Keresés eredménye

A nagyobb, négyszintes toronyból a tóra, a madárrezervátum nádtengerére és a Velencei-hegységre lehet rálátni, a másik egyszintes torony a Dinnyési-fertőn kialakított Madárdal tanösvény mentén található.

A tavasz érkezésével a természetjárás is egyre többeket vonz. A jól ismert kirándulóhelyek mellett az eddig eldugott zugokat, például a turistautak mellett található barlangokat is egyre többen fedezik fel. Csak sokan nem úgy, ahogy azt lehetne.

Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.

Komótosan, de azért előbb-utóbb csak magára talál a tavasz. Érzik ezt a kétéltűek is, sok helyen már megindultak a szaporodóhelyek felé, ami sajnos egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás számukra. Nagy szükségük van a segítségre.

A Nagyboldogasszony-templom tornyában nem egy, nem kettő, de egyenesen három denevérfaj él egyszerre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a plébánia is vigyáz rájuk.

Az erdő tele van parányi, titokzatos élőlénnyel, akiket felületes szemlélő nem is igen vesz észre. Közéjük tartoznak az álkérészek, amelyekről a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztott meg egy kis videót.

Elképesztő látványt produkált a természet a Börzsönyben. A mínuszok hatására különleges jégformációk alakultak ki a félig befagyott patakokban, amelyeket most cikkünkben meg is mutatunk nektek egy bámulatos videóban.

Egy téli túra alkalmával leginkább madarakat látunk és hallunk, illetve emlősök nyomaival találkozunk. Bár a patakok parányai kevésbé látványosak, ők is aktívak télen. A februári Turista Magazinban elmeséljük és megmutatjuk, milyen érdekes élőlényeket pillanthatunk meg, ha elég figyelmesek vagyunk.

Míg november végén rekordot döntöttek a tatai Öreg-tavon éjszakázó vadludak, most, január végén már egyetlen példányt sem látni. Pedig a télnek még messze nincs vége. Vajon miért mentek el, hol vannak most?

A felhagyott börzsönyi bányavágatokat nemcsak denevérek választják telelőhelyül, de egyes lepkefajok is, ahogy azt a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában is láthatjuk. De mintha nem is lepkék, hanem ragyogó ékszerek csillognának a sötét bányafalakon.

Az invazív fügekaktuszfajok terjedése miatt és az értékes sziklagyepek őshonos növényfajainak védelmében elérkezett a kaktusztalanítás ideje a Pilis szirtjein.

Potyó Imre idén tarolt a hazai pályázatokon, így megérdemelten kapta az Év Természetfotósa címet. Előadásában most te is megismerheted különleges képi világát, amelyben kedvenc fotós helyszíneinek ritkán látott élőlényeit mutatja be.

Jelenleg természetesen ez a budapesti barlang sem látogatható, de ennek a klassz videónak a segítségével most te is végigbarangolhatod virtuálisan.

A denevérek a téli időszakban barlangokba, bányajáratokba húzódnak telelni. A mennyezetről kapaszkodó állatok ilyenkor hibernálják magukat, ezért ha zavarás miatt váratlanul fel kell ébredniük, az akár végzetes is lehet számukra.

A hétvégén a börzsönyi erdők csendjét motorzúgás verte fel. Mondanunk sem kell, védett területen tilos a terepmotorozás, mert komoly károkat okoz a természetben. Egy összehangolt akciónak köszönhetően ezek az illegális terepmotorosok most pórul jártak, a probléma azonban sajnos nem egyedi.

Hegyről leszáguldó bringások, az erdő csendjét felverő motorzúgás; aki rendszeresen túrázik, annak ezek az élmények bizonyára nem jelentenek újdonságot. A Turista Magazin novemberi számában megnéztük, hogy az illegális utakat választó kerékpárosok és motorosok milyen nyomokat hagynak maguk után a természetben.