Igazi szenzáció, hogy a manapság tapasztalható szárazodás következtében inkább eltűnő vagy átalakuló lápok mellett most egy új, eddig nem ismert láperdőt fedeztek fel teli védett fajokkal, köztük gyönyörű mocsáribékaliliom-mezővel.
Új, eddig nem ismert láperdő, lápi zsombékos élőhely került elő Galambok település közigazgatási területről botanikus szakértőknek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak köszönhetően - olvasható az igazgatóság oldalán.


A most megtalált lápi élőhelyen a tőzegpáfrány és a mocsári békaliliom több ezres, tízezres állománya él további olyan védett fajok társaságában, mint például a bugás sás, a keserű kakukktorma vagy a szálkás pajzsika.
Az igazgatóság kezdeményezte a mind megjelenésében, mind védett értékeiben kimagasló terület védetté nyilvánítását.
A lápok igen ritka, különleges területek, azonban a korábbi gazdálkodási gyakorlat, valamint a klímaváltozás és az általánosan tapasztalható szárazodás hatására az eltűnésük, átalakulásuk gyakoribb jelenség, mint az előkerülésük. Emiatt is örvendetes, hogy ezúttal találtak egy eddig nem ismert lápos területet.
A lápokra és a mocsarakra is igaz, hogy vízhatás alatt állnak, vízzel borítottak, de ameddig a mocsarak jellemzően kiszáradnak nyárra, addig a lápokra tartós, de legalábbis időszakos vízborítás és vízzel telített talaj, vagyis a tőzegképződés valamilyen stádiuma jellemző. Ez az oka, hogy ezek a különleges termőhelyi körülmények olyan lápi életközösségnek (ún. specialista fajoknak) adnak otthont, melyek szűk tűrőképességük miatt csak ezeken az élőhelyeken fordulnak elő, általában ritka, kevés előfordulási hellyel rendelkező fajok.


A lápi élőhelyek az utóbbi időkben igencsak megfogyatkoztak, míg ez európai viszonylatban 62 százalékos veszteséget jelent, addig sajnálatos módon hazánkban a pusztulás mértéke meghaladta a 97 százalékot, miközben a lecsapolások előtti időszakban Magyarország területének körülbelül 1,1 százalékát borították lápos élőhelyek.
Fontos, hogy a még meglévő lápok védelmet élvezzenek, hiszen pótolhatatlan élőhelyet biztosítanak számos ritka fajnak is, ezért hazánkban minden láp „ex lege”-védelem alatt áll.
Az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási körülmények és a fokozódó vízhiány a szemléletváltozást, a vízmegtartást sürgeti, így érthető, hogy ezekben az időkben felértékelődik azon területek jelentősége, ahol a víz még jelentős mértékben jelen van a tájban, mely nemcsak a természetes élőhelyeket, hanem a gazdálkodással érintett területeinket is élteti!