Bölcs fák között sétáltunk a vácrátóti botanikus kertben

A vácrátóti botanikus kertet sok minden miatt lehet csodálni, és sok mindenért érdemes azt meglátogatni. Többek között az ott látható gyönyörű, hatalmas és bölcs idős fák miatt.

Szöveg és fotó:
2022. június 25.

A vácrátóti botanikus kertet sok minden miatt lehet csodálni, és sok mindenért érdemes azt meglátogatni. Többek között az ott látható gyönyörű, hatalmas és bölcs idős fák miatt.

Nemrégiben egy rendhagyó esti sétán vehettem részt a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben. A kert matuzsálemeivel való ismerkedésben ezúttal egy szakértő is segítségünkre volt, Zsigmond Vince a kert vezetője, aki úgy ismeri az arborétumot, mint a tenyerét. A séta során sok érdekességet tudhattunk meg hazánk fajokban leggazdagabb élőnövény-gyűjteményéről, amelyben közel 13 ezer féle növény él.

A legszebb nászajándék

Vigyázó Sándor 1871-ben vásárolta meg a vácrátóti birtokot, és ez az esemény alapjaiban határozta meg a kert későbbi történetét. A birtok tulajdonképpen afféle nászajándék volt hitvese, Podmaniczky Zsuzsanna számára, aki szintén jelentős vagyont és fővárosi palotákat hozott a házasságba. Vigyázó Sándor nemcsak gazdag, de nagyműveltségű, természetszerető ember is volt. Néhány évtized alatt birtokát gyönyörű, romantikus tájképi kertté alakította.

Ma is láthatunk még olyan növényeket, amelyek az akkori telepítésből származnak, mint például a numídiai jegenyefenyő, amely a kert "bölcs fáinak" sorában az első, amit útba ejtünk.

A Nemzeti Botanikus Kert legmagasabb fája Észak-Afrikában honos, 40 méter magas, innen lentről szemlélve, olyan mintha az égig érne. Hiába is próbálom fotózni, semmi esély arra, hogy beleférjen egy képbe.

Az örökzöld, nagytermetű, egzotikus fenyőfélék a 19. század közepén jöttek divatba a kertépítészetben, és a kastélykertek bűvöletében élő nemesi családok egymás között cserélgették az egzotikus növényeket. Ez a fa is így kerülhetett ide.

Miről mesél a vérbükk?

Már a mérete is tekintélyt parancsol az Ökológiai Kutatóintézet központi épülete előtt álló, a Nagy-tóra néző hatalmas vérbükknek, amely a bükknek olyan sötétvörös levelű változata, amelyet régen a kastélykertekben is szívesen ültettek.

Ez a vérbükk régóta itt áll, és sokat tudna mesélni a kert történetéről. Például magáról Vigyázó Sándorról, akinek mellszobrát a fa alatt találjuk. Az alapító kertjét, vagyonát, palotáit, kastélyait, könyvtárát, értékes műgyűjteményét és földjeit a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Végakarata azonban hosszú huzavona után, a lányági örökösök és az MTA közötti pereskedés miatt, csak 1952-ben teljesedhetett csak be, ekkor lett a kert az Akadémia tulajdona.

Mire ide eljutott a történet, a kert állapota nagyon leromlott. A botanikus kert rekonstrukciója, gyűjteményeinek tudományos alapú kialakítása közel egy évtizedig tartott. A kertet 1961-ben nyitották meg a látogatók előtt. Az eredeti Vigyázó-kastély egyébként sajnos már nincs meg, annak helyén az 1930-as években emelték a ma látható udvarház-jellegű főépületet.

Matuzsálemek egymás között

Az Iker-tavak partján, ami szerintem a kert egyik leghangulatosabb része, egy gyönyörű virginiai mocsárciprus áll, körülötte hatalmas kaukázusi szárnyasdiók ágai hajlanak a víz fölé. Ez utóbbi faj is a magas vízállású helyeken él, a mocsárciprus pedig a floridai mocsarak ikonikus fája. Különleges tulajdonsága, hogy mocsaras helyen élő példányai légzőgyökereket, ún. „ciprusbabákat” fejlesztenek, amelyek úgy néznek ki, mintha apró erdei manók sorakoznának egymás mellett. Ezek a föld alól a felszínre törő, átszellőztető gyökerek biztosítják a növény földalatti, tartósan vízben álló gyökerei számára az oxigént. Legalábbis sokáig ezt gondolták a kutatók, de mostanában új elméletek is napvilágot láttak.

A 2. világháború megviselte a kertet, 1945. nyarán több száz orosz katona állomásozott itt, távozásuk után törmelékkel, szeméttel teli park maradt utánuk, és trágyahalmokkal teli udvarház, amit istállónak használtak. Egy hatalmas kőrisfán ma is látható az orosz katonák szomorú kézjegye, egy 1945-ös évszám, amit belevéstek a fa kérgébe.

A Nemzeti Botanikus Kertben tényleg egy teljes napot el lehet úgy tölteni, hogy az ember nem érint egy helyszínt kétszer, hihetetlen, de összesen 10 kilométernyi sétautat járhatunk be. Nekem általában soha nincs annyi időm, hogy egyszerre mindent megnézzek, és nem is biztos, hogy ennyi élményt, látnivalót egyszerre be lehet fogadni. Ezért is tartom jó ötletnek és hasznos segítségnek a botanikus kert oldalán található tematikus sétatippeket. Ezek közül kiválaszthatjuk az évszakhoz, a rendelkezésre álló időnkhöz vagy az aktuális hangulatunkhoz legjobban passzoló útvonalat, amelyhez egy tansétafüzetet is vehetünk a bejáratnál. Vannak persze vezetett séták, és idén is fut a Kert a Köbön rendezvénysorozat.

Időutazás a Bölcs Fákkal

A címben is szereplő „Bölcs fák”-kifejezés egy most záruló projektre is utal. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) és a szlovák Narodny Trust együttműködésében elindult projekt célja kettős. Egyrészt szeretnék felhívni a látogatók figyelmét az idős fákra, mint különleges, sokszor rejtőzködő botanikai értékekre, másrészt pedig szakmai segítséget is kívánnak nyújtani a fák ápolását végző szakembereknek. Mi is a MABOSZ által szervezett tanulmányúton vettünk részt, ahol több helyszínen, többek között a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben is megismerkedhettünk néhány bölcs fáival.


Ha szeretnétek gyönyörű matuzsálemek között sétálgatni, akkor böngésszetek a Bölcs Fák oldalán. A projekt részeként készülő adatbázisban azok a történeti és botanikus kertekben élő „bölcs fák” szerepelnek, amelyek nemcsak koruk miatt, hanem az őket övező történetek kapcsán is érdekesek, értékesek. Az oldal abban is segít, hogy megtervezzétek saját tematikus kirándulásotokat a gyönyörű, de olykor bizony rejtőzködő nagy fák mentén. A Bölcs Fák oldalon jelenleg 33 kert 50 különleges, idős fája között kereshettek, helyszínek alapján, de láthatjátok az adott évszak legszebb fáit és az idősek között a legidősebbeket is.A fák körét folyamatosan bővítik majd.

Cikkajánló