Felvértezheted magad a fájdalmas lódarázscsípés ellen

Ha valamivel nem szeretnénk a természetet járva közelről találkozni, az – rögtön a medve után – kétségkívül a lódarázs. Szúrása rendkívül fájdalmas, és esetenként még annak is komoly gondot okozhat, aki nem allergiás a mérgére. Ha azonban megismerjük a fajt, nagyobb eséllyel védhetjük ki a kellemetlen eseményt. Cikkünkben mindent összeszedtünk, amit a lódarázsról tudni kell, és azt is eláruljuk, mi a teendő, ha megtörtént a baj.

Szöveg:
2022. szeptember 15.

Ha valamivel nem szeretnénk a természetet járva közelről találkozni, az – rögtön a medve után – kétségkívül a lódarázs. Szúrása rendkívül fájdalmas, és esetenként még annak is komoly gondot okozhat, aki nem allergiás a mérgére. Ha azonban megismerjük a fajt, nagyobb eséllyel védhetjük ki a kellemetlen eseményt. Cikkünkben mindent összeszedtünk, amit a lódarázsról tudni kell, és azt is eláruljuk, mi a teendő, ha megtörtént a baj.

Ismerősen cseng a Schmidt-féle rovarcsípés-erősségi skála? Az amerikai entomológus, Justin Orvel Schmidt a 80-as években dolgozta ki azt a rendszert, ami 0-tól 4-ig osztályozza a hártyásszárnyúak, azaz a darazsak, a méhek és a hangyák szúrása okozta fájdalmat. Az elhivatott tudós elsőkézből szerzett információt, a legtöbb vizsgált rovar ugyanis megcsípte őt munka közben, amit tudományos érdeklődésből nem egyszer ő maga provokált ki.

Schmidt megítélése szerint 4-es erősségű csípése csak néhány, nálunk nem honos fajnak, például a trópusi bikahangyának van, a 3-as erősségű csípéssel támadó déli papírdarázs azonban hazánkban is előfordul. Ennek fényében meglepő tény, hogy bár mindent összevetve Európában az egyik legveszélyesebb csípése a lódarázsnak van, nem vele a legkellemetlenebb „összefutni” itthon, a faj csípése a skála szerint ugyanis „csupán” 2-es körül van.

Mindez bizonyára nem vigasztalja azokat, akiket a hétvégi Turista Kékszalag teljesítménytúrán csíptek meg a lódarazsak, illetve másokat sem, akiket az utóbbi időben ért lódarázstámadás. A faj képviselői menetrend szerint nyár végére szaporodnak el leginkább, ám idén mintha különösen sok ember-darázs konfliktus fordult volna elő. Az Országos Kékkör mentén több helyről érkezett bejelentés a Magyar Természetjáró Szövetséghez (MTSZ) arról, hogy más darázsfajok is előszeretettel fészkeltek például bélyegződobozokban vagy útjelző táblákon. Ha hasonlót tapasztalsz, mindenképpen szólj az MTSZ-nek, a lódarázscsípés ellen pedig vértezd fel magad minél több információval, amiben most megpróbálunk segíteni.

Honnan ismerem fel?

Jellegzetes sárga-fekete darázsmintázata, barna ízelt lábai és tora, sárga, sötét mintázatú feje nem teszi kirívóvá a fajt a darazsak sorában, méretei viszont annál inkább. Ha egy átlagosnál nagyobb termetű darazsat látsz, már kezdhetsz gyanakodni, de érdemes észben tartani, hogy akár egy teljesen ártalmatlan óriás tőrösdarázzsal is lehet dolgod, amit ebben a cikkben mutattunk be részletesen.

A két faj kinézetében, mintázatában persze bőven akadnak különbségek, és míg a lódarázs 2,5-3,5 centisre nő meg, az óriás tőrözsdarázs testhossza az 5 centimétert is elérheti. Jó ismertetőjegy lehet még a fészek, ami a lódarazsak esetében a hangos zúgásról, zümmögésről többnyire könnyedén felismerhető, akkor is, ha nem látjuk.

Mivel a lódarazsak alapvetően nem keresik a konfliktust, és csak a fészkük közelében támadnak, a hang jó figyelmeztető jelként szolgálhat, hogy érdemes irányt változtatni.

