Először júliusban egy hűvös periódus akasztotta meg az algák szaporodását, majd az időről időre feltámadó szél csökkentette a mennyiségüket, ami idén nyáron meg sem közelítette a fürdésre alkalmas vizekben még megengedhető szintet.
A kezdeti, július elejéig tartó intenzív növekedésnek egy hidegebb periódus vetett véget, amely július közepére nagymértékben visszavetette az algák biomasszáját – olvashatjuk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján.
Bár augusztus elején és közepén szélcsendes kánikulai napokon elsősorban a Szemesi- és a Siófoki-medencében jelezték több területről (Balatonlelle, Szemes, Fövenyes, Tihany) vízvirágzást, a feltámadó szél a későbbiekben az algákat visszakeverte a vízoszlopba, és ezzel megszüntette a problémát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti, fürdővízben még megengedhető algamennyiség 75 µg/L. Augusztus első felében a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció 15-20 µg/L között, a Siófoki-medencében 2-8 µg/L között változott. Akit a téma bővebben is érdekel, kattintson a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet cikkére.
Az algák fontos szerepet játszanak a vizekben, hiszen ők jelentik a vízi táplálékhálózat alapját, a magasabbrendű növényekhez hasonlóan ők is fotoszintetizálnak, ők termelik vizeinkben az oxigént és a szerves anyagot.
A probléma nem az, hogy algák vannak, hanem az, ha túl nagy mennyiségben vannak jelen a vízben.
Az algák mennyisége és faji összetétele változik az év során. Tavasszal például a kovamoszatok dominálnak a Balatonban, nyáron a fecskemoszatok, majd késő nyáron a fonalas kékalgák. A kékalgák többsége trópusi eredetű, szeretik a meleg vizet, ezért is jellemző, hogy a nyár végére szaporodnak el.
Az algaösszetétel változása a Keszthelyi-medencében a nyár folyamán. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet további ábráiért kattintson!
Ha aggasztó balatoni algahelyzetről van szó, tulajdonképpen a kékalgákról (cianobaktériumokról) beszélünk. Míg a többi moszat elszaporodása csak esztétikai problémát jelent a fürdőzők számára, a kékalgák egészségügyi problémákat is okozhatnak. Vannak közöttük ugyanis olyan fajok, amelyek méreganyagokat, toxinokat termelhetnek, és ezek az arra érzékenyeknél bőrirritációt és hasmenést okozhatnak. Idén azonban a fonalas cianobaktériumok augusztusra szinte teljesen eltűntek a vízből, ami szokatlan jelenség, és valószínűleg a gyakori szeles időjárásnak köszönhető.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
