Keresés eredménye

A levegő urainak hitt parlagi sasokat újra és újra zaklatják a Dél-Alföld egén, ráadásul olyan támadók, akikről senki sem gondolná, hogy képesek megfutamítani őket.

Nemrégiben két kuhi bukkant fel a Körös–Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehér-tó részterületén. Önmagában már ez is szenzáció volt, de mostanra az is bebizonyosodott, hogy hazánk újabb fészkelő madárfajjal gazdagodott, a kuhik ugyanis sikeresen költöttek Hódmezővásárhely közelében.

Az Alföld védett területein idén is megjelentek az első kígyászölyvek, azonban az aszály miatt nem biztos, hogy sokáig maradnak.

Az aggteleki térségben korábban még egyszer sem dokumentált történéseket filmeztek le a békászó sasokról. A madarász szakemberek hozzá vannak szokva a meglepetésekhez, de ez még számukra is szokatlan volt.

Látványos felvételen nézhetjük, ahogy zsákmányt szerez egy Magyarországon is felbukkanó ragadozófaj.

Fiatal kabasólyom landolt Varbó főutcáján. Rosszul érintette a vihar és a csapadékos időjárás, teljesen legyengült, de a helyiek a segítségére siettek, és jó kezekbe került.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a közeli csárda munkatársai közös erővel emelték ki a vadat a mélyből.

A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberi meglepődve vették észre, hogy egy parlagisas-pár egy egerészölyv-fiókát is nevel a sajátjai mellett. Az eset azért is hihetetlen, mert tavaly ugyanez a saspár már felnevelt egy egerészölyvet. A csöppség valószínűleg most is zsákmányként kerülhetett a fészekbe, de óriási szerencséje volt.

A nálunk meglehetősen ritkán látható fokozottan védett madár nagy utat tett meg, és várhatóan csak átutazóban van. Az adatok szerint ő az első gyűrűs orosz halászsas, amely megkerült Magyarországon.

A sasszinkronnak nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérték a magyar, horvát, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakemberek, így a lehető legpontosabb képet kaphatjuk az itt tartózkodó ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe.

Szabad szemmel alig vehető ki, miként csap le a madáretető vendégeire egy karvaly.

Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.

Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.

Már az ókor embere is felfigyelt arra, hogy a karvaly és a kakukk színezete nagyon hasonló. De vajon ez csak véletlen egybeesés, vagy a két madár közül valamelyik előnyt kovácsol mindebből?

Mekkora sebességgel tud repülni? Mi miatt tűnt el hazánkból hosszú évtizedekre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk, és az is kiderül, milyen meglepő helyeken is előfordulhat ez a szédítő sebességű madár.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége segíthet a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas felmérésében.