Akit érdekelnek a történelmi emlékek és szereti az Alföldet, annak a magyar-román határ mellett fekvő Nagykereki környékén vezető kéktúrát ajánljuk. Október 12-én, a Kéktúrázás Napján remek lehetőség kínálkozik mindezeket vezett túrán felfedezni.
Nagykereki Hajdú-Bihar vármegye egyik legrégibb települése, amelynek leghíresebb műemléke a Bocsaki Várkastély. Kereki 1583-ban került a későbbi erdélyi fejedelem, Bocskai István tulajdonába; a kastély és a birtok felesége, Hagymási Katalin hozománya volt. Bocskai a kastély uraként átépítette azt, megerősítették a falakat és korszerűsítették a várkastély védelmi rendszerét is, de aki szemet vetett a várra, annak először a környező mocsaras, vizenyős területeken kellett átverekednie magát.
A kastély kertjét a nyitvatartási időn kívül is meg lehet nézni
A várkastélyban egy kiállítás mesél Bocskai István életéről, a kastély történetéről, de megtudhatjuk azt is, kik is voltak a hajdúk, akiknek a segítségével Bocskai 1604-ben az álmosd-diószegi csatában legyőzte a császári sereget.
Nemcsak a kereki vár a környék egyedüli Bocskai-emléke, ugyanis a család a Nagykerekivel szomszédos Kismarjáról származott.
A közvélekedés szerint itt született Bocskai István is, aki a „Kismarjai” előnevet egész életében viselte. (A kutatók szerint a fejedelem Kolozsváron született, Mátyás király szülőházától pár lépésnyire.) Az egykori Bocskai-vár ma már nincs meg, hogy hol állt, arra csak a néhány méter magas várdomb emlékeztet.
A várkastély felesége hozományaként került Bocskai tulajdonába
A Bocskai család kriptája a falu református templomában található, amelynek létezéséről sokáig csak mendemondák szóltak, mígnem a 2000-es évek elején a templom felújítása során megtalálták azt a padlózat alatt. A Bocskai-kriptában 14 embert temettek el, köztük Bocskai szüleit. A fejedelem földi maradványai azonban nincsenek itt, ő Gyulafehérváron halt meg, és ott is temették el. Nemcsak a padló alatt, de a templomtoronyban is rejtőzik egy történelmi érdekesség, az 1616-ban Sárándi Miklós, kismarjai bíró által öntetett Bocskai-harang, amely ma is szól még. A templom, és benne a kripta látogatható, sőt a templom tornyába is fel lehet menni, ahonnan a magasból remek kilátás nyílik a környékre.
Ha szeretnéd megismerni a Bihari-sík Bocskai családhoz kötődő emlékeit, akkor két kéktúra szakasz – a 129-es Hencida-Nagykereki vagy a 130-as Nagykereki-Pocsaj – közül is választhatsz.
Időpont: 2024. október 12., szombat
Szervező: Magyar Természetjáró Szövetség
Túraszakaszok: A Kéktúrázás Napján a túraszakaszok hossza és számozása nem egyezik meg a hagyományos kéktúrás szakaszokkal. A több mint 2580 km hosszú Országos Kékkört a rendezvényre 143 darab, egy nap alatt lejárható túraszakaszra bontottuk. A 10 és 30 km közti hosszúságú túraszakaszok különböző nehézségűek, érdemes a képességeinknek megfelelő szakaszt választani.
Országos Kékkör: Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) összessége.
Szakaszfelelősök: A túraszakaszokat egy vagy több szakaszfelelős kíséri, vezeti. Ők segítenek a logisztika megszervezésében a túra előtt (az adott szakasz oldalán az üzenőfalat figyeljétek) és a terepi tájékozódásban is a túra közben.
Résztvevők: A túranapon bárki részt vehet ingyenesen, az egyetlen feltétel az online regisztráció.
Létszámkorlát: Az egyes túraszakaszoknál 50 főben határoztuk meg a limitet. Ha egy túra betelt, várólistára lehet jelentkezni, így lemondás esetén értesítünk a sikeres jelentkezésről.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
