Hírek

Egyedülálló alagúton vezet át az Év Erdei Kerékpárútja

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett pályázaton a közönség a szerkesztőségünk által is igen kedvelt medvesi Dunelen át vezető útvonalra szavazott.

Szerző:
Szigeti Ferenc Albert
Fotó:
Labus Máté (kiemelt kép)
2021. október 6.

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett pályázaton a közönség a szerkesztőségünk által is igen kedvelt medvesi Dunelen át vezető útvonalra szavazott.

A közönség tíz kiválasztott erdei kerékpárút-nyomvonal közül választhatta ki az Év Erdei Kerékpárútja címre leginkább esélyest. A szavazás erdeményeképpen, 836 szavazattal, nagy előnnyel a sárga jelzésű kerékpáros útvonal Somoskőújfalu és Eresztvény között húzódó szakasza nyerte el a megtisztelő címet. A mintegy 3,5 km-es, az egykori medvesi kisvasút nyomvonalát követő, csak hegyikerékpárral járható útvonal leglátványosabb szakaszát minden bizonnyal a 146 méter hosszú alagúton való átkelés jelenti. Ráadásul nem is akármilyen alagútról van szó!

Maga a beszédes nevű Eresztvény, a Medves-fennsík kapuja Salgóbánya mellett helyezkedik el és itt találjuk a határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark modern és hangulatos fogadóépületét, ahonnan a környék bányáit és az egykoron itt zajló bazaltbányászatot bemutató tanösvény indul.

A medvesi ipari kisvasút a környéken bányászott barnaszén miatt épült ki eredetileg, de azt később, a bányászat megszűntével elbontották. A környék aztán pár évtized múltán ismét bányászoktól lett hangos: a Medves-fennsík kiváló bazaltját kezdték kitermelni az 1800-as évek végén megindult nagy vasút- és közútépítésekhez. Volt idő, amikor Eresztvény körül tíz bánya is működött egyszerre, az értékes kockakő pedig egész Európában keresett termék volt, még Londonig és Párizsig is eljutott.

Így már érthető, hogy a korábban megalapozott nyomvonalon gyorsan újjáépítették a kisvasutat, immáron a bazalt szállítására. A környék nevezetes bazaltbányáiból először leeresztették (lovakkal, később erre a célra épült siklóval) a követ Eresztvényre. Itt átrakodták az innen induló keskeny nyomtávú kőszállító vasútra, majd Somoskőújfaluban normál nyomtávú vonatra rakták át a bányákban megfaragott utcakövet. A mintegy 10 km hosszú, az egyes bányaudvarokat elágazásokkal elérő kőszállító kisvasút 1923-tól 1963-ig, az országos jelentőségű helyi bazaltbányászat megszüntetéséig működött.

A 146 méter hosszú alagúton való átkelés az ország talán egyetlen igazi alagút túrája. Bár az alagút aljzata egyenletes, jó, ha van nálunk elemlámpa, akár gyalogosan, akár kerékpárral jövünk.

A 146 méter elég nagy táv ahhoz, hogy a közepén már valóban sötétben botorkáljunk. De akkor se essünk kétségbe, ha nincs fényforrás a kezünk ügyében: szemünkkel folyamatosan az alagút kijáratát célozzuk meg és szép lassan tekerjünk át a sötétben.

Cikkajánló