Mit eszik?

Nagyrészt legyeket, darazsakat, pókokat, lárvákat, de nyár végén, ősszel akár dögöt is, ilyenkor hajlamosak megjelenni a piknikezők közelében vagy a szemeteseknél. A zsákmánnyal a lárváikat táplálják, a kifejlett példányok pedig növényi nedveket, gyümölcslevelet, mézharmatot, nektárt fogyasztanak, illetve azt a folyadékot, amit a lárvák öklendeznek fel evés után. A lódarázs egyrészt hasznos, mert sok káros vagy bosszantó rovart eltűntet, ugyanakkor a méhészetek állományában is képes károkat okozni. És hogy őt mi eszi meg? Természetes ellenségei a darázsölyvek, a borzok és a gyurgyalagok.

Miért lett belőle ilyen sok?

Mindenekelőtt jó tudni, hogy a lódarazsak létszáma nem konstans az év folyamán. Ősszel a család legnagyobb része elpusztul, és csak a megtermékenyített nőstények, azaz a leendő királynők érik meg a tavaszt. Májusban aztán felébrednek és fészket építenek valamilyen védett helyen: faodvakban, sziklarepedéseken vagy akár a padlásodon, és lerakják a petéiket. Az első generációt még a királynők táplálják, aztán a felnövekvő fiatal dolgozók fokozatosan átveszik ezt a szerepet, ahogy a kolónia növekszik.

Az pedig folyamatosan nő: a királynő újabb és újabb petéket rak, míg végül

augusztus-szeptember környékén a család több százas, vagy akár egyezres létszámúra is duzzadhat.

Végül ismét csak a megtermékenyített királynők maradnak életben, a többiek mind elpusztulnak a hideg beálltával. Ebből láthatjuk, hogy nem véletlenül nő meg nyár végén, ősz elején az ember-lódarázs találkozások és konfliktusok száma, ugyanakkor arra is számíthatunk, hogy lassan a probléma magától is megoldódik.

Dr. Vas Zoltán biológus, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke és a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint a lódarazsak népessége valójában nem gyarapodott idén, ezt legalábbis a tények nem támasztják alá. Bár az előző tél enyhének volt mondható, az éppen hogy kedvezőtlen körülmény a lódarazsak számára, hiszen a melegebb időszakokban magukhoz térve energiát égetnek el. Vannak, akik a meleget és a szárazságot okolják a konfliktusokért, mondván, hogy a rovarok a településekre költözhettek, ahol több vizet találnak, ám a szakember szerint a darazsak semmilyen körülmények között nem hagyják ott a fészküket és az utódaikat, még a szárazság és a hőség miatt sem.

Mit tehetek, hogy elkerüljem a csípését?

A darazsak fullánkja érdekes szerkezet. Egykor sima tojócső volt, ebből lett aztán az evolúció során félelmetes fegyver – taglalja dr. Vas Zoltán a Magyar Természettudományi Múzeum blogján. Ebből következik, hogy csípni – pontosabban szúrni – csak a nőstény darazsak tudnak. A fullánk több részből áll, a külső cső átüti a bőrt vagy akár a kitinpáncélt, kissé szétnyílik, és utat enged a tényleges fullánknak, ami bejuttatja a méreganyagot. Ebben enzimek, poliszacharidok, hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin és noradrenalin van, a lódarazsak mérgében pedig még acetilkolin is, ami a szívműködésre hat és vérnyomásesést okoz.

A darazsak fullánkja visszahúzható, a méhekkel ellentétben többször és – mivel a potrohukat könnyedén mozgatják – bármilyen irányban képesek szúrni. A lódarázsnak jóval fájdalmasabb a csípése, mint kevésbé termetes rokonainak, de ha nem bolygatjuk az állatot és nem közelítjük meg a fészket 2-3 méternél jobban, nagy valószínűséggel nem támad, mert alapvetően békés természetű.

