Keresés eredménye

A klímaváltozás hatásai ma már egyre szembetűnőbbek az erdőkben is. Míg a melegedés és a szárazodás általában a kártevők számára kedvező, a fák egyre inkább megsínylik az aszályos időszakokat. Immunrendszerük romlik, és már olyan okok miatt is legyengülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk.

Csak álldogálunk a zajos fővárosban a villamosunkra várva a Széna vagy a Gellért téren, és egyszer csak a megállóban éteri, meditatív, már-már sci-fibe illő halk zene jön a növények felől. Nyugi, nem hallucinálunk, ezek zenélő mikrooázisok, melyek egy klímaváltozás elleni kampány részeként kerültek oda.

Az ember folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a madarakat. A természetes élőhelyek átalakítása miatt egyre több faj egyedei próbálnak otthonra lelni a városokban. A vonulók a klímaváltozás miatt új stratégiákkal próbálkoznak, például azzal, hogy itt maradnak télire.

Kiosztották a Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított Earthshot Prize díjat, melyet – a szervezők reményei szerint – idővel a „környezetvédelem Nobel-díjaként” fognak emlegetni. Öt kategóriában hirdettek nyertest.

Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk szakértőnkkel a Turista Magazin szeptemberi számában.

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.

Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 °C volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték Magyarországon. Az augusztus egyelőre biztatóbbnak tűnik.

Éppen az idei harmadik hőhullámmal nézünk szembe, miközben Csehországban szokatlan módon tornádó tombolt, Kanadában meg 49 °C fok van. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az erdők és a városi zöldfelületek hogyan tudják a globális klímaváltozás hatásait mérsékelni.

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten. Az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során. Nem túlzás, a rovarok a földi élet fő mozgatórugói. És most veszélyben vannak.

A nagy nemzetközi csatornák felkérésére is dolgozó Török Zoltán segítségével most bekukkanthatunk a természetről szóló mesék mögé, ahol a szép felvételek mellett sokszor aggasztó képek is fogadnak. Beszélünk trükkökről és a természetfilmek erejéről, és kiderül az is, miért mondott nemet Sir Attenborough-nak.

Aki korán kel, napkelte körül fültanúja lehet a madarak hajnali kórusának, amikor a cinegék, a rigók és a többiek tudtára adják a világnak, hogy élnek és erejük teljében itt vannak. A hajnali kórus nemcsak egy gyönyörű természeti jelenség, de az értő füleknek a változásokról is sokat mesél.

Walesi kutatók az Alpok több mint száz évre visszatekintő klímaadatait elemezték, és 2100-ig állították fel előrejelzésüket arról, hogyan hat a gleccserekre a klímaváltozás: 2050-re az összes, 3500 méter alatt fekvő gleccser elolvadhat az Alpokban.

Greta Thunberg két éve még csak egy átlagos svéd diáklány volt, mára viszont fenekestül felfordult az élete. Világszerte hősként tisztelik, aki el tudta érni azt, hogy a Föld jövője érdekében milliók emeljék fel a szavukat. Megnéztük a filmet, amely a kezdetektől végigköveti Greta útját.

Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A világ átlaghőmérséklete már most több mint 1 Celsius-fokkal növekedett az 1850-es évekhez képest.