Bár nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük. És, hogy jön ide Keresztelő Szent János? Miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka? Tartsatok velünk ünnepfejtő kalauzunkban!
Első körben talán érdemes tisztázni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Szent Iván éjjelén (június 24.) nem az év legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Hiába ünnepeljük ezt ezen az éjszakán, meg még egy csomó mást is, az igazi nyári napforduló idén június 21-én volt.
A magyarázatot a csillagászatban kell keresni: a kétféle időszámítási mód, a tropikus (a Földhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közötti különbség, illetve a naptárreformok miatt korábbra csúszott a leghosszabb nappal dátuma. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete régebben valóban június 24-ére esett, de az eltolódás miatt három nappal korábbra, június 21-ére került.
A Szent Iván-éj egy meglehetősen régi ünnep, mely a kereszténység előtti pogány időkig nyúlik vissza, mely jeles napra a keresztény egyház is talált egy „becsatornázási” megoldást. A források szerint az i. sz. 5. századtól találhatunk említéseket a Szent Iván-éj és Keresztelő János születésének együttes ünneplésére. Az Iván név pedig a régi magyar „Jovános, Ivános” alakból ered, illetve a János névnek szláv formájából. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e.
Szent Iván éjszakája, ha nem is a legrövidebb, viszont a nyár legizgalmasabb éjjele. Népszokások, hiedelmek garmadája kapcsolódik ehhez a titokzatos ünnephez. A nyárközép napja szinte az összes európai kultúrában szorosan kapcsolódik a Naphoz, a fényhez, pontosabban a fénynek, az életnek és a világosságnak a győzelméhez a sötétség, az elmúlás és a gonosz erői felett.
Tűzvarázs
Nem véletlen, hogy a Szent Iván-éji hagyományok, rítusok középpontjában éppen a fényhozó tűz áll. A pogányok legfőképp a tűzzel segítették a világosság harcát a sötétséggel szemben. A falvakban, városokban hatalmas örömtüzek égtek, de nem volt ritka a dimbes-dombos vidékeken lángoló kerekek legurítása egy-egy magaslatról.
A tűz átugrálásához is több hiedelem kötődik. Szerelmi ügyködés folytán a szerelmeseknek együtt vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat. De a tűzet kézen fogva átugró szerelemesek a tűz termékenységet is hozhatott. Sőt, van olyan mágikus bűbáj is, amely szerint, ha a furfangos leányzó a kiszemelt gatyamadzagját megszerezte, amit utána elégetett, örökké magához láncolhatta.
De tartja magát az a hiedelem is, ha egy cetlire olyan dolgokat írunk fel, amelyektől meg akarunk szabadulni – pl. szegénység, rossz gondolatok – a Szent Iván-éji tűzbe dobva, mindez a múlté lesz. De fordítva is működik: ha pozitív kívánságokat, életcélokat tartunk a lángok fölé, azok is valóságokká válnak. Vagy nem. De legalább reménykedhetünk benne.
Növények, gyümölcsök mágikus ereje
Úgy tartották, hogy a Szent Iván-i tüzek egészségvarázsló jelleggel is bírnak. A tűzbe vetett almáról például azt gondolták, ha valaki eszik belőle, nem betegszik meg. Az asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, és ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Sőt, állítólag Szent Iván varázsos éjjelén még a gyógyfüvek is megszólalnak, és elárulják az arra érdemeseknek titkaikat. Hogy melyek voltak a legfontosabb szentiváni füvek, és milyen mágikus erőt tulajdonított nekik a néphit, ebben a cikkünkben olvashatsz erről érdekességeket.
Almasütés Szent Iván tüzében. A régi hagyomány felelevenítése a pécsi Janus Pannonius Múzeumban
A néphit szerint ezen a varázslatos éjszakán bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. A vágyak teljesülnek. Vigyázzunk hát, mit kívánunk. Előbújnak rejtekhelyükről a manók, boszorkányok, tündérek, koboldok és mindenféle csodás lények. Álom és valóság összekeveredik. E különös, bűbájjal, delejjel meghintett éjszakának talán az egyik legszebb összegzése és bemutatása, Shakespeare Szentivánéji álma. Ajánlott mű, nem csak Szent Iván-éjszakára.
Szent Iván-éj a Fővárosi Állat- és Növénykertben – 2023. június 23. (péntek) 19.00-24.00
A fővárosi állatkertben egy különleges hangulatú és nem mindennapi estén a népi hagyományoké, az érdekes állatoké, valamint a tűzé a főszerep. Az izgalmas családi programokon és a szórakoztatáson túl a természet és az állatok szeretetét is igyekeznek átadni az érdeklődőknek. A Főkapu téren koncertekkel szórakoztatják a közönséget. Bővebb információ a programról ide kattintva érhető el.
Szent Iván-éji vigasságok Füzér várában – 2023. június 24-25. (szombat – vasárnap) 10.00-23.00
A hétvégén lovagok és vitézek összecsapása gyönyörű udvarhölgyek kegyeiért, hárfaszó, zenés vásári komédia, tánctanítás, késő estig tartó mulatozás és tárlatvezetések várják a látogatókat a Füzér várában. Bővebb információ ITT.
Szent Iván-éji éjszakai túra Visegrád rejtett ösvényein – 2023. június (péntek) 23. 20.30-23.30
Egy különleges éjszakai túrára invitálnak titeket Visegrádra az év legrövidebb éjszakáján. A túrán felsétálhattok egy szuper kilátóhelyre, ahonnan megcsodálhatjátok Visegrád éjszakai fényeit, majd felfedezhetitek a környék rejtett ösvényeit a csillagos éjszakában. Bővebb infó ITT.
Szent Iván-éj a Budakeszi Vadasparkban – 2023. június 24. (szombat) 10.00-21.30
Különleges éjszakai szakvezetés vár rátok a Budakeszi Vadasparkban, ahol a varázsvilág állatairól, a mítoszokban szereplő lényekről hallhattok izgalmas történeteket, természetesen Szent Iván-éji érdekességekkel tarkítva. A program egy közös szamáretetéssel és jelképes „tűzugrással” zárul. Bővebb infó ITT.
Múzeumok éjszakája – 2022. június 24.
Budapest és számos vidéki város kulturális intézményei várják több száz, izgalmasabbnál izgalmasabb programmal az érdeklődőket, meghosszabbított nyitvatartási időben. Válogatásunk itt, további részletek ITT találhatók.
