Szőlők és szép kilátások – Túra a Móri borvidéken

A Vértes délnyugati peremén járunk, egészen pontosan Csákberényben, ahol egy jókedvű nyugdíjas csoporttal együtt szállunk le a buszról. Ők Gánt felé indulnak, mi meg épp a másik irányba, Csókakő felé. De rögtön egy kis kitérővel kezdünk, mert nem hagyhatjuk ki a falu egyik legismertebb látványosságát, a földből kitörő metrókocsit.

A következő megálló: Csákberény

Az egykor Budapesten szolgált orosz gyártmányú metrókocsi 2016-ban került ide, hogy leselejtezett járműből szabadtéri műalkotás legyen. A Zsemlye Ildikó Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész tervei alapján megvalósult kompozíció tényleg olyan, mintha a földből törne elő, hogy innen már a levegőben folytassa tovább az útját nyugat felé.

A különös alkotás a falu szélén, az egykori malom mellett kapott helyet. Maga a malom is megérdemli a figyelmet, falain monumentális kerámiaalkotások láthatók. A régi malom és a mellette levő istálló fokozatosan új életre kel, kortárs galéria és rendezvényhelyszín kapott itt helyett.

Csákberényből a kék kereszt jelzésen indulunk útnak. A falu szélén megállunk egy hangulatos kis parkban, hogy megnézzük a tóban úszkáló aranyhalakat, majd elindulunk az Orondi-szőlőhegy felé, amelynek elején a szőlő és a bor védőszentje, Szent Orbán, egy hatalmas bálványprés és három érdeklődő kismacska fogad bennünket.

Az Ezerjó borúton

A Csákberény és Csókakő között vezető Ezerjó borúton présházak, pincék, kisebb-nagyobb, jobb és rosszabb állapotú hétvégi házak követik egymást, de szőlő már nem minden háznál van.

A szüreti időszak már megkezdődött, van, ahol a tőkéken már csak egy-két véletlenül fennmaradt fürtöt látunk. A házak között feltűnik néhány hangulatos, fehér falú, kék zsalugáteres, angol stílusú házikó. És ez nem véletlen, a vendégházak tulajdonosa ugyanis Catherine Dickens, a világhírű író, Charles Dickens leszármazottja, aki édesanyja, Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő révén féli magyar.

Számos családi pincészetet is látunk, ahol az út melletti padokról a borkóstolás közben a tágas panorámában lehet gyönyörködni. A Móri borvidéken főleg Ezerjót termesztenek, a magyar történelmi fehérbor szőlőfajta hungarikum, ma fő termőhelye a móri mellett a neszmélyi és a kunsági borvidéken van.

Csókakő felett az ég

Csókakő felé közelítve már nagyobb szőlőültetvényeket is látunk, a kék kereszt pedig hamarosan letér az aszfaltos kerékpárútról. A falu határába érve remek rálátás nyílik Csókakőre és a felette magasodó várra. Pár éve jártam erre utoljára, a vár alatti bódésor mit sem változott, de a szobrok mintha megszaporodtak volna, Horthy Miklós mellett most már a fia, István, mellette II. Rákóczi Ferenc, Hunyadi János és Szent István is itt van.

A várhoz két útvonalon lehet feljutni, egy könnyebb és hosszabb szerpentines útvonalon, és egy gyorsabb, de nehezebb úton, ami tulajdonképpen egy, az erdőből a várig felvezető meredek lépcsősor.

A csókakői vár történetéről ebben a cikkben írtunk. A vár jó pár éve esett egy nagy rekonstrukción, amikor is modern stílusban egészítették ki az épület bizonyos részeit, építettek például egy új kápolnát.

Biztos voltam benne, hogy a vár és a Csóka-hegy a madárról kapta a nevét, de kiderült, hogy ez valószínűleg nem így van. „Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, úgy véli, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, egyben valószínűleg a Csák nemzetség tagja” – olvasható a Természetjáró.hu várról szóló leírásában.

Kapaszkodás a Csóka-hegy ösvényein

Mór felé a piros L rom jelzésen indulunk el, ehhez először vissza kell ereszkednünk a meredek lépcsősoron, majd az eddigi szőlők helyett a 479 méter magas Csóka-hegy erdőiben folytatjuk utunkat, ahonnan most már egy kicsit magasabbról szemléljük a szőlőket.

Egy szép bükkösben indulunk neki, és hamarosan emelkedni kezdünk, majd a hegy délnyugati peremén, napsütötte karsztbokorerdőkben folytatjuk utunkat.

