A napokban a Villányi-hegységben jártunk, ahol nemcsak a napsütéses, enyhe idő idézte a tavaszt, hanem a Szársomlyó legismertebb növénye, a fokozottan védett magyar kikerics is. Aki szeretné megnézni ezeket a bájos virágokat, annak van erre lehetősége, de kizárólag szakvezetéses túra keretében.
Az óriás ázsiai imádkozósáska egy példányára bukkantak a Bács-Kiskun megyei Dávod határában. A faj hasonlít a nálunk honos ájtatos manóra, de annál nagyobb, és nem a fűben, hanem a lombkoronában él.
A Duna alacsony vízállása miatt kibukkant roncsok már nem először láttatják magukat, de még mindig sok az ismeretlen tényező a számukat és az eredetüket illetően.
Aki nem látott még ilyet, valószínűleg sose találná ki, hogy becsületes nevén közönséges vízilófarkról van szó.
Most virágzik a zergeboglár, ami különlegességek sorát vonultatja fel. Pedig már akkor is igen figyelemreméltó növény lenne, ha pusztán csak a szépségével tudna előrukkolni.
Visszatértek a látványos madárfaj, a vörös gémek első példányai Afrikából a Pacsmagi-tavakhoz.
Egy kellemes dunai homokpadra menekülnél a kánikula elől? A Duna-Dráva Nemzeti Park arra hívja fel a figyelmünket, hogy ezek a helyek védett természeti területek.
A legnagyobb európai sas víz közelében szeret költeni, nálunk a folyók mentén lévő galériaerdőket és idős tölgyeseket kedveli. Tavasz közepén-végén a fiókák már akkorára nőnek, hogy meg lehet jelölni őket gyűrűvel, és így nyomon lehet követni akár a teljes életútjukat.
Most bontja szirmait a ritka keleti zergevirág a Dráva menti erdőkben.
Különleges színével és vonzó formájával a kirándulók egyik kedvence ez a növény. Cikkünkben eláruljuk, hol láthatod a tömeges virágzását a napokban.
Eddig még sosem figyelték meg télen, ám most felbukkant a drávaszentesi állattartó telepen.
Nem is kell nagyon magyarázni, hogy tollas kis barátainknak, miért is van szüksége a nyári forróságban ivó- és fürdővízre (egyébként ivóvízre télen is). Arra azonban feltétlenül figyeljünk oda, hogy az itatót macskáktól, ragadozóktól biztonságos helyre tegyük.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdtek adatgyűjtésbe, hogy minél többet megtudjanak a hazai poszméhekről. Az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítik a kutatókat a rovarok védelméhez.
Babócsáról került a drávaszentesi madármentő állomásra egy rétisas. Az idős, hím példány a fején és a szárnyán sérült meg, valószínűleg egy másik rétisassal került összetűzésbe.
Ez a bájos, védett virág általában nyár végén, ősz elején virágzik, idén azonban a menetrendszerűen érkező augusztus végi esők elmaradtak. A ciklámen ezért a szokásosnál tovább aludta Csipkerózsika-álmát a Belső-Somogy száraz homokvidékén, ahol előfordulása igazi ritkaságnak számít.
A Cigány-hegyi-kilátót és az Óbányai-völgy turistapihenőjét is újjávarázsolták.
A Barcs-Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont megújult természetismereti kiállítása a Drávát és a folyó környezetének élővilágát mutatja be.
Május végén a védett és ritka majomkosbor 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Szekszárdi-dombságban. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.
Április végén virágzik a védett törpe mandula, amelynek hazai élőhelyei mára erőteljesen megfogyatkoztak. A törpe mandula szempontjából egy kulcsfontosságú állatfaj is eltűnt, amelynek nagy szerepe volt a növény szaporodásában.
Hamarosan megszépül a villányi Templom-hegyen álló kétszintes kilátó. Az építmény része a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ammonitesz tanösvényének, amely az egykori kőbányában látható ősmaradványleleteket mutatja be.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
