Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Tanösvények a Bükk kapujában

Turista Magazin 2017.04.23.

A Bükk kapujának is nevezett Felsőtárkány leginkább a Vörös-kő-forrásról híresült el. A település környéke azonban bejárható másik három, nem kevésbé látványos tanösvényen is.

A festői Tárkányi-medencében fekvő palóc község, Felsőtárkány a Bükk hegység közkedvelt kirándulóhelye. Ideális földrajzi fekvését és adottságait ki is aknázzák, infrastruktúrája maximálisan szolgálja a természetjárók kényelmét. Nemcsak erdei kisvasútja, de a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont programjai is a kirándulóknak kedveznek. Akinek mindez nem lenne elég, az kipróbálhatja rátermettségét hazánk első tájékozódási futópályáján.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


A környék természeti szépségét jól kiépített tanösvények végigjárásával ismerhetjük meg. A „három körös” tanösvény igényünknek megfelelően, összefűzve, vagy akár részleteiben is látványos állomásokat kínál. Ne tévesszen meg minket a tudat, hogy a tanösvények általában rövidke, könnyen bejárható, a tartalomra koncentrált útvonalak. Ha a felsőtárkányi ösvényeket (Vár-hegyi, Barát-réti, Kő-közi) összekötjük, akkor kaptatókban, lejtőkben, információkban és panorámákban is gazdag túrát tehetünk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Kiindulópontként választhatjuk a tó partját, vagy akár a volt ifjúsági tábort (jelenleg Hotel Táltos) is. Tájékozódásunkat jól követhető, fehér négyzetben átlós kék sáv jelzés segíti. A három közül talán a Vár-hegyi-kör a leghosszabb, és vonalvezetését illetőleg a legnehezebb. Indító táblájánál az alapinformációkra szert téve indultunk neki. A murvás út alattomosan emelkedik a Dolomitbánya katlanjához, ahol a középső triász kori kőzeteket is tanulmányozhatjuk. Laikusként könnyen összetéveszthetjük a mészkővel, de erről a tábla magyarázatot közöl.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


A bánya udvarát délkeleti irányban kerültük meg. Utunk itt már nem alattomosan, hanem jól észrevehető módon emelkedik a bánya tetejére. Fáradozásunk jutalma 180 fokos felsőtárkányi panoráma bükki kövekkel koronázva. Pár perces pihenőnket ámulatba esve töltöttük. Kellett is az erőgyűjtés, mert a Vár-hegyre való feljutás sem volt egyszerűbb. Az árnyas tölgy- és bükkerdő szépsége jócskán javította a közérzetünket, de így is szuszogva értünk a tetőre. A két, közel azonos magasságú csúcsot sánccal körülvett nyereg köti össze.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Az ásatások során nemcsak a látható gödrök kerültek elő, de ismertté váltak a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai is. Ez utóbbiból egy átlagos kiránduló ugyan semmit sem ért, és az őskori földvár maradványait is maximum pár nagyobb, rendezettebb halomba rakott kő maradékával azonosítja. Az biztos, hogy a háromszögön fel- és levezető útvonal még az eddigieknél is meredekebb, és ráadásul a hegytetőn szép kilátást sem élvezhetünk. Nem is időztünk túl sokáig, leereszkedve inkább a Várkúti Turistaházhoz ballagtunk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Az épület előtti nagy füves réten többen használták ki a szűrt napsütést. Lehet piknikezni, szalonnát sütni, vagy egyszerűen csak heverészni. A piros és zöld sáv innen együtt halad a tanösvény jelzésével. A Török-úton a Kövesdi-kilátóhely volt a következő célpontunk. A látványos kövekről Noszvaj és Bükkzsérc irányában tárult elénk a Bükk. Érdemes itt is időzni, magunkba szívni a természet szépségét. A piros kereszt nyomvonalán a Kőbánya-lápa (a lápa a dombok lejtő irányú esésének oldalát jelenti) vezetett vissza minket a kiinduló Csák-Pilis állomásához.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Egy darabig az aszfaltozott úton, majd a Kéken sétálhatunk el a tóig. A Felsőtárkány északi végénél fakadó Szikla-forrás vizét mesterségesen duzzasztották tóvá. A közkedvelt kirándulóhely könnyed családi kikapcsolódások színhelye. Egész évben programokkal várják kicsiket-nagyokat. Az erdei kisvasút fokozza a vonzerőt. A tó mellől a Kő-közi tanösvényen folytattuk utunkat. Felkapaszkodtunk a Szikla-forrás feletti mészkőszikla tetejére, ahonnan csodálatos a rálátás az alattunk csillogó tóra és a környező házakra. A hegytetőn vezető sétány a középkori Kő-közi erődítmény, a „Vörös sánc” része. Ezek az erődítmények nagy szereppel bírtak a török hódoltság idején. A sáncról leérve a Barát-réti tanösvényen folytattuk az utat. Továbbra is az autóúttal párhuzamosan haladtunk az Oldal-völgy torkolatáig.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Az itt lévő, kerítéssel óvott halastó mellett találtuk az egykori Barát-réti kolostorrom tájékoztató tábláját. A középkori Magyarország karthauzi rendjének templomát 1332-ben alapították. Lakói, a néma barátok az egri püspökség részére másoltak misekönyveket. A már nazarénus szerzetesek által lakott kolostort 1779-ben bontották el, melynek alapjait később, az 1930-as években tárták fel. Helyén ma már csak egy kis esőbeállót láthatunk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Áttérve a műút túloldalára, újabb meredek ösvényen közelítettük meg a Bujdosó-követ. Az oszlopos jellegű, hatalmas mészkősziklafal a tanösvény utolsó állomása. Mi innen ugyanazon az útvonalon sétáltunk vissza, azzal a szándékkal, hogy a tanösvények legérdekesebb szakaszát, a Kő-közi mészkőszurdokot is érintsük. A Békás-szoros kicsinyített felsőtárkányi mása magas sziklafalaival a műutat határolja. Utunk a tó mellett, a Szikla-forrásnál ért véget.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Naiv könnyelműséggel terveztük meg ezt az egyszerűnek tűnő tanösvényes kirándulást. Végül teljesítettünk 15 kilométert, aminek nagy része erős emelkedő és lejtő. Nagyszerű napot töltöttünk Felsőtárkányban, amit a tó partján elfogyasztott házi rétessel zártunk.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább