Nemrég az Ormánság fővárosában, Sellyén jártunk. Meglátogattuk a város gyönyörű kastélyparkját, amelynek leghíresebb lakóját – egy filmfőszerepnek köszönhetően – mára már a Föld távoli pontjain is ismerik.
Baranya megye déli részén, a magyar–horvát határ közelében található Sellye neve az utóbbi hónapokban egy nemrég bemutatott film kapcsán szerepelt leggyakrabban a sajtóban. Itt forgatták az egyik fesztiválsikert a másik után arató Csendes barát című film egy részét, az egyik főszereplő ugyanis itt, a város kastélyparkjában él. De mielőtt hozzá indulnánk, ismerjük meg egy kicsit a Draskovich-kastély történetét.

A gyönyörű Draskovich-kastélyt csak kívülről nézhetjük meg
Barokk kastély a Dráva-síkon
A sellyei birtok a 18. században a Batthyány családé volt. A barokk stílusú kastély Batthyány (I.) Lajos építtette 1744 és 1750 között. A kert kialakítását Batthyány-Strattman Fülöp kezdte el.
Egy 1852-es térképen ezen a helyen már szerepel az „Angol kert” felirat.
Fülöp 1870-ben bekövetkezett halála után a birtok unokahúgára, Erzsébetre szállt, aki a Horvátországból származó Draskovich Károly grófhoz ment feleségül.

A kastélyban sokáig a helyi mezőgazdasági technikum diákotthona működött
A kert mai formáját a Draskovich család idején nyerte el 1890 és 1910 között. A birtok utolsó ura, Draskovich Iván volt az, aki a legtöbbet formált a kastélyparkon, ami az ő idejében érte el legnagyobb, 12 hektáros kiterjedését.
A kor divatja szerint
A kertnek két fő része volt, és van ma is. A kastély főhomlokzata előtt egy geometrikus elrendezésű kertet alakítottak ki, míg a keleti és a nyugati kertrészeken tájképi kialakítású, angolkertet találunk.
Az 1930-as években épült egy kis filagória a kastély mellett, az ma is megvan, de volt itt teniszpálya és két szökőkút is. Ez utóbbiak közül az egyik ma is látható, a kastélykerten kívül, a Kisparkban.

Az 1930-as években épült filagória ma is megvan, a teniszpálya már nincs
A kastélyhoz egy haszonkert is tartozott, amelynek épületeiből ma is áll néhány, például egy istálló és egy magtár. A kertben zöldségek és gyümölcsök mellett sokféle virágot is termesztettek, például krizantémokat, liliomot, szegfűt, dáliát. A virágokat főleg a kastély belső tereinek díszítésére használták.
Klasszikus kastélysors
1944-ben a háború Sellyét is elérte. A grófot és családját elűzték, a kastélyt és a kertet kifosztották. 1945 után az államosított birtok jelentős részét felparcellázták.

A kastélyhoz vezető, fasorral szegélyezett út régen sokkal hosszabb volt
A kastélyban egy ideig gazdasszonyképző működött, később használta a határőrség, majd a járási bíróság és tanács, 1964-től pedig a mezőgazdasági technikum diákotthona költözött a falai közé.
A parkot botanikai értékei miatt 1965-ben védetté nyilvánították.
Jelenleg a Sellyei Önkormányzat tulajdonában lévő kastély zárva van, üresen áll, de kívülről meg lehet azt nézni, ugyanis a kastélykert egész évben szabadon látogatható.

A gyönyörű parkban hosszan lehet sétálgatni
Februári virágszőnyeg a vérbükkök alatt
A kastélyparkban több mint 400 fásszárú fafaj és fajta él. A kastély körül leginkább örökzöldeket találunk, attól távolodva pedig a lombhullató fajok aránya növekszik.

A kastélypark ingyenesen látogatható
A parkban sétálva jó néhány idős faóriást is láthatunk, köztük olyanokat is, amelyeknek a törzskörmérete a 300 cm-t is meghaladja.
A legidősebb fa egy gyönyörű kocsányos tölgy, ami 300 évesnél is idősebb lehet.
De él itt idős mocsárciprus, narancseper, ezüst hárs, vadgesztenye, jegenyefenyő is.

Tájkép 300 éves tölgyfával
A lágyszárúak is szép számmal jelen vannak, köztük olyan védett fajok is, amelyek az eredeti növényzet részei voltak, mint például szártalan kankalin és a szúrós csodabogyó. Aki tél végén látogat el ide, az meseszép látványban gyönyörködhet, ugyanis a nyugati díszkert vérbükkjei körül február közepétől illír sáfrányok alkotnak egybefüggő lila mezőt.
Ilyenkor százezer tő virágzik egyszerre, de az állomány nagysága a 280 ezer tövet is eléri.
A kastélykertben a páfrányok is jól érzik magukat, köztük a fokozottan védett királypáfrány is, amelynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az arborétum területén 11 faragott szobor is található, ezek a Sellyén megrendezett Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készültek.

A gímpáfrány az egyetlen olyan hazai páfrányfaj, amelynek levelei osztatlanok. Nevét állítólag onnan kapta, hogy formája hasonlít a gímszarvas nyelvére.
Csendes barát, a kert ékköve
A keleti díszkertben, a kastélytól és a filagóriától nem messze áll az ország egyik legidősebb és legnagyobb páfrányfenyője. A Ginkgo biloba közel kétszáz éves lehet, és hihetetlenül szép. Az ember legszívesebben minden évszakban visszajönne ide, hogy megcsodálhassa.

Itt még október második felében, éppen csak elkezdtek színeződni a levelei.
A fa nemcsak gyönyörű hátteret ad Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének kulcsfontosságú jeleneteihez, de főszereplője is annak.
Ennek tiszteletére a fát a jövőben hivatalosan is Csendes Barátnak nevezik majd, és emléktábla is hirdeti, hogy itt forgatták a világsikerű film egy részét. A film hazai bemutatójával is megtisztelték a fát, azt ugyanis nem moziban láthatta a közönség, hanem itt, a sellyei kastélyparkban, és a meghívottak között maga a főszereplő Ginkgo is ott volt.

A Csendes barát. Maga a tökéletesség.
A Ginkgo biloba a Föld egyik legősibb élőlénye, hihetetlen, hogy rokonai már 270 millió éve is itt éltek a Földön, és a ma élő fák szinte teljesen ugyanolyanok, mint 100 millió éve élt őseik. A zárvatermők megjelenése, majd a jégkorszaki változások miatt a Ginkgo visszaszorult, és csak Kínában maradt fenn. A 20. század elején azt hitték, kipusztult, annyira kevés élt már vadon. Megmaradását tulajdonképpen az embernek köszönheti, ugyanis előszeretettel ültették azt a buddhista kolostorok kertjébe, majd az 1750-es évektől Európában is egyre több helyen telepítették, többek között kastélykertekben is.
A sellyei fa az 1850-es években kerülhetett ide.
A helyiek és a környékbeliek már régóta tudják, hogy a Sellyei Kastélypark milyen szép, a film nyomán azonban bizonyára még többen felfedezik majd azt. A park egyik legszebb időszaka február közepén jön el, amikor megcsodálhatjuk a százezernyi illír sáfrány virágzását. A Csendes barát akkor még csak ébredezni fog téli álmából, de a filmvásznon már hamarabb is találkozhatunk vele, a film ugyanis január 29-től kerül majd a hazai mozikba.











