Keresés eredménye

A teljesen új külsőt és funkciókat kapott oldalon izgalmas tippeket, hasznos tudnivalókat és rengeteg érdekességet találhatunk a kéktúrákról.

Rekordszámban fogytak a kéktúrás igazolófüzetek 2020-ban, az Országos Kéktúra esetében 168 százalékos emelkedést tapasztaltak.

Útvonalszakaszok, bélyegzőhelyek és az igazolófüzet is megújult a több hónapon át zajló karbantartó munka során.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az Alföldi Kéktúra túl unalmas, érdemes sorra venni néhány olyan érdekességet, ami köré nem is kellenek hegyek. A magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülőfalujában, Gyulaházán jártunk.

Az Alföldi Kéktúra teljesítése után megpróbálom összefoglalni a tapasztalataimat, és néhány tanácsot szeretnék adni azoknak, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak e nem mindennapi kalandnak. Aki azt gondolja, hogy a síkságon való poroszkálás nem kihívás, óriásit téved. 

Mi történik, miután végjártad az Országos Kéktúrát? Hogyan zajlik a teljesítés elbírálása? Kik az ellenőrök? És milyen hibákat követünk el leggyakrabban az igazolás során? Most mindent megtudhatsz, amit a pecsételőfüzetekről tudni érdemes.

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

A Dél-Nyírségből indulva „megmásszuk” a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyót, majd Istvántanya és Nyírbátor között egy rövid időre átlépünk a Délkelet-Nyírségbe. Túránk második felét már az Északkelet-Nyírségben tesszük meg, s így érkezünk végül a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék határán fekvő Kisvárdára. 

Túránk első kilométerein a Berettyó jobb partján haladunk, a Berettyó-Kálló köze kistájának peremén, majd Hencidánál keresztezzük a folyót, és a Bihari-síkra érkezünk. Létavértes előtt jutunk el az Érmelléki löszös hátra, végül a Debrecen melletti, már évek óta zárva tartó Halápi csárdánál, a Dél-Nyírségben fejezzük be az utunkat.

Az Alföldi Kéktúra hatodik szakaszára Körösladányból indulunk. Átvágunk a Dél-Alföld gátrendszerén, érintjük a Kis-Sárrétet és a Biharugrai-halastavakat, végül Berettyóújfaluban fejezzük be túránkat. 

A Szolnok-Túri-sík peremén, a Hortobágy-Berettyó töltésén ballagunk 34 kilométert, majd Ecsegfalvánál keresztezzük a folyót, és a Dévaványai-síkra érkezünk. E kistájat Körösladány felé félúton hagyjuk magunk mögött, s utána érjük el a Körös menti síkot. Utunkat Körösladányban, a Sebes-Körös partján fekvő kisvárosban fejezzük be. 

Mindszentről indulva pár méteres szintemelkedéssel kikapaszkodunk a Dél-Tisza-völgyből, és egy darabig a Csongrádi-síkon folytatjuk az utunkat. Szarvas környékén vágunk át a Körösszög területén, komppal keresztezzük a Hármas-Köröst, majd barangolásunkat Mezőtúron, a Szolnok-Túri-síkon fejezzük be.

Puskás Antalnak 45 nap kellett ahhoz, hogy Sátoraljaújhelytől Szekszárdig gyalogoljon. Két pihenőnap után folytatja, és meg sem áll az Írott-kőig.

Mostani túránkat az Öttömöshöz közeli Petróczi-iskolánál kezdjük, átvágunk a Dorozsma-Majsai-homokhát tanyavilágán, majd néhány méter szintvesztéssel, Ópusztaszert is érintve leereszkedünk a Dél-Tisza-völgybe. Mindszentnél komppal keresztezzük a Tiszát, majd a városba besétálva fejezzük be az utunkat.