BEMUTATKOZIK A PILISI PARKERDŐ

Az erdő a legnagyobb hazai sportpálya. Csak a Pilisi Parkerdő erdeit a 90-es években évente 10 millió látogató kereste fel, és ez a szám azóta közel megduplázódott. A hagyományosnak számító gyalogos turizmus mellett olyan új igények jelentek meg az elmúlt évtizedben, mint az erdei kerékpározás, lovaglás, vagy olyan technikai sportok, mint a siklóernyőzés.

2012. augusztus 7.

Az erdő a legnagyobb hazai sportpálya. Csak a Pilisi Parkerdő erdeit a 90-es években évente 10 millió látogató kereste fel, és ez a szám azóta közel megduplázódott. A hagyományosnak számító gyalogos turizmus mellett olyan új igények jelentek meg az elmúlt évtizedben, mint az erdei kerékpározás, lovaglás, vagy olyan technikai sportok, mint a siklóernyőzés.

írta: Lomniczi Gergely, képek: Pilisi Parkerdő Zrt.

 

A hazai közvéleményben számos téves elképzelés él a magyar erdőterülettel kapcsolatban. Például sokan azt gondolják, hogy csökken a magyar erdőterület, pedig a fával borított részek aránya az elmúlt száz évben folyamatosan nőtt, napjainkban is 5-10 ezer hektárral nő évente. Ez a globális erdőirtási folyamatokkal ellentétes. Eredményeként az ország területének ötödét, a termőterületek negyedét fás vegetáció borítja. 

 

Szintén sokan azt gondolják, hogy azzal tesszük a legjobbat, ha magára hagyjuk az erdőket, nem gazdálkodunk benne. Pedig a hazai erdőállomány szinte teljes egésze az ember közreműködésével született, nincs közöttük ökológiai értelemben vett őserdő, így magukra hagyásuk a változó környezeti viszonyok mellett egyet jelentene állapotuk leromlásával. Az erdőket kezelni kell, bennük gazdálkodni szükséges, de mindezt lehet végezni fenntartható módon, a természeti értékek megőrzésével.

 

Rám-szakadék
Rám-szakadék
Vadálló-kövek
Vadálló-kövek


Az erdők jelentős természeti értéket képviselnek. A védett állat és növényfajok kétharmadának az erdei életközösségek adnak otthont. Ezen természeti értékek megőrzésére már az új alaptörvény is felhívja a figyelmet, amikor minden állampolgár kötelességévé teszi ezek védelmét és megőrzését. 

 

A természeti érték mellett fontos az erdők szociális szerepe is. Ez egyrészt az erdők által kínált munkalehetőségekben mutatkozik meg. A világon 1,8 milliárd ember él közvetve vagy közvetlenül az erdőkből. A hazai erdőgazdálkodás 30-40 ezer embernek ad munkát. Tovább nő ez a szám, ha ide számítjuk a faipar, csomagolóipar vagy éppen a rekreációs szolgáltatók által foglalkoztatottak számát. idei évben az erdőgazdálkodási ágazat, az állami és magán erdőgazdálkodók 8000 közmunkás számára adnak munkát.

 

Vaskapu-szikla
Vaskapu-szikla


Az erdő szociális szolgáltatásain belül másik fontos terület az egészséges kikapcsolódás lehetősége.

 

Az erdők védelmi és szociális szerepe mellett nem szabad szem elől téveszteni, hogy az erdők a nemzeti vagyon igen komoly részét képezik. A fa hazánk egyetlen nagy mennyiségben előállítható megújuló nyersanyaga, ami ráadásul teljesen környezetbarát. A fenntartható módon kezelt erdőkből kikerülő faanyag használata nemcsak gazdaságilag éri meg az országnak (nem kell importálni akár a tengeren túlról), hanem a minél nagyobb erdőterület és minél több felhasznált faanyag növeli a szénraktározási kapacitást, ami a klímaváltozás kedvezőtlen folyamatát lassítja.

 

A magyar erdőterület több mint fele állami tulajdonban van, amit szintén állami tulajdonú erdészeti részvény -társaságok kezelnek. Ezek egyike a főváros tágabb kör -nyékének 65 ezer hektár erdejét kezelő Pilisi Parkerdő zrt. A privatizáció és a kárpótlás során kialakult magán erdőtulajdonos réteg mintegy félmillió főt jelent.


