A Mór központjában található Lamberg-kastély a hazai barokk építészet egyik szép emléke. Bár Magyarország földrengések szempontjából nyugodt vidéknek számít, ebben a kastélyban két földrengés is komoly károkat okozott.
A késő barokk kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául, a tervezéssel pedig korának legnevesebb építészét, Fellner Jakabot bízta meg.
A komáromi földrengés
Az építkezés 1762-től 1766-ig tartott, de 1763 júniusában a Komárom közelében kipattant földrengés annyira megrongálta, hogy egy ideig szüneteltetni kellett az építkezést. Magyarország eddigi történetének legpusztítótbb földrengése volt ez, magnitúdóját az eddigi vizsgálatok a Richter-skálán 6-os érték fölé teszik.
A földrengés halálos áldozatokat is követelt, a halottak száma egyes források szerint 63, más források szerint 2-300 között lehetett, Komáromban több száz épület, köztük hét templom teljesen elpusztult, de a város 150 km-es körzetében számoltak be károkról. A földrengés súlyosan megrongálta a zsámbéki bazilkát, Győrben pedig a belváros összes épülete megsérült.
„..azt hitték, utánuk jön a hegy”
1810. január 14-én délután 18 óra 9 perckor aztán újabb földrengés sújtotta a már kész kastélyt, amelynek epicentruma Mór közelében, a Vértes és a Bakony között húzódó szeizmikusan aktív Móri-árokban volt, erősségét pedig 5,4-es magnitúdójúra becsülik.
A világ első földrengéstérképe, mely az 1810-es móri földrengést ábrázolja.
„Egyes móri emberek, akik az első földrengés ideje alatt éppen hazatérőben voltak a Csókahegyről, mikor hátuk mögött dörgést hallván hátranéztek, s azt hitték, utánuk jön a hegy, olyan hevesen mozgott” – olvasható Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám földrengésről írt tudományos munkájában, ami az Értekezés a földrengésről általában s különösképpen az 1810. január 14-i móri földrengésről címet viseli, és a világ első földrengéstérképe kapcsolódik hozzá.
Megállt az óra, megszólalt a csengő
A legenda úgy tartja, hogy a földrengés hatására a kastély órája 18 óra 10 perckor megállt. A szakemberek azonban egy másik óra alapján számították ki a földrengés pontos időpontját: „A földrengés időpontjához egyetlen támpontunk az a tény, hogy a bécsi csillagda órája 5 óra 53 perckor állt meg a földrengéshullám okozta lökés miatt. Figyelembe véve Mór és Bécs földrajzi szélességének különbségét, a móri földrengés kipattanásának legvalószínűbb időpontja 6 óra 9 perc” – olvasható Varga Péter Kitaibel és Tomcsányi az 1810. évi móri földrengésről szóló könyvének bicentenáriumára írt tanulmányában.
Az 1810-es földrengés a város majd minden épületében kárt okozott, a Lamberg-kastély két oldalszárnyának nagy részét újjá kellett építeni. Nem járt jobban a város másik főúri családjának kastélya sem. A Luzsénszky- vagy Láncos-kastély főlépcsője teljesen leomlott.
A fő rengést egyébként közel ezer utórengés követte.
Ekkoriban még nem voltak földrengés megfigyelésére szolgáló műszerek, az, hogy ennek ellenére innen mégis lehet tudni az utórengések számát, egy csákvári kertésznek köszönhető. A kertész egy csengőt akasztott fel egy fára, és annak csengését figyelte és jegyezte fel folyamatosan a főrengést követően.
A Lamberg-kastélyban ma művelődési központ és könyvtár működik, de kiállítások is helyet kaptak, amelyek tárlatvezetéssel látogathatók. Érdemes a kastély hangulatos parkjában is sétálni egyet, ahol érdekes szobrok, egy madárpavilon és az ország legnagyobb francia juhar fája is várja a látogatókat.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
