Keresés eredménye

Izgalmas, nyugtalanító dolgok történnek a Szekszárdi borvidéken. Virágzik az almafa, rügyezik a szőlő...

Egy friss hazai tanulmány szerint az elmúlt 50 évben tartósan és folyamatosan növekedett a Balaton sótartalma. Ha ez a tendencia marad, akkor ez várhatóan az élővilágra is hatással lesz. Vajon tényleg magyar tenger lesz belőle?

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni, sokat segíthetnének nekünk a klímaváltozás elleni küzdelemben.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, Keszthelynél csaknem 2 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is erősíti ezt a folyamatot.

Az Antarktisz körüli jégtakaró mérete 15 százalékkal volt az átlag alatt, ami a legkisebb júliusi kiterjedés a műholdas megfigyelések kezdete óta.

A Pilisszentiván közelében található Jági-tó fontos szerepet tölt be a környék élővilágának életében. Vagyis töltene, ha lenne benne víz. A tó ugyanis már korábban kiszáradt, és egyelőre, a korábbi hetek nagy esőzései ellenére sem töltődött újra.

A január 21-22-i hétvégére sokan a nagy hótakaróban tett kirándulás miatt emlékezhetnek, hiszen az előző napokban érkezett havazás tömegeket csábított a hegyekbe. Azonban a Bükk és a Mátra erdőségében a terület jelentős részét kezelő erdőgazdaság szerint a felázott talajból kiforduló fák miatt veszélyessé vált a túrázás, a hatóságok pedig hasonló okokból utakat is lezártak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a helyzet.

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.

A videó készítője heteken keresztül rögzítette a porzó földeket, a kiégett kukoricásokat, a kiszáradt tavakat. Lidérces látlelet a vízhiány hazai következményeiről.

Egyes területeken az aszály már meghaladta a 2003-as extrém mértéket. A klímakutatók szerint egy pozitív és egy negatív forgatókönyv is létezik a jövőre nézve, de ha nem akarunk több aszályos időszakot, drasztikusan változtatnunk kell.

A lelkesebb fürdőzők és vízi sportokat űzők még kitartanak a Velencei-tó mellett, ahol a rekordalacsony vízállás mellett az északi parton már van olyan csónakkikötő, ahol mutatóba akad csak víz.

A NASA egy úgynevezett „klímaspirál” segítségével szemlélteti a hőmérsékletnövekedést 1880 és 2021 között.

Hallottál már a csángó suránról, az ostorfa csőrkéről, vagy a magyar színjátszóról? Ha nem, akkor kattints ide, mert néhány szemet gyönyörködtető színes, érdekes rajzolatú nappali lepkefajt mutatunk.

Ötven éve hazánkban még nem is ismertük a hőhullám fogalmát, manapság országos átlagban négy ilyen napot élünk át, a déli tájainkon pedig ennek a többszörösét tapasztaljuk.

Fél évszázados is elmúlt már a világméretű Föld napja mozgalom, amelyet ma már több mint 190 országban ünnepelnek. Napról napra nő a Földért aggódók és tenni akarók száma, de még mindig nem vagyunk elegen, és a tennivaló sajnos egyre több.