A nálunk meglehetősen ritkán látható fokozottan védett madár nagy utat tett meg, és várhatóan csak átutazóban van. Az adatok szerint ő az első gyűrűs orosz halászsas, amely megkerült Magyarországon.
A sasszinkronnak nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérték a magyar, horvát, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakemberek, így a lehető legpontosabb képet kaphatjuk az itt tartózkodó ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe.
Szabad szemmel alig vehető ki, miként csap le a madáretető vendégeire egy karvaly.
Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.
Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
Már az ókor embere is felfigyelt arra, hogy a karvaly és a kakukk színezete nagyon hasonló. De vajon ez csak véletlen egybeesés, vagy a két madár közül valamelyik előnyt kovácsol mindebből?
Mekkora sebességgel tud repülni? Mi miatt tűnt el hazánkból hosszú évtizedekre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk, és az is kiderül, milyen meglepő helyeken is előfordulhat ez a szédítő sebességű madár.
Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége segíthet a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas felmérésében.
Jó hír, hogy ebben az évben a szokásosnál több vörös vércse fészkelt a Körös–Maros Nemzeti Park területén, pedig az aszály miatt nem mindig volt elegendő táplálék az élőhelyeken.
A magyar hitvilágban is kiemelt helyet elfoglaló turul, azaz a kerecsensólyom természetvédelmi értéke hazánkban 1 millió forint.
Magyarország leggyakoribb, általánosan elterjedt bagolyfajának képviselőit - gyakorta látható, hosszú tollfülükről - igen könnyű felismerni, a téli hónapokban pedig még arra is van esélyünk, hogy lakott területen pillantsuk meg őket, ahol olykor nagyobb csapatokba verődve várják az éj leszálltát, hogy vadászni induljanak.
Szabadon engedték hazánk eddigi legsúlyosabb ragadozómadár-méregezésének egyetlen túlélőjét, egy hamvas rétihéját. A múlt héten 101 mérgezett csalétket és 50 mérgezés miatt elpusztult állat tetemét találták meg Tura határában.
Az egerészölyvet gyakran látni az útszéli fákon üldögélni, ahogy türelmesen várja, hátha terem valami potyatáplálék a közelben. Sokan sasnak nézik, annak ellenére, hogy jóval kisebb, mint nagy termetű ragadozó társai.
A felmérés a kiskunsági viperaélőhelyeken zajlott, és meglepő eredményeket hozott.
Egy hazánkban nem őshonos, óriás ragadozó madarat fogtak be a Lupa-tónál. Később az is kiderült, hogyan kerülhetett hozzánk e Magyarországon nagyon ritkán látott sasféle.
Legalábbis a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén, ahol már február elején napvilágot láttak az első tojások, ami még a megszokottnál is koraibb. Tudod, melyik fajról van szó?
Ahogy a korábbi években is, idén újra élő közvetítésben követhetjük egy távvezetékoszlopra kihelyezett költőláda lakóinak életét. Idén egy kerecsenpár költözött be, és már meg is kezdték a költésre való felkészülést.
Valójában mindkettő. Ez a cuki madárka bokrok tüskéire szúrja fel elejtett vacsoráját, legyen az rovar vagy pocok.
A madarat egy tehergépkocsi ütötte el az M35-ös autópályán, és a Hortobágyi Madárkórházba vitték.