A meredek emelkedők mellett a csúszós terep is odafigyelést kíván, olyasmit kell elképzelni, mint a dél-börzsönyi Remete-barlanghoz vezető út, emiatt ezt az útvonalat inkább gyakorlott túrázóknak ajánljuk. Aki inkább könnyebb terepet választana, az Csókakőről a Vár-völgyön a kék jelzésen induljon el, majd a Köves-dombon átvezető zöldön érheti el Mórt.

A technikás terepen remek kilátópontokból is akad bőven. Csókakőtől Mórig belátjuk a Móri-árkot, délnyugat felé látszik Bodajk, Fehérvárcsurgó, a víztározó, és mögöttük pedig már a Bakony hegyei magasodnak. A mozaikos táj sötétzöld foltjai mind szőlőültetvények, és ezek már nem családi gazdaságok, jóval nagyobb ültetvények, ahol már a szüret is gépesített. Az egyik ültetvényen épp egy szüretelőgép jár fel s alá a sorok között. Az Éleskő nevű kilátóhelyen megállunk ebédelni. Valahol alattunk van az a hajdani kőbánya, amelyben 2022-ben adták át a móri via ferratát.

Találkozás a legnagyobb hazai szürke nyárral

A Csóka-hegyet a vadregényes Harmatos-völgyben hagyjuk magunk mögött, ahol sziklák, kidőlt fák és égbe nyúló idős bükkök között haladunk, és néhol megtorpanunk, mert a nagyra nőtt növényzetben nem látszik első pillantásra, hogy merre is van a tovább.

A szőlőültetvényeken túl Mór most már csak egy karnyújtásnyira van, de mielőtt a belváros felé vennénk az irányt, teszünk még egy kis kitérőt a Vajal-forráshoz, itt áll ugyanis az ország legnagyobb szürke nyárfája. A forrás Mór határában, az Ezerjó borút mellett ered. Helyét egy nádassal szegélyezett liget jelzi, ami zárványként maradt meg az ember által átalakított mezőgazdasági területek közé zárva.

A ligetbe – amelyben idős fűzfák és nyárfák állnak – egy kis fahídon át léphetünk be, majd pár lépés után már ott is állunk, szemtől szemben a rekorder szürke nyárral.

A fa közelében azonban egy kis tábla figyelmeztet arra, hogy az idős fa méretes ágai könnyen letörhetnek, így jobb, ha nem megyünk túl közel hozzá.

A nálunk őshonos szürke nyár egyébként a fehér- és a rezgőnyár természetes kereszteződésből létrejött hibridfaj. A vajali szürke nyár Magyarország legnagyobb törzskerületű szürke nyara, korát 150-300 évesre becsülik, magassága 18 méter, törzskerülete 910 cm. A hatalmas matuzsálem nincs egyedül, a közelében több szép termetes fűz- és nyárfa is áll.

Városnézés esőben

Mire beértünk Mórra, az eső is eleredt, kezdetben csak diszkréten csepergett, de aztán alaposan rázendített, így városi sétánk kicsit rövidebbre sikerült, mint ahogy azt terveztük.

A városközpont meghatározó épülete Láncos kastély, amely az előtte látható, kovácsoltvas lánckerítés után kapta a nevét. Az út másik oldalán egy magaslaton áll a Szent Kereszt római katolikus templom. A neogótikus épület a 19. század végén épült.

Pár perc sétával érjük el a város legismertebb épületét, a Lamberg-kastélyt, amit Lamberg Antal gróf megrendelésére korának sztárépítésze, Fellner Jakab tervezett. Az 1762 és 66 között épült késő barokk kastély a Lamberg család nyári rezidenciája volt, ma pedig a város könyvtára és művelődési háza működik benne, de helytörténeti kiállítást is megnézhetünk az épületben. Nekünk ez most kimaradt, mert záróra előtt nem sokkal érkeztünk, de legközelebb mindenképpen sort kerítünk rá.

A hangulatos kertben viszont sétálunk egyet, megnézzük a bukfencező angyal és a park közepén álló vadkan szobrát, de van itt madárpavilon is, amelyben galambok, japán tyúkok és kakasok, sőt aranyfácán is lakik. A zenepavilon melletti francia juharfát is érdemes megszemlélni, mert ez az ország legnagyobbika.

Csákberénytől Mórig vezető túránk remek hangolódás volt az őszi túraszezonra. A meglepően változatos útvonalon természeti, kultúrtörténeti látnivalókból, és szép kilátásokból is akad bőven. Móron október első hétvégéjén rendezik meg a Móri Bornapokat, így aki ekkor jár erre, levezetésként a híres móri ezerjóból készült bort is megkóstolhatja.

A túráról még több képet találtok galériánkban, amit bármelyik képre kattintva meg lehet nyitni.