Hírek

A hegyek varázsa - a szomszéd lakása

2014. május 22-én a hegyekről és a hegyek varázsáról mesél a Kogart Házban Thomas Glavinic osztrák író, Robert Schauer, az első osztrák hegymászó, aki megmászta a Mount Everestet, és Mészáros Csaba, az Excelsior Hegymászóklub elnökhelyettese és alpesi oktatója. Az eseményre páros belépőt nyerhetsz!

Fotó:
Peter Burgstaller
2014. május 13.

2014. május 22-én a hegyekről és a hegyek varázsáról mesél a Kogart Házban Thomas Glavinic osztrák író, Robert Schauer, az első osztrák hegymászó, aki megmászta a Mount Everestet, és Mészáros Csaba, az Excelsior Hegymászóklub elnökhelyettese és alpesi oktatója. Az eseményre páros belépőt nyerhetsz!

Aki azt feltételezi, hogy Ausztria hegyei egy zárt világot rejtenek, az bizony téved. Az itt lakók mindig is élénk információcserét folytattak egymással, és szoros kapcsolatban álltak más régiókkal és kultúrákkal.

 

Már Nyugat-Ausztria magashegyi vidékeinek első telepesei is előnyben részesítették a hegyek magasabban fekvő, nehezen megközelíthető fennsíkjait, amelyek jóval vonzóbb élethelyet kínáltak, mint az akkoriban még mocsaras, úttalan és kőomlásokkal tarkított völgyek. A leküzdhetetlennek vélt hegyeket tehát már a történelem korai időszakában is meghódították az emberek, és élénk kereskedelmet folytattak egészen a mediterrán térségig. A legjobb példa erre az 1991-ben megtalált jégbefagyott ember, „Ötzi”, akit 3200 méteres magasságban, az Ötztali-Alpok gleccserébe fagyva találtak meg, és aki 5300 évvel ezelőtt már kereskedői tevékenységet folytatott a Garda-tó körül elterülő régióval.

 

Ahogy „Ötzi” a különböző völgyek és vegetációs szintek között mozgott, úgy maradhattak fent mind a mai napig az alpesi élet féltve őrzött hagyományai. Eredetét tekintve az Alpok legtöbb népcsoportja gazdálkodott és állatokkal foglalkozott.

 

 

 

berge_copyright_osterreich_werbungii_peter_burgstaller.jpg

 

Az Alpok minden bizonnyal legősibb hajcsárútvonala mára kényelmesen megtehető autóval is: a Großglockner alpesi panorámaút. Amikor az elmúlt évszázad 30-as éveinek elején ezt az igazán lenyűgöző alpesi utat építették, a munkálatokért felelős építész, Franz Wallack, igazán érdekes felfedezést tett. Megállapította, hogy erre korábban már vezetett egy út. A bizonyítékra a hágón át vezető út legmagasabb pontján, a 2504 méter magas Hochtornál bukkantak, ahol egy oroszlánbundába tekert kis bronzszobrot találtak. Az panorámaút

építésével a kelták ősrégi, a Tauern-hegységen át vezető kereskedelmi útját találták meg, amely a legrövidebb összeköttetést biztosította Salzburg, vagyis a kelta-római Juvavum és az Adriai-tenger partján található Aquileila között. Napjainkban májustól októberig autóval, motorral, de a sportosabbak akár kerékpárral is átkelhetnek az Ausztria legmagasabb hegyén át vezető Tauern-hágón. Aki megáll egy kis pihenőre a Hochtornál, mindenképp gondoljon rá, hogy itt már 3000 évvel ezelőtt is vasat, sót, ólmot, fát, lenvásznat, gyapjút és cipőt szállítottak a Földközi-tenger térségébe.

 

Az idő múlásával átértékelődött a hegyek szerepe. A misztikus, leküzdhetetlen akadályként magasodó hegyvonulatok a szabadidő eltöltésének közkedvelt helyszínévé váltak, ahol az egyre növekvő városi lakosság visszatalálhat a természet ritmusához.

