Időről időre felröppennek hírek a félelmetes ázsiai lódarázsról, amelyik közeledik hozzánk, vagy talán már itt is van. A hírekben van némi keveredés, ugyanis két Ázsiában honos lódarázsról beszélünk. Pánikkeltés helyett jöjjenek a tények.
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában honos, és 19 évvel ezelőtt jelent meg Európában. „...2004 környékén az ázsiai lódarazsak egyik, Kínában téli pihenőre szenderedett királylánya Dél-Franciaországban ébredt. A cserépedények, amelyek közé telelni behúzódott, időközben átszelték a fél világot egy kereskedelmi hajón. Az összetett szemek felmérték, hogy ez a hely legalább olyan jó városalapításra, mint ahonnan érkezett…” – olvashatjuk a faj európai karrierjének első fejezetéről Vas Zoltán Darazsak Gesta Hymenopterorum című könyvében.
Miután a hazai médiában az elmúlt napokban újabb hírek röppentek fel, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményének főmuzeológusa a múzeum Facebook-oldalán tette tisztába az ázsiai lódarazsak kérdését.
Ahogy írja, az ázsiai lódarázs valóban terjed Európában, és vélhetően Magyarországra is el fog érni, de pánikra nincs ok: „ez egy kisebb termetű faj, mint a nálunk élő európai lódarázs (Vespa crabro). Lakossági szempontból a hazai faunában való jelenléte lényegi különbséget nem fog okozni akkor sem, ha itt is megtelepszik.”
Színezete és mérete alapján könnyen megkülönböztethető az őshonos fajainktól. Az ázsiai lódarázs dolgozói és hímjei 2-2,5 cm-esek, a királynő a 3 cm-t is elérheti. Tora és fejteteje fekete, a potroh hátlemezei feketék, keskeny sárga szegéllyel, a 4. hátelemez viszont sárga. A lábai feketék, a lábfejei sárgák. A faj előszeretettel vadászik háziméhekre, de a francia kutatások egyelőre nem tárták fel, hogy milyen mértékű a károkozása a kaptárakban.
Ahogy Vas Zoltán könyvében olvashatjuk, a faj tíz év alatt egész Franciaországban elterjedt, és sorra hódította meg a környező országokat is. Azonban egy 2007 és 2010 között végzett vizsgálat szerint Franciaországban az ázsiai lódarázs megtelepedése után sem volt kimutatható számottevő növekedés a hártyásszárnyúak által okozott szúrások számában.
De akkor miért olvashatunk újra meg újra pánikkeltő híreket?
Vas Zoltán szerint a probléma ott van, hogy ezt a nálunk élő őshonos lódarázsnál kisebb ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) gyakran összekeverik egy másik, szintén Ázsiában élő fajjal, az óriás lódarázzsal (Vespa mandarinia). Ez a faj tényleg hatalmas, akár 5–6 cm is lehet, de ez az óriás sosem telepedett meg Európában.
A hazai őshonos fajok között is vannak nagyméretűek, amelyeket gyakran hisznek félelmetes ázsiai jövevénynek. Ilyen például a szelíd óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) nősténye, vagy az őshonos lódarázs egy-egy termetes királynője.
A lényeg: jelenleg egyik ázsiai lódarázsfaj nincs jelen nálunk.
Az ázsiai lódarázsnak (Vespa velutina) nem ismert hazai előfordulása, ez azonban a jövőben változhat. Az óriás lódarázs (Vespa mandarinia) pedig nincs jelen Európában.