Ha mégis összeakadunk a lódarázzsal, a kötélidegek segíthetnek. Dr. Vas Zoltán szerint

a higgadtság és a teljes mozdulatlanság lenne a legjobb megoldás, de legalábbis törekedni kell a hirtelen mozdulatok, a csapkodás, hadonászás kerülésére,

ha ugyanis nem érzik magukat fenyegetve, nem támadnak a darazsak. Futásnak eredni teljesen felesleges, hiszen a darázs gyorsabban repül, mint ahogy mi futunk.

Ezen kívül a következő óvintézkedések segíthetnek:

  • A szabadban fogyasszuk átlátszó pohárból az innivalónkat (a dobozos sör kifejezetten rossz ötlet), és mindig nézzünk rá az ételünkre, mielőtt beleharapnánk!
  • Ugyanez vonatkozik a padokra, asztalokra, fűre: vizsgáljuk meg, mielőtt letelepednénk rá!
  • Ha allergiás vagy a csípésre, legyen nálad megfelelő gyógyszer vagy adrenalin-injektáló toll!
  • A kilátókat, magasleseket óvatosan közelítsd meg, mert lehet, hogy darázsfészek található rajtuk!
  • Ne nyúlkálj üregekbe, és a bélyegződobozokat is vizsgáld meg, mielőtt belenyúlsz! Ha kéktúrázol, kattints ide!
  • Ha az otthonunknál észlelünk lódarázsfészket, érdemes szakértőt hívni az eltávolítására, mert az speciális eszközöket és irtószert igényel. A levert fészket a darazsak rövidesen újjáépítik, és amíg nem pusztítjuk el a királynőt, a kolónia sem pusztul el.
Életmentő információ: mi az az adrenalin-injektáló toll?

Az EpiPen néven forgalmazott gyógyszer, ami egy adrenalint tartalmazó oldat előre töltött tollban, izomba történő injekciózáshoz. Ahogy a betegtájékoztatón olvasható, „közvetlenül a kardiovaszkuláris (szív és keringési) rendszerre, valamint a légzési rendszerre (tüdő) fejti ki a hatását, kivédi az anafilaxia esetlegesen halálos kimenetelű hatásait, mivel gyorsan összehúzza az ereket, a tüdő izmainak ellazításával javítja a légzést, csökkenti a duzzadást és serkenti a szívverést”.

Idén július 1-től a korábban 16-20 ezer forintos EpiPenhez 70%-os TB-támogatással, 5080 Ft-ért lehet hozzájutni, illetve azok, akik igazoltan allergiásak, kiemelt támogatást kapnak, így dobozáron, 300 Ft-ért vehetik meg az EpiPent. Az EpiPen 1 év után lejár, és a súlyos allergiában szenvedőknek kettőt érdemes maguknál tartaniuk.

Mivel jár a csípés?

Erős fájdalommal, duzzanattal, bőrpírral, esetleg csalánkiütéssel, zsibbadással. Ha már megtörtént a baj,

a szúrás helyét savas kémhatású anyagokkal, például ecettel vagy citromlével kezelhetjük,

így a gyulladás mérsékelhető. (Ha nem darázzsal, hanem méhhel van dolgunk, akkor lúgos, pl. szódabikarbónás folyadékot érdemes alkalmazni, mert a méheknek a darazsakkal ellentétben összességében savas kémhatású a mérgük.) A viszketéscsillapító, gyulladáscsökkentő, antihisztaminos kenőcsök is jó szolgálatot tehetnek, illetve próbálkozhatunk a bőrfelület hűtésével.

Súlyosabb lehet a probléma, ha a darázs a nyakunkon csípett meg, vagy a szájüregünkbe, garatunkba került. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni, mert a duzzanat elzárhatja a légutakat és fulladást okozhat. Az a mendemonda nem igaz, hogy öt-tíz szúrás mindenképp leterít egy embert, de akár egyetlen szúrás életveszélyes is lehet annak, aki allergiás a darazsak mérgére. Ebben az esetben adrenalininjekció segíthet, amit általában magánál tart az ember, ha tud az allergiájáról. Amennyiben a csípést követően fél órán belül légszomj, szív- és légzési panaszok, nyelési zavar, hasmenés, hányinger, émelygés, hasi görcs, zsibbadás, ájulásérzés lép fel, esetleg eszméletvesztés történik, az az anafilaxiás sokk jele lehet, és sürgősségi ellátást igényel.

Cikkajánló