Hírek

Biokert, ahol a növényeknél a belbecs számít

A biológiai módon művelt kertben olyan ökológiai egyensúly jön létre, ami biztosítja a talaj termőképességét még az unokáink számára is. Igaz, idő- és munkaigényes folyamat, de az íz és a tudat sok mindenért kárpótol. Nem megfelelő főzéssel még így is ronthatunk a bio módon termesztett zöldségek tápanyagértékén, de ez a folyamat is tanulható.

Szerző:
Balla Réka
Fotó:
Pálvölgyi Krisztina
2016. augusztus 11.

A biológiai módon művelt kertben olyan ökológiai egyensúly jön létre, ami biztosítja a talaj termőképességét még az unokáink számára is. Igaz, idő- és munkaigényes folyamat, de az íz és a tudat sok mindenért kárpótol. Nem megfelelő főzéssel még így is ronthatunk a bio módon termesztett zöldségek tápanyagértékén, de ez a folyamat is tanulható.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Katalin biokertje nem mondható hatalmasnak, mégis rengetegféle finomság terem meg benne

 

Azt tudtad, hogy a gyomnövény nem is annyira „gaz”? Igenis táplálja a földet, csak kontroll alatt kell tartani az elterjedését. Házigazdánk, Meiszner Katalin, cserszegtomaji kertjét odaköltözésükkor „biogazos”-nak hívták azok a szomszéd nénik, akik később - Katalin legnagyobb örömére - termesztési tanácsokat is kértek tőle. A szakember egy fővárosi természetgyógyászati rendelőben dolgozva ismerte fel a tényt: hiába gyógyulnak a betegek a kezelésektől, tüneteik egy idő után visszatérnek, sőt, komoly betegségek is kialakulhatnak a helytelen táplálékválasztás és ételkészítési módok miatt. Táplálkozási tanácsadói munkája mellett ezért ökogazdálkodói tanulmányokat is folytatott, több biogazdálkodásban dolgozva a kellő szakmai gyakorlatért.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Egy kis odafigyeléssel mindenki hasonlóan boldog és kiegyensúlyozott életet élhet

 

 

Az első biogazdálkodási formák
Nincs új a nap alatt: az emberek évezredeken át - a mai kifejezés szerinti - biogazdálkodást folytattak, még az ipari forradalom, a mesterséges anyagok és technológiák tömeges elterjedése előtt. A nagyüzemi mezőgazdaságnak a káros mellékhatásai azonban hamar napvilágra kerültek, és válaszul az 1920-as években Közép-Európában (Rudolf Steiner munkássága nyomán) és Angliában az 1940-es években (Albert Howardnak köszönhetően) jelentek meg az első biogazdálkodási formák. Az öko- vagy organikus gazdálkodási forma lényege, hogy szintetikus szerek helyett szerves trágyázást, biológiai növényvédelmet alkalmaznak, és természetes biológiai ciklusokat használnak fel.
 

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A méhek és rózsabogarak kedvence az articsóka virága

 

Minden élőlény éltető forrása: a föld


A biokertész legfőbb feladata, hogy a föld termékeny szerkezetét megőrizze, táplálja és csak annyira avatkozzon bele a folyamatokba, amivel nem borítja fel azokat. A legfontosabb a talaj legfelső, 10-30 centiméternyi rétegének humusztartalma, és ezt próbálja növelni a biológiai kertművelés keretében talajjavításokkal, komposztálással, talajtakarással. A biokertben általános szabály, hogy nem közvetlenül a növényt, hanem a tápláló talajt és annak apró lakóit, a mikroorganizmusokat kell táplálni, s hogy ne merüljön ki hamar, vetésforgót (időben követik egymást a növények) vagy vegyes kultúrát (az ágyásban a növények térben váltakoznak) használnak. A zöldséges kertet megtervezni, ahogy azt is, és olyan tippeket is megfogadni, hogy például a komposztáló ne legyen túl messze a háztól. Nem ördögtől való a fóliasátor sem, és az esővizet is célszerű gyűjteni, nemcsak a locsoláshoz, de a növényi trágyalevekhez is.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina
  
Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Gyűlik a sok színes finomság az ebédhez. Az éretlen, zöld paradicsomot nem ajánlatos megenni, mert a benne található szolanin nagy mennyiségben mérgező. Ez az érés során lebomlik, illetve megfelelő fűszerezéssel, csatninak elkészítve jelentősen csökken a mennyisége, így akár egy igazán egzotikus szósz is lehet belőle

 