A Pilisi Parkerdő zrt-t 1969-ben alapították azzal a céllal, hogy a főváros vonzáskörzetének természeti értékekben gazdag erdeiben öt-vözze az erdőgazdálkodás és a természetjárás igényeit. Az elmúlt évtizedek alatt jelentős parkerdei infrastruk-túra épült ki. Az erdőgazdaság területén közel ezer km jelzett turistaút fut, 720 kilométernyi sétautat tartanak fenn, több százra tehető az erdei szalonnasütő- és letele -pedő helyek száma. 9 erdei játszótér, 6 kilátó és mint-egy 10 kiépített kilátópont (köztük olyan ismert helyek, mint Dobogókő vagy a visegrádi Panoráma), erdei sportpályák vannak az erdőgazdaság kezelésében. Kiemelt létesítmény a Budakeszi Vadaspark, ami évente 120 ezer látogatónak mutatja be testközelből a hazai erdők állatvilágát. A hazai környezeti nevelés fellegvárá -nak számít az 1988-ban alapított Madas lászló Erdészeti Erdei iskola a visegrádi Mogyoró-hegyen. Az el -múlt évtizedekben több mint százezer gyerek vett részt a természet szeretetére nevelő táboraiban.

 

Csergezán-kilátó
Csergezán-kilátó
Makovecz-kilátó
Makovecz-kilátó
Vadaspark-kilátó
Vadaspark-kilátó
Kaán Károly-kilátó
Kaán Károly-kilátó
Zsitvay-kilátó
Zsitvay-kilátó
Árpád-kilátó
Árpád-kilátó

 


Mindezek mellett komoly kihívásokkal is meg kell küzdenie az erdészeknek. A hagyományos gyalogos infrastruktúra kereteit szétfeszítik az újabb közkedvelt sportágak igényei, például a kerékpározás. Fontos, hogy az erdő minden látogatója egyenlő jogokkal és biztonságban látogathassa az erdőterületet, ezért kell az egyes igénybevételek nyomvonalait az érintettek között előre egyeztetni. A Pilisben így például az elmúlt években mintegy 100 kilométernyi utat jelöltek ki kerékpározásra.

 

Évtizedek óta egyre nagyobb probléma az illegális hulladéklerakás. A Parkerdő évente 10 000 köbméter szemetet gyűjt össze mások után, ami 50-60 millió fointos költséget jelent. Mivel azt a ársaságnak magának kell kigazdálkodnia, ez az összeg hiányzik a parkerdei infrastruktúra (sétautak, pihenők, kilátók stb.) fenntartásából. Újkeletű probléma a hajléktalanok megjelenése, főleg a Budai-hegyekben. Szociális probléma alapvetően, az erdőgazdálkodó megoldani nem tudja.

 

A Fellegvár
A Fellegvár

 

 

Túraútvonal javaslatok a dunazug-hegységben
Séta az apát-kúti-völgyben
Visegrád rév - Dunakanyar Erdei iskola - Apátkúti-halastó - Ördögmalom-vízesés - Bertényi Miklós Füvészkert - Telgárthy-rét - Kaán-forrás

 

Hossz: 4 km. Szintkülönbség: 120 m.

Aszfaltozott út, babakocsival is járható.

 

 

Körséta visegrádról a mogyoró-hegyre és a fellegvárba
Visegrádi rév - Királyi Palota, Mátyás király múzeum - Salamon torony - Görgei-bérc - Erdei Művelődés Háza - Fellegvár - Kálvária - Visegrádi rév

 

Hossz: 6 km. Szintkülönbség: 600 m.

 

 

Pilismarót- dobogókő túra
Pilismarót (Pilismaróti Erdészet) - Hosszú-hegy - Szakó-nyereg - Ilona-pihenő - Dobogókő

 

Hossz: kb. 10 km (fél napos túra). Szintkülönbség: 650 m.

Folyamatosan emelkedik az út.

 

 

Dobogókői körtúra
Dobogókő, Théry emlékmű - Rezső-kilátó - Szakó-nyereg (Tost obeliszk, Ilona pihenő) - Lukács-árok - Szentfa-kápolna - Vadálló-kövek - Prédikálószék - Király-kúti-nyereg, Király-kúti-patak - Dobogókő

 

Hossz: kb. 17 km (egész napos túra). Szintkülönbség: 800 m.

A lejtők és az emelkedők igen meredekek.

 

 

Pilisszentkereszti körtúra
Pilisszentkereszt templom - ciszterci kolostorrom - Mária pad - Vaskapu-völgy - Simon-halála - Pilis-nyereg (II . Világháborús emlékmű) - Pilisszentlélek (Pálos kolostorrom) - égett hárs- római út - Mexikó-pusztai Pro Silva szálaló erdőgazdálkodás bemutató terület - Két-bükkfa-nyereg - zsivány-sziklák - Kakas-hegy - Pilisszentkereszt

 

Hossz: kb. 19 km (egész napos túra). Szintkülönbség: 850 m.

A lejtők és az emelkedők fokozatosak.

 

 

Bővebb információ a látnivalókról:
www.parkerdo.hu/merre_induljunk

Cikkajánló