Békamentés mesterfokon

Az ideiglenes terelőrendszer kiépítésével szombaton kezdetét vette a másfél hónapon át tartó farmosi békamentési akció, amelyhez a továbbiakban is várják önkéntesek jelentkezését. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkon kívül a Duna Dráva Nemzeti Park is tevékenyen részt vesz a békák megmentésében.

Szerző:
MTI
Fotó:
Shutterstock
2015. február 27.

Az ideiglenes terelőrendszer kiépítésével szombaton kezdetét vette a másfél hónapon át tartó farmosi békamentési akció, amelyhez a továbbiakban is várják önkéntesek jelentkezését. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkon kívül a Duna Dráva Nemzeti Park is tevékenyen részt vesz a békák megmentésében.

Németh András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őre, főszervező felidézte: a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a hozzá csatlakozó civil természetvédelmi szervezetek immár 10 éve igyekeznek megóvni a 311-es utat keresztező ásóbékák életét a Pest megyei település közelében.


Az újrahasznosított reklámhálókból, szőlőkarókból és habarcsos vödrökből álló ideiglenes terelőrendszernek köszönhetően az elmúlt években több mint 300 ezer kétéltűt sikerült megmenteni a közúti gázolástól és az akciók eredményeként szépen gyarapszik a Farmos környéki mocsárvilág ásóbéka állománya - mondta a szakember.


Az igazgatóság munkatársa kiemelte: mind a DINPI, mind a civil szervezetek számára fontosak az önkéntesek, kiemelten kezelik a nagyközönség bevonásával megvalósuló, tapasztalatokat nyújtó, a természet megismerését és megszerettetését szem előtt tartó természetvédelmet. Az évek során egyre népszerűbbé váló eseményen tavaly már több mint ezer érdeklődőnek mutatták be a Farmos környéki természeti értékeket - tette hozzá.


A március elsejétől a vonulási szezon végéig (április elejéig, közepéig) tartó mentés szervezett formában történik, a csoportok tagjai minden reggel átszállítják a vödörcsapdákba esett kétéltűeket a közeli mocsárhoz.


A részletekről az asobeka.blog.hu oldalon lehet tájékozódni.

 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel karöltve 2003 óta végzi a békamentést Sikondán. A mentés ott szükséges, ahol a békák vonulási útvonalát forgalmas közlekedési út keresztezi. A szárazföldi békák élete csak a peterakás idején van vízhez kötve, ezen az időszakon kívül többnyire erdőben élnek. Kora tavasszal a napsugarak első melengető hatására a telelőhelyükről tömegesen megindulnak e kétéltűek a vizek felé. Ilyenkor a nőstény béka van különösen nagy veszélynek kitéve, "aki" fajtól függően 800-12000 petét cipel magával, így mozgása különösen nehézkes. Ezt még nehezíti, hogy a hímek gyakran már vonulás közben ráakaszkodnak a petehordozókra.

 

 

Az ásóbéka (Pelobates fuscus) homokos, laza talajú területek lakója.


A békák útra jutását egy háló elhelyezésével akadályozzák meg, amely Sikonda esetében 800 méter hosszan van kifeszítve az út mentén. A hálóba került békákat naponta kétszer, napkeltekor és naplementekor kell összegyűjteni, vödörbe tenni, majd átvinni az úton, és a tóba vagy a tó mellé helyezni. A 2015-ös évben a tervek szerint március 21-én szombaton helyezzük ki a békamentő hálókat - ez az időjárás függvényében változhat. Az alábbi honlapon sok hasznos információ olvasható a békamentéssel kapcsolatos tudnivalókról: http://sbeka.mlap.hu, illetve www.ddnp.hu.

Cikkajánló