MTSZ hírek

100 éve halt meg Téry Ödön

1917. szeptember 11-én, 62 éves korában hunyt el Budapesten dr. Téry Ödön orvos, a korabeli szervezett magyar turistaság egyik vezéregyénisége, elismert hegymászó, több szervezet mellett a Magyar Turista Egyesület létrehozója, a Turisták Lapja alapító szerkesztője, számos turistaalkotás elkészítője. 

Szerző:
Kunos Gábor
2017. szeptember 11.

1917. szeptember 11-én, 62 éves korában hunyt el Budapesten dr. Téry Ödön orvos, a korabeli szervezett magyar turistaság egyik vezéregyénisége, elismert hegymászó, több szervezet mellett a Magyar Turista Egyesület létrehozója, a Turisták Lapja alapító szerkesztője, számos turistaalkotás elkészítője. 

Mivel az óbébai uradalom német származású tiszttartója csak 1862-ben magyarosított a Téry névre, így az 1856. július 4-én született gyermeküket Edmundus Félix Antonius Wilhelmus Rikker néven anyakönyvezték. A család 1865-ben a fővárosba költözött, Ödön az elemit már Krisztinavárosban és a várban végezte el, majd 1873-ban még gimnazistaként lett a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának rendkívüli hallgatója, ahol 1879-ben szerezte meg a diplomáját.

 

04_tery_odon.jpg
 
04_tery_odon_02.jpg

 

Már 1875-ben tagja lett a két évvel korábban alakult Magyarországi Kárpátegyletnek (MKE), amelynek a választmányába is bejuttatta a közgyűlés a természet világának ifjú szerelmesét, aki rendszeresen járta az akkor még feltáratlan főváros környéki hegyvidéket és a Magas-Tátra bérceit, ahol több csúcs első megmászója vagy új útvonalon való elérője volt. Mészáros Emíliát is egy svájci utazáson ismerte meg, akivel még az egyetem elvégzése előtt házasságot kötött.

 

04_tery_odon_menede__kha__z.jpg

 

Az ifjú orvos 1880 végén sikerrel pályázta meg a Selmecbánya környéki bányásztelepülés, Stefultó orvosi állását, és rögtön bekapcsolódott a selmeci turistaéletbe. 1882 májusában létrehozták az MKE Szittnya Osztályát, amelynek ügyvivő alelnöke lett. Rövid ittléte alatt menedékházakat építettek, felújították a Szittnya-pavilont, forrásokat foglaltak, illetve turistautakat létesítettek. Egyéniségének kialakulására nagy hatással voltak ezek az évek, de a családfenntartás és az előmenetelének biztosítása érdekében - újabb pályázat révén - visszaköltözött Budapestre.

 

Előbb a Belügyminisztérium fogalmazója lett, majd közegészségügyi felügyelő, később miniszteri osztálytanácsos, 1906-ban pedig főfelügyelőnek nevezték ki, és osztályvezető volt 1912-ig. A közegészségügy átszervezésével a járványügy és a háborús egészségügy lett a munkaterülete. A fővárosba kerülésével az itteni szerény turistaéletet lendítette fel. Az 1885-ös Országos Turista Kiállításon ő rendezte be Déchy Mórral és Bexheft Mórral az MKE pavilonját, és egyre több társat nyert meg túrázás kultiválására. Egyik nevezetes kirándulásuk a Pilisszentkereszt környéki Klastrom-kúthoz vezetett 1888. szeptember 24-én. Dr. Thirring Gusztávval ekkor döntötték el, hogy újjászervezik a főváros turistaéletét. Ennek eredményeként alakult meg újra december 28-án az MKE Budapesti Osztálya, és báró Eötvös Loránd mellett ő lett az ügyvivő alelnök.

 

tery100_tl_1917_2(2).jpg
 
tery100_tl_1917_5.jpg

 

Szervezői és alkotói tevékenysége ekkor kezdett igazán kiteljesedni. Már a következő év februárjában Thirring Gusztávval együtt útjára bocsátotta és huszonegy éven át szerkesztette hazánk első turista-folyóiratát, a Turisták Lapját. Amikor nem sikerült elérni az MKE központjának a fővárosba való helyezését, az osztály kilépett az egyesületből, és 1891. szeptember 29-én megalakították az önálló Magyar Turista Egyesületet (MTE). Itt is őrá bízták a vezetés érdemi részét, s a legkiemelkedőbb alkotásai - Dobogókő és a Magas-Tátra menedékházai - még ma is magukért beszélnek.

 

tery100_tl_1917_dobogoko_hazak.jpg

 

Az MTE-nek 1907-ig ügyvezető alelnöke, 1910-ig az elnöke volt, leköszönésekor munkájának elismeréseként az egyesület díszelnökének választották. 1915-16 telén a fogolytáborok felülvizsgálatai során súlyosan meghűlt, amit tetézett az asztmája is, ezért az év végén a nyugdíjazását kérte. 1917 nyarára annyira legyengült, hogy az üdülés után sem nyerte vissza erejét, és szeptember 11-én örökre lehunyta szemét. Nevét, emlékét Dobogókő és a Magas-Tátra is őrzi…

 

A jeles évforduló kapcsán a hazai természetjáró és turistaegyesületek 2017. szeptember 11-én közös ünnepi koszorúzást rendeznek Budapesten, a Fiumei úti temetőben. Gyülekező 16.45-kor a temető főbejáratánál. Az eseményről további részletek itt.
 

Cikkajánló