Erőszakmentes paradicsomi állapot


A kártevők elleni védekezés a jó minőségű biovetőmaggal kezdődik, házi kamillafőzetes csíravédelemmel (csávázásával) folytatódik, és megfelelő helyre ültetésével (se) ér véget - a cél az, hogy ne legyen elég táplálékuk a kártevőknek. A megfelelő növénytársítás például állandó védelmet jelent: a védőnövények távol tartják a rovarokat a haszonnövénytől, majd az első vetés után már maguktól szórják el a magvaikat, mintha tudnák, hol van szükség rájuk. Kézzel is be lehet gyűjteni a csigákat, krumplibogarakat, erős vízsugárral is lemoshatjuk a levéltetves leveleket, és a már beteg részek leszedésével is megakadályozható a vírusos folyamat továbbterjedése. Igen, ez „munkás”, de Katalin szerint ezzel nemcsak a növényeknek, de a mi pszichénknek is jót teszünk. Kertjében - ahogy a vadonban - tarkabarka, vegyes a növénykultúra, a különböző, de egymáshoz passzoló növények harmonikus egységben nőnek, leveleikkel beárnyékolják és védik a talajnedvességet az elpárolgástól. A gyökerek által kiválasztott anyagok, valamint illatok állítólag annyira meghatározóak, hogy bizonyos társítások el se képzelhetőek, mert a növények nem tudják elviselni egymás szagát. Megtudom, hogy a parlagfű is gyógynövény, csak szegény nem tehet arról, hogy időközben sokan allergiásak lettek rá. Magyarázatot kapok arra is, miért van annyi csalános terület meghagyva: a csalán az egyik legszélesebb körben alkalmazott növényi permetlé-nyersanyag.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina
  
Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Egy tudatos konyhából nem hiányozhatnak a gabonafélék és a zöldfűszerek sem

 

Étel, ami értéket ad

 

Katalin nagy területen ültetett zöld leveles növényeket, salátákat, amiről tudni kell, hogy ez a fajta sínyli meg legjobban a szintetikus vegyszereket (a másik veszélyeztetett csoport a gabonamagvak, melyeknek ráadásul a héjába kerülnek elraktározásra a káros anyagok). A szakember kertjében a zöldfűszereknek is nagy szerepe van - ahogy a kínai gyógyításban -, hiszen segít a fizikai munka utáni regenerációban, de méregteleníteni is lehet velük a húsételeket. Katalin termeszt igazi sáfrányt is, talán ezért ez a gasztroblogjának a neve is. A délelőtt során a kötényünkbe összeszedett zöldségekből, zöld fűszernövényekből és ehető virágokból olyan ebédet „rittyentett”, ami húst és kenyeret is nélkülözve (csak az előbbi volt tudatos) is teljes értékű és kifejezetten ízletes volt. Katalin elmondása szerint abban van a titok, hogy a fűszernövények fontos társaságot jelentenek a növényeknek már az ágyásban is, mert az így termesztett termény jó íze még erőteljesebbé válik. Próbáljuk ki mi magunk is, és ültessük a sárgarépát kaporral, a retket kerti zsázsával, a burgonyát pedig köménnyel vagy korianderrel egy szomszédságba.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina
Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Igazi lakoma készült a kert kincseiből, megpróbáljuk felsorolni: volt hagyományos padlizsán paradicsommal és hagymával töltve, kis fehér sült padlizsán, babpüré, sült rizslisztes-kukoricás lepényke, sült tofu, mártogatósnak egy több összetevős szójás mártás, cukkini joghurtos mártásban. Minden étel okosan és tudatosan fűszerezve a jó emészthetőségért, mindez a frissen szedett zöldekkel és ehető virágokkal fűszerezve

 

Tanácsok kezdő ökogazdáknak

 

Minden jövendőbeli biokertésznek tudnia kell, hogy már önmagában az időjárás egy alapvető bizonytalansági tényezője a mezőgazdaságnak, a biogazdálkodásnál ez pedig hatványozottabban igaz. Így vértezzük fel magunkat, elsősorban lelkileg! Ha elfagytak a paradicsompalánták, és a levéltetvek ügyködése okán nincs paprika, attól még lehet több uborka és bab, aminek viszont lehet és kell is örülni.

  • A szárzeller kitűnően elűzi a földi bolhákat.
  • A vadon termő gyógynövényeket hagyjuk meg: a cickafark az egyik legjobb társnövény, a gyermekláncfű hosszú karógyökere pedig levezeti az esővizet a mélyebb rétegekbe.
  • A mustárfélék, a bársonyvirág, a körömvirág és a kerti porcsin kitűnő védőnövény.
  • Az erős illatú fűszernövények virágai vonzzák a beporzást segítő méheket, levelük pedig alkalmas az ágyások takarására, erjesztett levek készítésére.
  • Nedves zsák vagy deszka alatt elrejtőzött csigákat, pajorokat, ezerlábúakat könnyen összeszedhetjük.

 

Közösségi kert
Kép
Biokertészkedés pozitív hatásai
A szakember szerint a növényekkel foglalkozás olyan megelégedettséget eredményez, melyet a legtöbb ember munkájában nem talál meg: „Az egészség három alappillére a helyes gondolkodás, a táplálkozás és a mozgás, és a kertművelés ebből mindhármat biztosítja.” A termesztett zöldségek csökkentik a háztartási költségeket - a többlettermény pedig értékesíthető -, sokat tesz a közösségi életért és a környezet védelméért. Nem csoda, hogy őt kérték fel, a Reziben alakult első közösségi kert (www.rezi.hu) szakmai tanácsadójának is.
 

Kapcsolódó cikkeink:

Ehető virágok a tányéron
Így készíthetsz bodzaszörpöt otthon
Mátrai diszkosz - borzalmasan jó kaja

 

Cikkajánló