Odúellenőrzés közben akadtak rá a hazai rekorderre. A gyűrűzött példány az adatok szerint a dokumentáltan legidősebb szalakóta az országban.
Még június 11-én Görbeháza községhatárában odúellenőrzést közben akadtak rá a 11 éves szalakótára. Koráról a madár lábán lévő HA9 feliratú jelölő gyűrű árulkodott – számolt be róla a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A gyűrűzési adatbázis szerint ez a hazánkban dokumentáltan legidősebb szalakóta.
A most visszafogott példány 2012. július 6-án fiókaként gyűrűzték Berettyóújfalu külterületén, jelenlegi költőhelyétől 78 km-re délre. Ez a példány eléggé ragaszkodik a fészkelőhelyéhez, ugyanis 2021-ben is ugyanebben az odúban költött. Akkor a https://madarles.hu/ oldal élő közvetítésében sikerült leolvasni a madár színes gyűrűjét. 2021-ben négy fiókát nevelt fel a párjával. Idén is négy fióka kelt, amelyekből időközben ismeretlen okból 3 elpusztult – olvasható a nemzeti park oldalán.
A szalakóta (Coracias garrulus) a hazai madárvilágnak az egyik legszebb, más fajokkal összetéveszthetetlen képviselője. Afrikai telelőhelyéről április végén, május elején tér vissza hozzánk. A Nyugat-Európa egyes országaiból már eltűnt szalakóta az öreg, odvas fákkal tarkított füves élőhelyekhez, leginkább a legeltetett vagy kaszált területekhez kötődik. Jövője veszélyben forog, az elmúlt évek odútelepítési projektjei azonban ígéretes eredményekkel kecsegtetnek.
A 20. század derekáig számos helyen fészkelt az országban, mára azonban teljesen eltűnt Dunántúlról. Jelenleg a Duna–Tisza köze, a Hajdúság, a Nagy- és a Kis-Sárrét, a Bihari-sík, a Körös–Maros köze, a Hortobágy, a Borsodi-Mezőség, a Jászság és a Hevesi-sík fészkelője.
2021-ben leolvasott tojó madár
A szalakóták huszadik századi drasztikus állománycsökkenése komplex okokra vezethető vissza, amelyek közül a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása, a gyepterületek kiterjedésének csökkenése, a fészkelőhelyül szolgáló idős, odvas fák kivágása, a táplálékbázis kemikáliák használata következtében (is) jelentkező gyérülése, valamint az áramütés tekinthető meghatározónak hazai viszonylatban.
Az elmúlt években számos, úgynevezett D típusú költőláda kihelyezésével tettek kísérletet a magyar szalakótapopulációk egyedszámának növelésére – sikerrel. Egyes területeken két évtized alatt meghatszorozódott a fészkelőpárok száma. A szalakóta fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként.
