Csimpánzkutatóból a természet szószólója – Jane Goodallra emlékezünk

Jane Goodall fáradhatatlanul járta a világot, hogy minél többekhez eljuttassa az üzenetét. Kaliforniában érte a halál, ahol épp előadókörúton volt. Az egész bolygó gyászolja őt, a közösségi oldalakon a legnagyobb tévétársaságoktól és világsztároktól kezdve iskolákon, nagyhírű egyetemeken át a természetszerető emberekig mindenki róla emlékezik.

Vannak emberek, akikről azt gondoljuk, örökké élni fognak. Ő is ilyen volt. S bár most földi élete véget ért, öröksége velünk marad.

„Tarzan a rossz Jane-t választotta”

Jane Goodall 1934-ben született Londonban, és már négyévesen is benne volt a természettudósokra jellemző kíváncsiság. Egyszer például még a rendőrséget is riasztani kellett miatta, mert órákra eltűnt, és édesanyja nem tudta, hol van. Ő eközben teljes nyugalommal ücsörgött a tyúkólban, figyelte a tyúkokat, mert szerette volna kideríteni, honnan jön a tojás. Afrikával való kapcsolata tízéves korában kezdődött. Akkor olvasta a Tarzant, és menthetetlenül szerelembe esett, mint később előadásaiban mondta, „Tarzan a rossz Jane-t választotta”.

23 éves volt, mikor először lépett Afrika földjére, és hamarosan találkozott a híres régésszel, antropológussal, Louis Leakey-vel, aki épp akkor keresett valakit egy csimpánzkutató projektre, és Goodall személyében megtalálta a tökéletes embert a feladatra. Goodall a Tanganyika-tó partján kezdte meg kutatásait, és fél évre volt szüksége ahhoz, hogy a csimpánzok annyira a bizalmukba fogadják, hogy már ne rohanjanak el előle.

Számok helyett nevet adott a csimpánzoknak

Egy tapasztalatlan huszonéves lány kutatásaival kapcsolatban, akinek még diplomája sem volt, a tudományos élet képviselőinek nem sok bizodalma volt. Egészen az első jelentős megfigyelésig, mely során Goodall leírta, hogy a csimpánzok egy vékony ággal veszik ki a termeszeket a bolyból, melyről ráadásul előtte gondosan leszedegették a leveleket. Vagyis bebizonyosodott, hogy nem az ember az egyetlen, aki eszközt használ, sőt készít.

A tudománytörténeti jelentőségű megfigyelés után nemcsak a fotósok, tévések jöttek Gombéba, de a pénz is, így biztosítottnak tűnt a kutatás folytatása.

Például az anyák kapcsolata a kölykeikkel, a csoporton belüli hierarchia, de többször tanúja volt annak is, hogy a csimpánzok igen agresszívek is tudnak lenni egymással, és vadásznak is, például kisebb majmokra.

A tudományos élet nagyjai kezdetben azért is bírálták, mert nevet adott az általa tanulmányozott csimpánzoknak, ahelyett, hogy számokkal különböztette volna meg őket, és olyan „emberi” érzéseket tulajdonított nekik, mint a szomorúság vagy a boldogság. „ A csimpánzok nagyon hasonlítanak ránk, a DNS-ük alig 1%-ban különbözik az emberétől, az immunrendszerük szinte megegyezik a mienkkel, és sokkal intelligensebbek, mint ahogy azt mi gondoljuk róluk” – mondta.

Dr. Goodall 1960-ban lindította el a vadon élő csimpánzok leghosszabb ideig tartó, ma is futó tanulmányozását a Gombe Nemzeti Parkban, Tanzániában. Több mint négy évtizeden át volt a Jane Goodall Intézet közösségközpontú természetvédelmi kezdeményezéseinek úttörője és fenntartója a csimpánzok elterjedési területén.

„Nem kölcsönkaptuk a bolygót unokáinktól, hanem elloptuk tőlük azt”

Jane Goodall jól érezte magát Gombéban, közben Phd-t is szerzett Cambridge-ben, a 80-as években azonban ráébredt, hogy a csimpánzok veszélyben vannak. Egyre több helyen fogyatkoztak az erdők, az illegális vadászat, a vadhús-kereskedelem is egyre komolyabb problémát jelentett.

Az általa létrehozott Jane Goodall Intézet globális hálózata ma már összesen több mint 110 országot foglal magában.

Világossá vált számára az is, hogy a hosszú távú természetvédelmi programok a helyi lakosság bevonása nélkül nem valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy a helyiek partnerek legyenek a környezetvédelmi erőfeszítésekben, először javítani kell az életkörülményeiken, és olyan fejlesztési programokat kell ajánlani számukra, melyek nemcsak, hogy fenntarthatók, de valós megélhetést jelentenek számukra.

