A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai tavaly 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit a kutatók 28 országból írták le, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Pár hete izgatott hívást kaptam az ifjú természetfotóstól, Koncz-Bisztricz Tamástól, hogy felfedezett egy eddig ismeretlen, hatalmas orchideaállományt, amelyet azóta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is felmért és elismert. Én pedig saját szememmel szerettem volna látni ezt a csodát, így elmentünk együtt a helyszínre. Nem csalódtam.
Sokan nem tudják, mi az a teljesítménytúrázás, és a fogalom hallatán egyfajta versenyre, egy kihívásokkal teli hosszú és erőt próbáló túratávra gondolnak egy nehéz terepen. Ezzel sokáig én is így voltam, de aki járt már ilyen rendezvényen, az tudja, hogy közel sem ennyire spártai műfajról van szó.
Még egy százszor bebarangolt táj is lehet izgalmas expedíciók helyszíne, ha letérünk a jelzett turistautakról, illetve, ha nyitott szemmel járjuk a terepet. Ráadásul, aki keres, az talál! Így egy konkrét hely meglelése igazi kalandtúra lehet egy már ismerős erdőben is.
A latin szólás jelentése: "a név intő jel". Hogy az Ősi családnevű Attilából paleontológus lett, az nemcsak a nevének köszönhető. Az ifjú őslénykutató karrierjét mutatja be portréfilmünk.
Új fajjal gazdagodott Visegrád természeti értékeinek hosszú sora. 2014. június végén a fokozottan védett keleti rablópille néhány példányát találták meg.
A Miskolc-tapolcai barlangfürdő előtt zajló Herman Ottó Múzeum ásatásán váratlan régészeti lelet került felszínre: egy 900 éves körtemplom.
Az Élővíz-csatornán úsztunk be Békéscsabára, és egy egészen izgalmas perspektívából láthattuk a várost.
A kamillát évszázadok óta alkalmazott gyógynövényként ismerjük elsősorban, de jellegzetes aromáját fűszerként is érdemes kipróbálni.
Megnéztük Magyarország talán az egyetlen olyan kiállítását, ahol a hajdani személyzet életébe is bepillantást nyerhetünk.
