Idén bemutattuk, hogyan működik Szlovákiában a menedékkunyhó hálózat. Adja magát a kérdés: kellenek-e, lehetnek-e, illetve lesznek-e Magyarországon is bivakházak?
A bivak francia (bivouac) eredetű szó, amely eredetileg szabad ég alatt tartózkodást, táborozást jelent, de a bárki által szabadon használható, személyzet nélküli hegyi menedékekre is szoktuk használni ezt a kifejezést.
Az igazi bivakolás az, ha behúzódunk egy sziklapárkány alá, s ott éjszakázunk a rossz időben, vagy egyszerűen a szabad ég alatt alszunk
A hosszú távú és a magashegyi túrázásnál alapvető szempont a magunkkal cipelt súly, ezért nagyon sok országban találunk ún. bivakszállásokat: egyszerű, általában fűtetlen hajlékokat, ahova a túrázó behúzódhat éjszakára, és szélvédett helyen, hálózsákban aludhat egy priccsen. Így nem kell sátrat cipelnie a túrán és a bivakházak mentén szervezheti a túrát.
Egy esőbeálló a Mátra gerincén
Minek és miből?
Ismerve hazánk földrajzi adottságait, komolyan felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága ennek a műfajnak itthon, ahol nincsenek kellően távoli helyek, pár óra gyaloglással mindenhonnan lakott helyre érkezhet egy gyakorlott túrázó. A válasz egyszerű: nincs, mert nincs olyan erdőterület Magyarországon, amelyet egy napon ne lehetne átszelni.
Direkt ebből a célból tehát senki nem fog bivakházakat építeni Magyarországon - tisztelet a kivételnek, ahogy arról a későbbiekben lesz szó. Ahogy láttuk az előző cikkben is, Szlovákiában sokszor csak felhagyott pásztorszállások, vagy nem használt erdei szállások működnek menedékként, tényleg alacsony komfortot, de egyedüli szálláslehetőséget kínálva.
Az első kategória hazánk középhegységeiben egyszerűen nem létezik, itt nincsenek felhagyott pásztorszállások, ezért nincs is mit átalakítani. És hát hátrahagyott erdei lakokban sem bővelkedünk, nincsenek az erdőben elhagyott, egykoron az erdészek, erdei munkások által használt kunyhók és barakkok, vagy csak nagyon kevés.
A bivakolás hazánkban nem szükséglet, sokkal inkább a természetjárásnak egy kevesek által űzött módja.
A hosszútávú túraútvonalak esetében képzelhető el pár olyan helyszín hazánkban, ahol valóban jól jönne egy-egy bivakház, de őszintén szólva itt sem a szükséglet az elsődleges szempont, inkább a praktikum.
A bárnai bivakban
Amúgy meg van is
Mindezek ellenére igenis léteznek erdei bivakházak hazánkban is, csak a vandalizmussal kapcsolatos vélt, illetve sokszor sajnos nagyon is valós félelem miatt ezeket a helyeket kevésbé népszerűsítik, így mi sem fogjuk most felsorolni őket. Egyébként részben már írtunk is e létesítmények némelyikéről.
Szóval a kellően nagy területű középhegységeinkben, így a Bükkben, a Mátrában, a Börzsönyben és a Tokaji-hegységben több ilyen menedék kunyhó is létezik, s akkor még nem beszéltünk a nagyon is ismert bükki barlangszállásról.
Ezeket a kisméretű házakat nagyon egyszerű, de praktikus berendezéssel képzeljük el, általában fa priccsel, néha kályhával, egyszerű, de rendezett és tiszta környezettel, továbbá azzal a levegőben terjengő nagyon is erős érzéssel, hogy hagyj mindent úgy, ahogy találtad! Szóval ezek tényleg nem a komfortról szólnak, cserébe annál hangulatosabbak. Státuszuk valószínűleg nem fog változni, aki ismeri őket és szereti ezt a műfajt, használni fogja.
Ezen felül például ott van a Dobos-kút a Cserhátban, ott vannak a fedett kilátók, továbbá ott vannak az új (pl. Viki-pihenő a Mecsekben) és a régi esőbeállók, amelyeket lehet és szoktak is éjszakázásra használni (pl. a kéktúrázók). Bárna önkormányzata 2021-ben egy különleges akcióval hívta fel magára a természetjáró társadalom figyelmét: két kis bivakház létesítésével igyekszik vonzani a túrázókat.
Vannak továbbá kulcsosházak, ami lényegében ugyanaz, mint a bivakház, csak nem szabadon használhatók. Ez persze fontos szempont, de miután nem szükségletről beszélünk, ezért adja magát a válasz: némi szervezéssel ugyanúgy átélhető a természet meghittsége, a civilizációtól való távolság érzése egy kulcsosházban, mint egy bivakházban.
Az erdőmélyi bivak kunyhók egyike
Egyszóval átépíteni nem nagyon van mit, építeni pedig nyilván lehetne bivakházakat, de ha minden más tényező meg is engedné, elég kevés olyan hely maradt az országban, ahol valóban érdemes lenne fából készült kunyhókat felhúzni.
De azért fog épülni pár bivakház?
Erre nem nagyon van válasz jelenleg. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) már csak azért sem gondolkodott, vagy gondolkodik ilyen fejlesztéseken, mert nincs a tulajdonában álló, a célnak alkalmas terület, egészen egyszerűen ez nem az MTSZ fejlesztési kompetenciája, uniós pályázatba pedig eddig nem volt beleilleszthető ez a tematika.
Ettől függetlenül, az OKT mentén elhelyezett esőbeállók egy részét szokták bivakként használni, bár elég kevés olyan szakasz van, ahol ez tényleg komoly szükséglet egyéb elérhető szálláslehetőség hiányában. És azt sem szabad elfelejteni, hogy fokozottan védett területen tilos építkezni, illetve nem mellesleg zajlik az országban egy turistaház-építési program is, s annak köszönhetően elég sok kulcsosház, erdészház, egyéb erdei ház újult meg az elmúlt időszakban.
Egy felhagyott pásztorszállás Szlovákiában: egérrágta széna, huzatos tető, de cserébe nem kell megszakítani a gerinctúrát
Összességében tehát nem nagyon van realitása annak, hogy bivakházak épüljenek Magyarországon a jövőben, legalábbis nincs ilyen átfogó koncepció jelenleg. Bár az erdészeteknél sincs erre külön terv, az említett Viki-pihenő egyszerű és nagyszerű példát mutat e tekintetben.
Esőbeállók építése és megújítása ugyanis folyamatosan napirenden van és mivel az anyagi vonzata egy kis emeleti bivak hely kialakításának nem jelent komoly többletköltséget, így örvendetes volna, ha ilyen létesítmények épülnének gondosan meghatározott, településektől viszonylag távoli helyszíneken a nagyobb hazai középhegységekben.
