Hírek

Budapesten egyre gyakoribbak az extrém nyári esők, de a tartós szárazság is

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten. Az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
MTI
2021. június 23.

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten. Az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.

A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon Kiss Anna meteorológus kiemelte: az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján olyan nyár is lehet a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső. Ezzel párhuzamosan azonban egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet.

Kis Anna kifejtette: az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban

Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban.

A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et.

A fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása és az intenzitás növekedése.

A rengeteg betonfelület "vízzáróként" viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását.

Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is fontos, hogy a városok tervezésekor a "kék- és zöld infrastruktúra" kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat - írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

Kis Anna hangsúlyozta, hogy nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma, vagyis amikor megszakítás nélkül nem hullik eső, kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban.

Míg 1900 és 1990 között átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron, addig 1991-2020 közötti időszakra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Cikkajánló