Hírek

A legfotogénebb kétéltű lett 2019 sztárja

A foltos szalamandrát választotta az MME Az Év Kétéltűjének, és nem ok nélkül. A cikkből kiderül, milyen veszélyek leselkednek rá.

Szerző:
MME
Fotó:
123rf.com
2019. január 4.

A foltos szalamandrát választotta az MME Az Év Kétéltűjének, és nem ok nélkül. A cikkből kiderül, milyen veszélyek leselkednek rá.

Ha száraz idő van, nem valószínű, hogy kirándulás közben összefutunk velük, esős időben viszont gyakran tömegével másznak elő a rejtekhelyükről. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben találhatóak, a Börzsönytől a Zemplénig 200-300 méteres tengerszinttől felfelé - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nagy összefoglaló szalamandrás cikkében. Egyébként a Dunántúlon is előfordul, a nyugati határszélen az Őrségben, valamint a Soproni- és a Kőszegi-hegységben találkozhatunk vele. Kicsiny maradványpopulációi élnek a Visegrádi- és a Budai-hegységben is.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

Éjszaka aktív, szürkületkor jön elő, illetve ahogy már említettük, nappal, ha nyirkos, esős az idő. Egyébként nedves üregekben, fák gyökerei között, kövek vagy vastag moha-, ill. avarréteg alatt pihen. Télen mélyebb üregekben lakik. Gilisztával, meztelen csigával, ízeltlábúakkal táplálkozik.


A párzás általában április-május környékén történik, a lárvák pedig rákövetkező évben, május, július környékén jönnek a világra. Egy nőstény átlagosan 40 lárvát szül. Ezek augusztusban, szeptemberben alakulnak át, és hagyják el a vizet.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com


A foltos szalamadnra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Élőhelyei egyre szárazabbak, fogynak a források, a lassú folyású patakok, a csermelyek. „A természetvédelmi szempontból átgondolatlan tarvágások a kifejlett szalamandrák búvóhelyeit és a mikroklímát is tönkreteszik” - írja még az MME. „A lárvafialásra alkalmas vizeket nagy távolságból is felkereső, lassú mozgású nőstények fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt. Esős időben az egyébként gyér gépkocsiforgalmat bonyolító erdészeti utakon is gyakran láthatunk elgázolt szalamandrákat, forgalmasabb utakon pedig gyakorlatilag nincs esélyük a túlélésre.”

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com


A legfőbb veszedelmet a szalamandraevő kitridgomba jelenti, ami a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el új területekre, valószínűleg Kelet-Ázsiából. Hollandiában már egész állományokat pusztított ki, de Belgiumban és Németországban is észlelték. Az állat testén kis lyukak és fekélyek jelennek meg, a bőr pedig hámlani kezd. Bár hazánkban még nem észlelték a kórt, 2017 július óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) a tartása, tenyésztése, forgalmazása. A 2017 júliusa előtt beszerzett egyedek életük végig megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül.


Az Év Kétéltűje program keretében az MME Hüllővédelmi szakosztálya 2019 során az ország több régiójában tervez felméréseket az esetleges gombafertőzés korai felismerése érdekében, és szórólapot, posztert, vándorkiállítást adnak közre, illetve kirándulásokat és iskolai előadásokat is tartanak, hogy a lakosság minél többet megtudjon a szalamandrákról.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A szalamandrák is megérezték a tavaszt

Rejtőzködő színfolt - A foltos szalamandra

Cikkajánló