Bejártuk a Skalka-szikla via ferrata útvonalait

Néhány napja a Turista Magazin is részt vett a Helly Hansen szlovákiai túráján, ahol a Skalka-sziklán próbálhatták ki a meghívott tartalomgyártók a via ferratazást és a neves outdoor-márka néhány ruhadarabját. Bár a kiküldött sapkára a mászósisak miatt most nem volt most szükség, az aláöltözőt tesztelhettük éles bevetésen is. Spoiler: remek viselet, könnyű, szellős, kényelmes. De nézzük meg közelebbről is, merre jártak a pólók és bennük a mászók!

Skalka első sorban a síterepeiről híres, itt született meg a magyar sísport anno. Ezt jól jelzi az, hogy 1914-ben a Magyar Sí Szövetség itt tartotta meg az első országos síversenyt. A Körmöcbánya melletti telep a Börzsönyhöz hasonló geológiájú és életkorú Körmöci-hegységben magasodó Skalka-Vyhnatová-hegy gerincén fekszik 1150-1300 m-es magasságon, ahonnan nyugatra Körmöcbánya, keletre Besztercebánya városa áll látótávolságban. A hosszú és látványos hegygerinc keleti oldalán a néhai ősvulkán rendkívül meredek leszakadásait találjuk, ahol az elmúlt évtizedben egészen kiváló via ferrata pályákat alakítottak ki.

A Helly Hansen jóvoltából itt tölthettünk el egy aktív napot, próbálgatva magunkat és a felszerelést is. A reggeli budapesti indulás után már délelőtt a helyszínen tuszkoltuk bele magunkat a beülőkbe, erősítettük fel a hevedereket és próbálgattuk a sisakokat. A hozzám hasonló újoncoknak hasznos volt a gyorstalpaló, amely után már nemcsak hardware-esen, de frissített szoftverrel is álltunk harcra készen a Skalka-szikla tetején.

Az 50-70 méter magas vasalt utak ugyanis föntről hozzáférhetőek. Mivel fölfele jó mászni, a B, C, D és E nehézségű utak alsó indulópontja egy A szintű, igen barátságos ösvényen érhető el, aminek a könnyűségét az is jelzi, hogy néhány türelmetlen mászó a sort megkerülve, a kiépített út mellett ereszkedett le a mászóutakat összekötő lenti ösvényre. Mert hogy volt sor: hiába a hétköznapi időpont, a szikla népszerű, sokan ruccantak ki a Skalkára egy jó kis mászásra egy átlag nyári csütörtöki napon.

Mivel sok utat is megmásztunk, a változatosság kedvéért az egyik ereszkedést nem itt, hanem a híres Görgey-alagutat útba ejtve hajtottuk végre egy kis kerülővel. Körmöcbánya mindig is a színesfémbányászatáról volt híres, 700 éve vernek itt fémpénzt a világ egyik legrégebb verdéjében.

A Körmöcbánya és Besztercebánya közti igen élénk kereskedelmi út átvezet a Skalka gerincén is, amelybe a középkorban keskeny alagutat fúrtak a bányászat fejlesztésében járatos német szakemberek. A két város légvonalban csupán 15 km-re van egymástól, de ha a hegyet ki kéne kerülni, az 55 km-es utat jelentene. Az alagút fontos szerephez jutott 1849 januárjában, amikor a téli hadjárat során Görgey Artúr tábornok itt kelt át meglepetésszerűen a seregével – innen is a tunnel mai neve.

A néhány órás mászás során három különböző útvonalon jutottunk vissza a Skalka tetejére, csak egy E szintűt nem próbáltak ki, de a csapatból néhány jelentkező erre is akadt. Az itteni vasalt utakon az acélsodrony mellett sok kapcsot is a sziklába vertek, amelyek segítségével a lelkes amatőrök is könnyedén megmászhatják a ferratákat. A Skalka via ferrata-hálózatának egyik ikonikus eleme az a 78 m hosszú, és a legmagasabb részén 45 m magas függőhíd, amely Közép-Európa legjelentősebb ilyen műtárgyává teszi.

Szintén izgalmas a D nehézségű út szinte függőleges, jó 50 m magas drótlétrája, amelynek nem a megmászása nehéz, hanem az, hogy bízzunk abban, hogy egyszer csak fölér a szikla tetejére a végtelennek tűnő rács.