„Sok fiatallal találkozom, akik dühösek és szomorúak a jövőjük miatt. Az ősi indián mondást én meg is változtatnám, nem kölcsönkaptuk a bolygót unokáinktól, hanem elloptuk tőlük azt. Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat.”

Dr. Gooodall számára nagyon fontosak voltak a fiatalok, ezért hozta létre 1991-ben a Roots and Shoots környezeti nevelési programot. A Tanzániában, 20 középiskolással indult programnak ma már 100 országban működnek csoportjai, melyek saját lakóhelyük természetvédelmi problémáival foglalkoznak. A névnek szimbolikus jelentése van. „A mélyben kúszó gyökerek átszakíthatatlan hálója szilárd alapot alkot. A friss rügyek kicsinynek tűnnek, de hogy elérjék a fényt, akár még a falat is áttörik. Képzeld csak el, hogy e falak azok a gondok, melyekkel mi magunk terheljük meg a bolygónkat. Száz- és százezer gyökér és rügy, száz- és százezer ember szerte a világon áttörheti ezeket a falakat."

Budapesten egy tanösvény is az ő nevét viseli

Magyarországon 2006-ban Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, amely 2010 óta már Jane Goodall Intézetként folytatja tovább tevékenységét.

Jane Goodall többször járt Magyarországon, előadásai mindig teltházasak voltak, 2019-ben a Sziget fesztivál közönsége előtt is beszédet mondott, de járt a Sas-hegyen is, ahol fákat ültetett, és ahol mi is készíthettünk vele egy interjút.

A Hármashatár-hegyi repülőtér melletti Vörös-kőváron egy tanösvény is viseli a nevét. Az 1 km hosszú, 6 információs táblából álló tanösvény az itt élő különös és nagyon ritka kaszpi haragossiklót és annak élőhelyét mutatja be. 2011 óta folyik az MME Hüllő és Kétéltűvédelmi szakosztályának haragossikló-védelmi programja, melynek keretében

A tanösvény a helyszíne a Legyél te is Jane! című rendhagyó sétaszínházi előadásnak is, amely Jane Goodall életének állomásait eleveníti fel. A címszerepet Bohoczki Sára játsza, (aki egyébként megjelenésében is nagyon hasonlít a fiatal Jane Goodallra), a darabot Pelsőczy Réka rendezte. Az őszi előadásokra itt tudtok jegyet venni, az előadásról szóló cikkünket pedig itt találjátok.

A remény nagykövete

2002 óta ENSZ békenagykövetként tevékenykedő Dr. Goodall legutóbbi erőfeszítései során fáradhatatlan elkötelezettséggel igyekezett megosztani a remény üzenetét, és világszerte arra ösztönözni az embereket, hogy cselekedjenek és változtassanak minden egyes nap. Heves szószólóként számtalan ügyet és szervezetet támogatott élete során, platformját az emberi jogok, az állatjóllét, a faj- és környezetvédelem, valamint sok más kulcsfontosságú ügy támogatására használta. A The Hopecast című podcastja milliókhoz jutott el, és az utóbbi időben, amikor nem tudott a szokásos, évi 300 napon utazni, Jane gyakran beszélt virtuálisan a hallgatóságával.

Jane Goodall a fokozódó globális környezeti problémák és a nem túl szívderítő helyzet ellenére is mindvégig bizakodó maradt. Szerinte a jövő generációja, a tudományos rohamos fejlődése, a természet ellenállóképessége is bizakodásara ad okot. „Az én reményem elsősorban a fiatalokban van, akik például a Roots & Shoots programon keresztül előmozdíthatják a változást. A másik, ami számomra reményre ad okot, az a hihetetlen technológiai fejlődés és az emberi agy, amit viszont, kétségtelen, hogy nem arra használunk, amire kellene.”

– mondta nekünk egy interjúban.

Az is bizakodásra ad okot szerinte, hogy a közösségi média segítségével ma már annyi embert lehet elérni, mint korábban soha, és sokkal könnyebbé vált, hogy közös célok érdekében összehozzuk a hasonló gondolkodású embereket.

A célok eléréséhez azonban az is kell, hogy mindenki megtegye a tőle telhető legtöbbet, mert bármennyire is azt gondoljuk, hogy mi csak egy kis pont vagyunk a nagy egészben, és úgysem számít az a kevés, amit mi tehetünk, ez nem így van, és ez Jane Goodall egyik legfőbb üzenete is: „Mindannyian hatással vagyunk a jövőre, minden egyes cselekedet számít, és mindenkinek meg kell tennie a tőle telhető legtöbbet azért, hogy megóvjuk ezt a csodás bolygót, amin élünk.”

A Jane Goodall Intézet közös megemlékezésre hív mindenkit október 5-én vasárnap 10.30-kor Budapesten a városmajori Jane Goodall- tölgynél. A fa a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Városmajori Jézus Szíve-templom közötti területen található.