 

„Aki gyalogol, jobban tud nézelődni” - mondta a festő, Paul Klee. A túrázás, hegymászás még ennél is többet kínál. Intenzívebben érezzük, halljuk és fogadjuk be a környezetünket. Sokak szerint a túrázás legszebb pillanata, amikor reggel megkötjük a túrabakancsot és útnak indulunk. A távolságok és terek egészen más értelmet kapnak. Egy szántóföld tágassága - szemben az erdő sűrűjével - új mértéket teremt. Az erdő, amely körülölel.

Egy hegyhát árnyékos oldala, hűse, illata, flórája és faunája, amely annyira különbözik a napsütötte oldaltól, amelyet mindössze fél órája hagytunk a hátunk mögött. Aki túrázik, annak van ideje. Annak kell, hogy ideje legyen. És így a benyomásoknak is elég ideje marad, hogy kifejtsék hatásukat. Túrázás közben az idő megszűnik létezni. A hegyek magasságával pedig egyre nő a távolság a hétköznapokhoz.

 

berge_copyright_osterreich_werbungiii_peter_burgstaller.jpg

 

2014. május 22-én a hegyekről és a hegyek varázsáról mesél a Kogart Házban Thomas Glavinic osztrák író, Robert Schauer, az első osztrák hegymászó, aki megmászta a Mount Everestet, és Mészáros Csaba, az Excelsior Hegymászóklub elnökhelyettese és alpesi oktatója.

 

Glavinic 1972-ben született Grazban. Ma a legismertebb és legnépszerűbb osztrák írók közé tartozik, aki regényeivel számtalan díjat nyert. Egyik aktuális regénye „Das größere Wunder” (A nagyobb csoda) a hegyek varázsáról szól és arról a kalandról, amit a Mount Everest megmászása jelent. Az író rendkívül élethűen ábrázolja a föld legmagasabb hegyén felmerülő élethelyzeteket, azt a vonzerőt és varázslatot, amit a hegy a főhősre gyakorol, aki mindeközben elkeseredetten keresi önmagát, a belső megnyugváshoz vezető utat.

 

Robert Schauer szintén Grazban született 1953-ban és 1978-ban első osztrák hegymászóként állt a világ legmagasabb pontján. Több nyolcezres hegyet is megmászott, egész Európa egyik legjelentősebb  alpinistájának számít. Schauer ma az évente megrendezésre kerülő Kaland- és Hegyifilm-fesztivált vezeti Grazban. Mészáros Csaba közel harminc éve járja a hegyeket, koptatja a sziklákat. Edzőként legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a természet szeretetét, tiszteletét át tudja adni a mászással ismerkedő új

generációnak.

 

A vendégek különböző oldalról közelítenek a pódiumbeszélgetés fő témájához, a „hegyek varázsához”. Schauer és Mészáros saját tapasztalataira támaszkodva tud a hegyek sajátos vonzerejéről mesélni, Glavinic aprólékos kutatómunkát követően tudta olyan élethűen életre kelteni a hegymászás világát. Ismerik Ausztria hegyeinek jelentőségét, hiszen ha pontosabban megnézzük, Ausztria területének kétharmadán hegyek találhatóak.

 

Milyen befolyással van ez az osztrák mentalitásra? Hogyan befolyásolta az Ausztriában kialakult alpesi stílus a hegymászás világát? Milyen képet alkot a világ Ausztriáról, mint a hegyek országáról? És vajon mi mozgatja az embereket, hogy magasabbnál magasabb hegycsúcsokat hódítsanak meg? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ „A szomszéd lakása” című rendezvénysorozat május 22-ei állomásán.

 

A kiállítás korlátozott létszámban, előzetes regisztráció után látogatható. A rendezvényekről és a részvételi lehetőségekről itt találhattok bővebb tájékoztatást.  „A szomszéd lakása” című kiállítás 2014. május 16. és 22.

között (kivéve 2014. május 20-án) minden nap nyitva tart. A kiállítás csak előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg, amely a erre a linkre kattintva és a +36 1 413 3910-es telefonszámon lehetséges.

 

 

 

Nyerd meg belépőtöket!
Nem kell mást tenned, mint a Turista Magazin facebook oldalán megkeresni a játékra invitáló posztunkat és kitölteni a kérdőívet. Reméljük rád mosolyog a szerencse!
 

 

 

Cikkajánló