A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009. november 16-án nyerte el hivatalosan a nemzetközi csillagoségbolt-park címet, ezzel Európában a skóciai Galloway Forest parkkal közösen elsőként érdemelte ki ezt a címet, s a világon is az első ötben szerepelt.
Két természetvédelmi területet hoznak rendbe: a dávodi Földvári-tavat és a karapancsai erdei tavakat.
Hazánkban ritkán előforduló énekesmadarat, törpesármányt fogtak a Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Területen. A madarászok a befogást követően meggyűrűzték a példányt, majd alapos dokumentálás után szabadon engedték, hogy folytathassa vándorútját dél felé.
A fészküket már három éve keresték, most végre elindulhat a védelmi munka.
Látványos természetfilm készült a bányatavak gazdag élővilágáról. Az alkotást a komlói Hét Domb Filmfesztiválon mutatták be.
Partifecskék és gyurgyalagok nevelték fel az utódaikat a sikeresen megóvott homokfalban.
A hangyaboglárkák nemcsak szépek, de életmódjuk is nagyon különleges. A lepkék petéiket kizárólag egyetlen növényfaj virágába rakják, a kikelt lárvákat pedig vöröshangyák fogadják örökbe. A Dél-Mezőföldön nemcsak ezekkel a ritka lepkékkel találkozhatunk, de sok egyéb érdekességgel is.
A denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik. A nászidőszakban gyakori jelenség, hogy a denevérek úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja a Mecsekben található Abaligeti-barlang.
A sekély vizű holtágakat most sárga virágszőnyeg fedi, ami nem más, mint a védett tündérfátyol.
A közelmúltban végzett felmérések során a Dráva egyik zátonyán a Kárpát-medence rendkívül ritka, apró termetű halászmadarának, a kis csérnek 6-7 páros állományát figyelték meg a szakemberek.
Veszélybe került egy partifecske-fészektelep útépítés miatt - kapta a bejelentést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A madárfaj védett, és sajnos egyre kevesebb van belőle.
Gemenc európai viszonylatban is a fekete gólyák által legsűrűbben lakott terület, a közel 18 ezer hektárnyi erdőségben mintegy 35 feketególya-pár költ. Az idei költési szezon nem kedvezett a gólyáknak, mindössze hat fészekből repültek ki fiókák.
A Belső-Somogyban megbújó Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk egyik növényritkasága, az aldrovanda. A szubtrópusi eredetű, rovaremésztő hínárnövény összecsukható levélkéivel apró vízi szervezeteket ejt csapdába.
A szennyes ínfű állományának felmérése közben bukkantak rá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fokozottan védett pókbangóra, amelynek különlegessége, hogy a szakirodalmi adatok szerint 190 évvel ezelőtt látták utoljára a Mecsekben.
Hazaértek a költőüregek lakói; sajnos nemcsak az árvíz, hanem időnként a bányászat és a szándékos emberi zavarás is veszélyezteti őket.
Ahogy közeledik a nyár, úgy erősödik bennünk a víz iránti vonzalom, és ha az áhított őselem mellé még lenyűgöző természeti környezetet, romantikus vadonfeelinget és egy takaros lakot is kapunk, nyert ügyünk van.
A gyöngybaglyok élőhelyei megfogyatkoztak az elmúlt évtizedekben, ezért egy természetvédelmi program során költőládákat helyeznek ki a templomtornyokba.
A fátyolos és a sárga nőszirom a Kis-Sárréten, a szibériai nőszirom a drávaszentesi üde réteken bontogatja szirmait. A mutatós növények május közepétől június elejéig csodálhatók meg legszebb pompájukban.
A Dráva partján és ritkaságnak számító sík vidéki bükkösben jártunk, ahol a famatuzsálemeken és a változatos élővilágon túl a hidegháború nyomaira is ráleltünk.
A természetvédelmi őr spaniferrel húzta ki az életéért küzdő borzot a kiszáradt kútból.
A Kőszegi-hegység beszédes helynevei csábítanak barangolásra.
A Vas-hegy túraútja régi időkbe repít vissza. Bemutatjuk a Pinka-szurdokot.
Végre alaposabban is megismertem az ország egyik legszebb települését.
