Keresés eredménye

Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.

A videó készítője heteken keresztül rögzítette a porzó földeket, a kiégett kukoricásokat, a kiszáradt tavakat. Lidérces látlelet a vízhiány hazai következményeiről.

Egyes területeken az aszály már meghaladta a 2003-as extrém mértéket. A klímakutatók szerint egy pozitív és egy negatív forgatókönyv is létezik a jövőre nézve, de ha nem akarunk több aszályos időszakot, drasztikusan változtatnunk kell.

A lelkesebb fürdőzők és vízi sportokat űzők még kitartanak a Velencei-tó mellett, ahol a rekordalacsony vízállás mellett az északi parton már van olyan csónakkikötő, ahol mutatóba akad csak víz.

A NASA egy úgynevezett „klímaspirál” segítségével szemlélteti a hőmérsékletnövekedést 1880 és 2021 között.

Hallottál már a csángó suránról, az ostorfa csőrkéről, vagy a magyar színjátszóról? Ha nem, akkor kattints ide, mert néhány szemet gyönyörködtető színes, érdekes rajzolatú nappali lepkefajt mutatunk.

Ötven éve hazánkban még nem is ismertük a hőhullám fogalmát, manapság országos átlagban négy ilyen napot élünk át, a déli tájainkon pedig ennek a többszörösét tapasztaljuk.

Fél évszázados is elmúlt már a világméretű Föld napja mozgalom, amelyet ma már több mint 190 országban ünnepelnek. Napról napra nő a Földért aggódók és tenni akarók száma, de még mindig nem vagyunk elegen, és a tennivaló sajnos egyre több.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat

A klímaváltozás hatásai ma már egyre szembetűnőbbek az erdőkben is. Míg a melegedés és a szárazodás általában a kártevők számára kedvező, a fák egyre inkább megsínylik az aszályos időszakokat. Immunrendszerük romlik, és már olyan okok miatt is legyengülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk.

Csak álldogálunk a zajos fővárosban a villamosunkra várva a Széna vagy a Gellért téren, és egyszer csak a megállóban éteri, meditatív, már-már sci-fibe illő halk zene jön a növények felől. Nyugi, nem hallucinálunk, ezek zenélő mikrooázisok, melyek egy klímaváltozás elleni kampány részeként kerültek oda.

Az ember folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a madarakat. A természetes élőhelyek átalakítása miatt egyre több faj egyedei próbálnak otthonra lelni a városokban. A vonulók a klímaváltozás miatt új stratégiákkal próbálkoznak, például azzal, hogy itt maradnak télire.

Kiosztották a Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított Earthshot Prize díjat, melyet – a szervezők reményei szerint – idővel a „környezetvédelem Nobel-díjaként” fognak emlegetni. Öt kategóriában hirdettek nyertest.

Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk szakértőnkkel a Turista Magazin szeptemberi számában.

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.

Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 °C volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték Magyarországon. Az augusztus egyelőre biztatóbbnak tűnik.