvonók jelzik, hogy télen is jelentős sportélet zajlik itt. A több nagy parkolót szinte teljesen elfoglalták az autók. Pár lépcsőfok megtétele után azonnal az első Gosau-tó, a Vorderer fogadja a látogatókat. A 82 méter mély, természetes tavat tiszta vize miatt a búvárok is kedvelik. A Gosausee Gasthof vendéglátóhelye színes napernyők alatt csalogatja kínálatával a turistákat. A tó egy jól járható úton babakocsival is körbesétálható, ezért a kisgyermekes családok is előszeretettel látogatják.

 


Miután magunk mögött hagytuk a forgalmas, szuvenírárusoktól hangos nyüzsgést, érdemes a bal parton elindulni. A panorámasétány minden pontjáról a tavat körbevevő magas hegycsúcsok látszanak. A körút sziklafalba vájt szakasza jellegzetes eleme a tájnak. Aki útikönyvekből vagy az internetről utánanéz, biztosan találkozik ezzel a képpel. A szinte függőleges keleti hegyoldal a via ferratásokat is vonzza, a köteleken felkapaszkodó mászókat nagy közönség szemléli. A váltakozóan árnyas és napsütötte sétányon több helyen padokon pihenhetünk meg. A vízpart végénél a körút visszafordul, de ha igazi túrára vágyunk, akkor mindenképpen menjünk tovább a másik két tó irányába. Rövid erdei ösvényt követően egy tisztáson magányos, takaros gerendaház áll. Itt megpihenhetünk, mert a hátralévő út erősebb emelkedőket is tartogat.

 


A második tó - Gosaulacke - a fák mögött bújik meg, tábla jelzi az irányába vezető utat. A triász legkisebb, legsekélyebb tagja nyáron, nagyobb szárazság idején akár ki is apadhat. Smaragdzöld színét az alacsony vízállás miatt könnyen látható tófenéki növényzet kölcsönzi. Fentebb a hegytetőről vízesésként lecsorgó víz kiváló példája annak, hogyan táplálja az olvadó gleccser a tórendszert. A táj megannyi szépsége szerencsére több helyen is okot ad a bámészkodásra, amit jócskán ki is használtunk egy-egy rövidebb pihenés beiktatására. Túl a tengerszint feletti ezer méteren élénk kék gyöngyszemként villan elő mellettünk a mélyben az első tó csillogó víztükre.

 


Ámulatunkból egy traktor robogása ébresztett fel, amelynek utánfutóján megfáradt kirándulók utaztak lefelé. Az alsó hüttétől induló Hochgebirgexpress révén kényelmesen is feljuthatunk a hegytetőre. Gyalogszerrel újabb kaptató, újabb tisztás következett, majd egy pihentető lankán gyűjthettünk erőt az út hátralévő részére. Érdemes volt megmászni a hegyet, mert a harmadik tó látványa talán még az elsőnél is festőibb. Kezdetben még néhány part menti fa beárnyékolta a panorámát, de hamarosan teljes pompájában bontakozott ki az alpesi táj. A Hinterer Gosausee kékeszöld vizében ugyan nem látjuk viszont a Dachstein kontúrját, de a környező magas sziklafalak ölelésében csillogó tó túránk koronája.

 


A Holzmeisteralm Hütte hideg italai felfrissülést hoznak a fárasztó út során. A háziak békésen legelésző tehenei között újabb és újabb kirándulók érkeztek. Egy röpke erőgyűjtés után elindultunk visszafelé, az erdő irányába. Lefelé kicsivel gyorsabban és könnyebben haladtunk, így hamarosan visszaérkeztünk az első tó partjához. A kerékpárosok nem tekerhetnek fel a hegyre - mert az állandó vízmosás által lehordott apró kavicsok nem teszik számukra biztonságossá a közlekedést -, ezért ők a Vorderer körül tekernek. A jobb parton visszafelé ballagva 11 állomásos, a víz témája köré font tanösvény megállóival találkozhatunk. A gyermekek játékos formában ismerkedhetnek meg a víz erejével, szerepével. A víz hangját imitáló óriási tölcsérbe mi is szívesen fújtunk bele. Erről az oldalról is más arcát mutatta a tó. A kellemes melegben, a hideg víz ellenére is, többen strandoltak a parton.

 


Több, emelkedőn megtett kilométerrel a lábunkban érkeztünk vissza a tó elejéhez, és a felvonó irányába vettük az irányt. A Gosaukammbahn menetrend szerint induló, kabinos fülkéi 6-7 perc alatt szállítják fel az utasokat 1485 méterre. Emelkedés közben is megcsodáltuk a tájat, miközben a Vorderer és a havas hátterét alkotó Dachstein-gleccser egyre nagyobb szelete bontakozott ki. A Zwieselalmnak nevezett hegyállomást több irányban túrautak szelik át. A kisgyermekes családoknak itt is kedveskednek, mert a bérelhető sportbabakocsival könnyebbé teszik számukra a „csúcs” meghódítását. Aki ténylegesen fel akar érni az oromra, az kb. 3 órás, sziklamászást is beiktató menettel elérheti a Donnerkogelt.

 


Mivel mi már magunk mögött tudhattuk aznapra a Dachstein 1154 méteres nyugati „lábát”, megelégedtünk azzal, hogy madártávlatból szemléljük az azúrkék tavat. Az utolsó felvonójárattal tértünk vissza a parkolóba, ahol már a Salzkammergut többi tavának felfedezését tervezgettük.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább
Panorámás sziklagerinc a Mátraalján

Panorámás sziklagerinc a Mátraalján

2024.04.13.

Mátrafüred látogatottságával csak a hegység kevés kirándulóhelye tudja felvenni a versenyt. Ha éppen nem a tömegre vágyunk, de élvezni akarjuk a Mátra vadregényes tájait, akkor térjünk le a 24-es útról, és vegyük célba Pálosvörösmartot.

→ Tovább
Pusztulásában is csodaszép a vadregényes Bél-kő

Pusztulásában is csodaszép a vadregényes Bél-kő

2024.04.10.

Ennek a tragikus sorsú hegynek közel egy évszázadon át fúrták-faragták minden porcikáját, sziklagerincének eredeti szépsége a múlt ködébe vész, de még ilyen állapotában is az ország egyik legszebb, legkülönlegesebb hegyorma.

→ Tovább