Keresés eredménye

Június 17-e az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. A probléma sajnos egyre égetőbb és egyre több helyen van jelen. Nemcsak a távoli Afrikában, de itt, Magyarországon is.

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

A 21. században újonnan felbukkanó vagy az eddigiektől eltérő, új helyeken terjedő betegségek túlnyomó többsége állatokról terjedt át emberre. Az, hogy egy vírus egyik fajról átlép egy másikra, természetes folyamat, a találkozási pontok száma azonban mára megsokszorozódott.

Régen az országban mindenfelé lehetett ürgékkel találkozni, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott a számuk, a faj ma már fokozott védelem alatt áll. Hogyan jutottunk idáig, és mit hoz a jövő az ürgék számára? A faj hazai szakértőjével, dr. Altbäcker Vilmossal beszélgettünk.

„A hamvakból feltámadva”, átvitt értelemben ezt a címet adta a BirdLife Magazin nemzetközi kiadása annak a cikkének, mely az ökológiai katasztrófa utóéletével foglalkozik.

Fél évszázados a világméretű Föld napja mozgalom, amely idén sem marad el, csak a járvány miatt kicsit átalakult és a digitális térbe költözött.

A nyári ludak általában március elején költésbe kezdenek, és az első fiókás családok április első hetében jelennek meg a part menti gyepeken. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban idén azonban minden eddiginél korábban kikeltek az első fiókák, adta hírül a nemzetipark-igazgatóság Facebook-oldalán.

Az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint egyre jobban benépesítik a növények a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet. A 4150–6000 méteres magasságban már jelentősen növekedett a vegetáció.

Az 1901 óta eltelt időszak első tíz legmelegebb éve közül nyolc az ezredforduló utáni évekre esik. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami a globális melegedés mértékét is meghaladja.

Az év első napján, a Föld különböző pontjain léptek életbe követendő zöld intézkedések. Palaun a naptejet, Fidzsin a nejlonzacskókat tiltották be, Barcelonában pedig komoly korlátozást vezettek be a szennyező, régi autók számára.

A napokban jelent meg az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet és az emberiség jövője kapcsán. A Science magazin cikke szerint, ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld. Ehhez azonban valóban radikális változások kellenek.

Míg néhány állatfaj úgy tűnik, egyelőre megmenekült a kihalástól, sok faj természetvédelmi helyzete rosszabb lett, és az okok között, így vagy úgy, de mindig ott az ember.

Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?

A klímaváltozás hatási közül az egyik legszembetűnőbb a gleccserek olvadása. Ezt már az is tapasztalhatja, aki néhány év elteltével tér vissza például az Alpok gleccsereihez. Most egy rétisas szemével láthatjuk, hogyan zsugorodnak a gyönyörű jégfolyamok.

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent jelentésében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) új tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre.