Egykor a fél falu barlanglakásokban lakott Tibolddarócon

A kis bükkaljai településen, a Mezőkövesdtől 17 km-re található Tibolddarócon számos érdekes látnivaló akad. Van itt például több kúria és kisebb kastély, de egy hatalmas pincefalu és egy kilátó is várja az ideérkezőket. Mi ezúttal a falu fölötti domboldal barlanglakásait néztük meg.

Szöveg:
2024. február 9.

A kis bükkaljai településen, a Mezőkövesdtől 17 km-re található Tibolddarócon számos érdekes látnivaló akad. Van itt például több kúria és kisebb kastély, de egy hatalmas pincefalu és egy kilátó is várja az ideérkezőket. Mi ezúttal a falu fölötti domboldal barlanglakásait néztük meg.

Ahogy felérünk a dombtetőre, máris remek panorámában van részünk, pedig még nem is mentünk fel a 2012-ben épült kis kilátóba. Mögöttük, ameddig a szem ellát, szőlőültetvények hullámzanak, ami nem meglepő, hisz a Bükkaljai borvidék központjában vagyunk. A közelben a Bükk gyönyörű hegyei magasodnak, de ha elfordítjuk a fejünket, a másik irányban már a végtelen Alföld nyújtózik.

Barlanglakásokból borospincék

A kilátót alatti domboldalban húzódó pincefalu tényleg hatalmas, az utcák egy kilométer szélességben kanyarognak, és több szint magasságban helyezkednek el, van, ahol egymás fölött hét szintet lehet megszámolni.

A pincék nagy része eredetileg barlanglakás volt, ahol nem is olyan régen még ezernél is többen éltek.

A Bükkaljai kőkultúra emlékei

A jól megmunkálható riolittufába a Bükkalja számos településén alakítottak ki pincéket, barlanglakásokat, istállókat, bújókat, de a Bükkaljai Kőkultúra legrégebbi emlékeivel, a kaptárkövekkel is sokfelé találkozhatunk.

A tibolddaróci kilátó alatt közvetlenül még ma is láthatunk több barlanglakást eredeti állapotában. A padlózott, bútorozott lakásokban három-négy helyiség is van, a legtöbbjükhöz pince is kapcsolódik, a falakban kis rakodótereket is kialakítottak, de a kemence, a kémény, illetve oldalt a léleklyuknak nevezett szellőzőnyílás is megvan még.

Van olyan, ami már részben beomlott, némelyiknek a falán pedig ma is látszanak a sokszori meszelés és festés nyomai, van, ahol még a hatvanas-hetvenes évek jellegzetes stílusa is visszaköszön, ugyanis a szobafestők által hengerrel felvitt minták is láthatóak itt-ott.

A 20. század első felében ezernél is többen éltek itt

Tibolddarócon a 20. század elején kezdtek egyre többen az itteni barlanglakásokba költözni. Ahogy a kilátónál található tájékoztató táblán olvashatjuk,

az 1930-as népszámlálás szerint Darócon akkor 238 lakóház és 215 barlanglakás volt, amelyben 1463-an laktak, ők a falu lakosainak 60%-át tették ki.

Az itt lakók nagyon szegény körülmények között éltek. Az elöljárók az 1930-as években szégyenfoltként tekintettek a barlanglakásokra, és úgy gondolták, ezt állapotot nem lehet tovább fenntartani, ezért a faluban Mikszáthfalva néven egy új „lakótelepet” építettek a barlanglakó családok részére.

Később, amikor ezeknek a családoknak a gyerekei felnőttek, és új családot alapítottak, egy részük visszaköltözött a család egykori barlanglakásába. Hogy ezt a tendenciát megállítsák, az illetékesek igyekeztek a lakásokat lakhatatlanná tenni, például robbantással, de egy ördögcérna nevű növényt is bevetettek e célból. Ennek a növénynek a gyökere képes behatolni a riolittufába, majd szétmállasztani azt, ami miatt a barlanglakások veszélyesebbé váltak.

Később államit támogatással újabb házakat építettek a faluban, és oda költöztették át a családokat.

1970-ben már csak 29 barlanglakásban laktak. Az utolsó barlanglakó egy idős bácsi volt, aki 1986-ban halt meg.

Aki a Bükkalján jár, annak érdemes betérni Tibolddarócra, és sétálni egyet a pincefaluban, nemcsak a finom borok miatt, hanem azért is, mert megismerheti a múlt egy érdekes és kevésbé ismert epizódját.

Cikkajánló