Keresés eredménye

Mivel a partifecske a legkritikusabb helyzetben lévő fecskefajunk, fészkelőhelyeinek védelme kiemelten fontos. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén ezért több helyen is megújították az élőhelyeiket.

A korlátozások enyhítésével párhuzamosan a hazai nemzetipark-igazgatóságok egy része is fokozatosan újra megnyitja látogatóhelyeit, és van ahol már a hétvégén vezetett túrák is lesznek.

Ebben a kényszerű helyzetben, amikor sokkal több időt töltünk otthon, közvetlen környezetünk megfigyelésére és korábbi fotóink válogatására is több lehetőségünk van. S ha már fotózunk és válogatunk, akár be is küldhetjük képeinket.

Csak nevében hegy, valójában domb, hisz csak 288 méter magas, ez azonban mit sem számít, hisz bármilyen névvel is illetjük, csuda egy hely, különleges és változatos élővilággal.

Az Újszilvás határában található kis területen több száz tavaszi héricset fedeztek fel, de a helyszín még több meglepetést rejt.

A természetben nem áll meg az élet, s hogy éppen mi zajlik odakint, arról a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság időről időre kis videókban számol be. Láthatunk például a tegzeslárvákat, szorongatott helyzetben levő ebihalakat, és az is kiderül, ki az a rejtélyes lakó, aki az ablakpárkányra építkezett.

Itt a tavaszi kerti munkák időszaka, ami most, hogy a legtöbben otthon töltik az idejük nagy részét, talán még vonzóbb elfoglaltság. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a zöldhulladékot nem lehet csak úgy kidobni az erdő szélére.

A Börzsönyben sokszor jelennek meg motorosok és quadosok. Most két embert kaptak el a természetvédelmi őrök.

Kikeltek a kis mocsári teknősök, és azonnal megindultak a víz felé.

Azaz az Esztergom közelében található Táti-sziget, Körtvélyes-sziget és Nyáros-sziget közel háromszáz hektáros területe.

A denevérkutatók életében a tél mozgalmas időszak. Bár a denevérek ilyenkor alszanak, a kutatók ilyenkor igazán aktívak, hisz ebben az időszakban mérik fel a telelő állományt. Január közepén én is csatlakoztam egy denevérfelméréshez.

A gyakorlati természetvédelem fontos eszközei a mesterséges madárodúk és költőládák, melyek több hazai madárfaj- például a kék vércse és a szalakóta- állományának megerősödésében is kulcsfontosságú szerepet játszottak. A kihelyezett odúkba azonban olykor nem várt látogatók is érkeznek.

Februárban óriási tűzvész pusztított a Nagy-nádas területén, akkor a Kékbegy tanösvény is megrongálódott. Civil összefogással építették újjá.

Agresszíven terjedő, idegenhonos fajt, amerikai fügekaktuszt kellet irtani a Vértes egyik fokozottan védett völgyében. Valószínűleg valaki jó ötletnek tartotta, hogy védett természeti területre ülteti ki a növényt, pedig nagyon nem volt az. 

Ha szeretsz kirándulni és segíteni másoknak vagy önkénteskedni, ez a felhívás neked szól. Önkéntesek jelentkezését várja a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Pilisi Parkerdő Zrt. látogatószámlálásra és látogatói igények felmérésére.

Vonuló északi fecskék rendszeres őszi vendégek a Dinnyési-fertőn. Idén azonban a szokásosnál is többen jöttek, a napokban százharmincezer példányt számoltak a szakemberek. A fecskék esti behúzását, mely páratlan látvány, most hétvégén egy szakvezetéses túra keretében bárki megcsodálhatja.

A bagolyfajra néhány évtizede rájár a rúd többek között a költőhelyek számának lecsökkenése és a mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt, már csak 800-1000 pár fészkel Magyarországon.