5 famatuzsálem, akiknek a meséiért útra kelnénk

Tiszteletet parancsolóak, jó alattuk megpihenni, és ha szóra bírnánk őket számos könyvet megtölthetnénk történeteikkel. Hazánkban több olyan famatuzsálem található, amelyeket mindenképp érdemes meglátogatnod, ha azon a településen jársz, ahol még ma is megcsodálhatók. Íme, a Turista Magazin válogatása Felsőmocsoládtól Kápolnáig.

Szöveg:
Fotó:
Sélley Miklós
ökotars.hu
Tóth Judit
tata.hu
nosza.info
2020. július 21.

Tiszteletet parancsolóak, jó alattuk megpihenni, és ha szóra bírnánk őket számos könyvet megtölthetnénk történeteikkel. Hazánkban több olyan famatuzsálem található, amelyeket mindenképp érdemes meglátogatnod, ha azon a településen jársz, ahol még ma is megcsodálhatók. Íme, a Turista Magazin válogatása Felsőmocsoládtól Kápolnáig.

1. Felsőmocsoládi öreg hárs


A Somogy megyei kis falu nagy büszkesége a 400 éves öreg hárs, mely nemcsak itthon lett az Év fája, de 2012-ben az európai versenyt is megnyerte.

A legenda szerint egykor régen villám csapott le a környékre, az erdő leégett és egy hatalmas szakadék keletkezett, amit Pokol torkának neveztek el. A pusztítást csak egy hársfa élte túl, melynek magjait hollók hordták szét, ezekből született újjá az erdő. Az öreg hárs ma is él, és mágikus erejével ma is védelmezi a környéket.

A felsőmocsoládi erdők az államosításig a Bánó-Kaskovics család tulajdonában voltak. A család ma is őrzi a fa történetét és kötődik a faluhoz, a '90-es évek végén a 200 éves Bánó-Kaskovics kastélyt is visszavásárolták és felújították, s ma kastélyszállóként üzemeltetik azt. A család összetartozásuk jelképeként tekint a fára, és máig élő hagyományuk, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az öreg hársnak. A hárs persze nemcsak számukra fontos, de a falu egyik fontos turisztikai látványossága is.

2. Egri platán

2013-ban az Év fája lett, majd az Európai Év Fája versenyt is megnyerte az egri termálfürdő platánja. A keleti platán kora 250 év körül van, magassága 40 méter, törzskerülete pedig 850 cm.

Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál, Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír a fa árnyékából irányította a török sereget. Ez a legenda azonban nem igaz, levéltári anyagok is bizonyítják, hogy a XVIII. században, Eszterházy Károly püspöksége idején telepítettek platánfákat Egerben. A barokk kertek egyik legfontosabb faja volt a platán, ez az öreg fa is valószínűleg akkor került elültetésre.

Eszterházy Károly építtette az egyetemnek szánt, egri Líceum késő barokk épületét is, de ekkor formálódott az Érsekkert parkja is, amelyet a francia parképítészeti hagyományok figyelembevételével alakítottak ki. Ennek része volt az Eger-patakon túl fekvő kertészet is, meleg vizű tavával, ahol ma az Egri Termálfürdő működik, és ahol az akkori telepítésből maradt és ma is jó állapotnak örvendő öreg platán is áll.

3. Anna-ligeti öreg tölgy

A Békés megyei kisváros, Szarvas bővelkedik dendrológiai ritkaságokban. Elég, ha csak a Szarvasi Arborétumra gondolunk, de a város is őrzi még egy nevezetes fa, Tessedik Sámuel akácfájának emléket, mely az egyik első példánya volt a hazai akác telepítéseknek.

A város egykor az olasz származású Bolza család birtoka volt, az ő nevükhöz fűződik az arborétum alapítása, melynek elődje a város másik szélén fekvő, szintén látogatható Anna-liget. Az 1800-as évek elején Bolza József és felesége, Batthyány Anna itt kezdtek először egy park kialakításába. Miközben számos fát hozattak a schönbrunni kastély kertészetéből, megőrizték az itt honos fákat is, például azokat a kocsányos tölgyeket, melyeket még ma is láthatunk a parkban.

A kocsányos tölgyek egykor gyakori fajnak számítottak az alföldi folyókat kísérő magasabb térszinteken. Ezeknek a keményfa vagy tölgy-kőris-szil ligeterdőknek azonban ma már alig-alig láthatjuk nyomát, mert a mezőgazdaság térhódításával, a folyók szabályozásával párhuzamosan egyre kisebb területre szorultak vissza, majd szinte teljesen eltűntek az Alföldről.

Az Anna-liget öreg tölgyeinek legidősebbje megközelítőleg 300 éves, és társaival egyfajta mementóként őrzi egy letűnt kor emlékét.

4. Tatai nagy platán

2014-ben az Év hazai fája a Tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik és élvezi a gyönyörű tópart látványát.

Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, amely már a honfoglalás előtt is létezett, a középkorban a vár védelmét szolgálta és a Dunából hozott halakat tárolták benne. A tó mai formáját 1747-ben alakították ki és az Esterházy uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós János koronaőr fia, Ferenc hozatta azt, több társával együtt Versailles-ből a grandiózus parképítés időszakában.

Az Esterházy család, a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat és az Öreg-tó valamint a Cseke-tó környékén egy hatalmas angolparkot hoztak létre. A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárak dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorú füzet és jegenyenyarat is.

Az idei évben a tatai nagy platán képviseli hazánkat az Év Európai Fája versenyen, szavazatunkkal hozzásegíthetjük a dicső cím elnyeréséhez.

5. Kápolnai Három Hársak

A Heves megyei település, Kápolna a magyar történelem egyik nevezetes csatájának a színhelye.

A falu híres hársfáit a település 1784-ben épült templomának tiszteletélre ültették, később a fák szemtanúi voltak a 1848-49-es szabadságharc egyik ütközetének is.

A kápolnai csatában, 1849. február 26-án és 27-én a lengyel származású altábornagy, Henryk Dembinski vezette magyar sereg nézett farkasszemet a császári erőkkel. A lengyel fővezér Eger- Mezőkövesd térségében összevont csapatokkal akart lecsapni Windischgratz hadseregére, de az osztrákok a vártnál hamarabb elérték a Tarna völgyét, és az ütközetre már Kápolnánál sor került. Dembinski nem tudta időben főparancsnoksága alá vonni a magyar hadtesteket, s a kétnapos csata végén a magyar csapatok visszavonultak.

A legendák szerint a Három hárs alatt imádkozott Kossuth Lajos a kápolnai csatában elesettekért, mások úgy tartják, innen irányította a csatát Dembinski altábornagy. Az ő tiszteletükre nevezték el a falu lakói a hársfákat Kossuth- illetve Dembinski-hársnak. A fák közelében emlékmű őrzi a kápolnai csata emlékét.


Cikkajánló