Keresés eredménye

A klímaváltozás hatási közül az egyik legszembetűnőbb a gleccserek olvadása. Ezt már az is tapasztalhatja, aki néhány év elteltével tér vissza például az Alpok gleccsereihez. Most egy rétisas szemével láthatjuk, hogyan zsugorodnak a gyönyörű jégfolyamok.

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent jelentésében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) új tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre.

Temetéssel búcsúztak vasárnap a klímaváltozás miatt eltűnő svájci Pizol-gleccsertől, mely a klímaváltozás miatt az elmúlt években annyira összezsugorodott, hogy mostanra szinte semmi nem maradt belőle.

Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

A globalizálódó kereskedelem, a korlátlan utazási lehetőségek számos új ízeltlábú, velük együtt pedig számos új kórokozó megjelenését is magukkal hozták. Az új fajok megtelepedését és a már itt lévő fajok nagyobb térnyerését a klímaváltozás hatásai is segítik.

Nem túlzás, napok óta az egész világ Brazíliára figyel, ahol minden eddiginél több erdőtűz pusztít. Az amazóniai esőerdő a Föld legnagyobb egybefüggő erdősége, melynek kétharmada Brazíliához tartozik, szerepe azonban a Föld egészének szempontjából kulcsfontosságú.

Egy svájci egyesület minden évben díjra jelöli azokat a cégeket, amelyek terméküket különösen környezetterhelő szállítási útvonalon juttatják el a fogyasztókhoz, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kontinenseken és óceánokon átívelő áruszállítás káros hatásaira.

A klímaváltozás elleni harc szellemében világszerte egyre több helyen indulnak faültetési akciók. Etiópiában egyetlen nap alatt rekordot döntöttek, nálunk civil kezdeményezésre ősszel terveznek országos ültetést.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a rovarok világszerte, az évszázad végére teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A rovarfajok harmada már most veszélyeztetett.

Mi a közös Koppenhága vezetőiben, a normandiai permakultúrás farm alapítóiban, az indiai Kutthambakkam polgármesterében és a budapesti Wekerle-telep lakóiban? Így első olvasatra talán semmi, valójában azonban nagyon is sok. Ők mindannyian saját kezükbe ragadták sorsuk alakítását, hogy így járuljanak hozzá egy élhetőbb világhoz.

A BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban megjelent tanulmánya szerint a világban előforduló közel 11 ezer madárfaj 40 %-ának létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, és több jól ismert fajt is a kihalás veszélye fenyeget.

Az Országos Erdészeti Egyesület a klímaváltozás és az erdők kapcsolatát bemutató ismeretterjesztő kampányt indít. 

Ha eljön az este, és a manhattani üzletek lehúzzák a rolókat, színes madarak lepik el az utcákat. Magnólialombjáró, legyezőfarkú lombposzáta, gyöngybagoly, fejérfejű rétiasas, csupa olyan faj, melyek veszélybe kerülhetnek a klímaváltozás miatt.

Az ember folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a madarakat. A természetes élőhelyek átalakítása miatt egyre több faj egyedei próbálnak otthonra lelni a városokban. A vonulók a klímaváltozás miatt új stratégiákkal próbálkoznak, például azzal, hogy itt maradnak télire.

Globális viszonylatban a 2016-os év nyara volt a legmelegebb, amióta feljegyzéseket készítenek a hőmérsékletről - mondják német meteorológusok.

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban? Ódor Péterrel, az MTA ÖK tudományos főmunkatársával beszélgettünk erdészetről, természetvédelemről és a Pilisben indult erdőökológiai kísérletről. 

Jane Goodall brit etológus, állatvédő, csimpánzkutató hétfőn tartott előadást Budapesten. Beszélt arról, hogy mi áll a klímaváltozás hátterében, mesélt szakmai múltjáról, és hangsúlyozta: az emberiség képes a Föld megmentésére, de kérdéses, hogy maradt-e még ideje rá.

A klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezhetjük, de a globális felmelegedést nemcsak mi, emberek, hanem a fák is megsínylik. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezért többek között úgynevezett fafajcserés átalakítást is alkalmaznak, amely a klímaváltozásnak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt eredményez.

A WWF Magyarország friss statisztikai elemzése aggasztó adatokat közöl a hazai idős erdők állapotáról és azok természetvédelmi helyzetéről.