Nem is kell nagyon magyarázni, hogy tollas kis barátainknak, miért is van szüksége a nyári forróságban ivó- és fürdővízre (egyébként ivóvízre télen is). Arra azonban feltétlenül figyeljünk oda, hogy az itatót macskáktól, ragadozóktól biztonságos helyre tegyük.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdtek adatgyűjtésbe, hogy minél többet megtudjanak a hazai poszméhekről. Az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítik a kutatókat a rovarok védelméhez.
Babócsáról került a drávaszentesi madármentő állomásra egy rétisas. Az idős, hím példány a fején és a szárnyán sérült meg, valószínűleg egy másik rétisassal került összetűzésbe.
Ez a bájos, védett virág általában nyár végén, ősz elején virágzik, idén azonban a menetrendszerűen érkező augusztus végi esők elmaradtak. A ciklámen ezért a szokásosnál tovább aludta Csipkerózsika-álmát a Belső-Somogy száraz homokvidékén, ahol előfordulása igazi ritkaságnak számít.
A Cigány-hegyi-kilátót és az Óbányai-völgy turistapihenőjét is újjávarázsolták.
A Barcs-Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont megújult természetismereti kiállítása a Drávát és a folyó környezetének élővilágát mutatja be.
Május végén a védett és ritka majomkosbor 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Szekszárdi-dombságban. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.
Április végén virágzik a védett törpe mandula, amelynek hazai élőhelyei mára erőteljesen megfogyatkoztak. A törpe mandula szempontjából egy kulcsfontosságú állatfaj is eltűnt, amelynek nagy szerepe volt a növény szaporodásában.
Hamarosan megszépül a villányi Templom-hegyen álló kétszintes kilátó. Az építmény része a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ammonitesz tanösvényének, amely az egykori kőbányában látható ősmaradványleleteket mutatja be.
A búbos cinege nálunk csak szórványosan fordul elő. A Mecsekben tíz éve észlelték először a faj jelenlétét. Azóta nemcsak hogy folyamatosan jelen van néhány példány, de a számukra kihelyezett mesterséges odúkban rendszeresen költenek is.
A Duna–Dráva Nemzeti Park az ország hatodik nemzeti parkjaként jött létre 1996-ban, vagyis épp 25 éve. Ez a vidék, Gemenctől a Zalai-dombságig számos érdekes, gyönyörű és kevésbé ismert látnivalót tartogat a látogatók számára. Ezek közül mutatunk néhányat.
A baranyai erdőben található, bekamerázott fészekben zajlik az élet. A rétisasok elmúlt egy hónapja igen mozgalmasan telt, az utóbbi napokban például két nem várt látogató, egy nyuszt és egy betolakodó sas tűnt fel.
A fagyok még csak most jönnek, egyes helyeken azonban már találkozhatunk egy-egy kósza hóvirág- vagy tőzikefolttal. De mire fel ez a nagy sietség?
Nagyon ritka és nagyon nagy hazánk egyik legkülönlegesebb páfrányfaja, a királyharaszt. A fajra 1978-ban bukkantak rá először a Barcsi-borókásban. Most az eddig ismert élőhelyének közelében újabb állományt találtak.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kameracsapdája vadmacskát, aranysakált és vidrát is rögzített már, most pedig egy szarvasrudli bóklászik előtte.
Egy nagyobb projekt keretében megújul a kilátó a Cigány-hegyen és az Óbányai-völgy esőbeállója, amely a Bodzás-forrásnál található.
A nem mindennapi formájú és kinézetű fekete nyár a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területén bújik meg.
Megkezdődtek az őszi lecsapolások. Ez jelentős madártömegeket vonz a halastavakhoz országszerte, ahol ilyenkor a gémfélék mellett rétisasok, parti- és gázlómadarak is színesítik a képet.
A Nyugati-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelyén, a Jakab-hegyen megkezdődtek az „Új templom” néven ismert esőbeálló-kilátótorony felújítási munkálatai.
Teljes pompájában virágzik a kora ősz egyik mutatós hagymás növénye, az őszi kikerics, mely lilás-rózsaszínes virágjaival borítja be a drávaszentesi réteket, legelőket.
Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan templomra
Kerékpárral „az elesettségében is szép” tájban
Egy magyar lány az USA legbrutálisabb túraútvonalán
