Egykor és most: a legendás „Gézaháza”

Győri születésű lévén, Gézaháza amolyan fogalom számomra, hiszen a bennem ébredező természetjáró gondosan elraktározta az idős rokonok történeteit a felejthetetlen Gézaházáról és az ott esett bakonyi barangolásokról.

Szöveg és fotó:
2023. április 23.

Győri születésű lévén, Gézaháza amolyan fogalom számomra, hiszen a bennem ébredező természetjáró gondosan elraktározta az idős rokonok történeteit a felejthetetlen Gézaházáról és az ott esett bakonyi barangolásokról.

1957-ben már Dornyay Béla híres turistakalauza is részletesen beszámol a hatalmas tölgy- és szelídgesztenyefák között, a Bakony vadregényes szurdokai közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Béke turistaházról. De a mai Hubertus Fogadó épülete nem volt mindig turistaház, sőt. 1939-ben vadászlaknak épült ifj. Eszterházy László megbízásából. A Mókus-lakként is ismeretes, hangulatos vadászház Gézaháza-puszta ékköve lett, amelyhez már akkor legendák lengtek be, de a szocializmus évtizedeiben működő turistaház is nagy népszerűségnek örvendett.

Puszta-múlt

A ház építésekor nagy élet zajlott a pusztákon, e különleges településformán. Legtöbbjük az Alföldön jött létre, de kisebb számban hegységeinkben is megtalálhatóak voltak, így például a változatos felszínű Bakonyban több is található volt belőlük. Ezek általában uradalmak részét képezték, lakosságuk néhány tucat lelket tett ki, akik túlnyomó része ún. mezőgazdasági cseléd volt. A telepek cselédlakásokból, istállókból, javító műhelyekből, fűrészüzemből, egyéb gazdasági épületekből álltak, a jelentősebbeken urasági kúria, vagy kastély is épült. A hegyi pusztákon az állattartás dominált (elsősorban juh, szarvasmarha, ló), a növénytermesztés rendszerint gyümölcsösökre (alma, szilva, stb.), házi kertekre, és a takarmány megtermelésére korlátozódott.

Mint megannyi társa, a rendszerváltást követően az egykor szebb időket megélt Mókus-lak is üresen és romos állapotban várta a jobb időket. Ez esetben ez 20 évig tartott, igaz, közben a filmkészítők ki-kihasználták a romantikusan lepukkant házat, itt készültek például a Víkend és az Aranyélet egyes jelenetei is. Aztán 2017 tavaszán, két év alapos felújítást követően, romjaiból nőtt újjá az épület, újra teljessé téve a pusztai életet. Merthogy Gézaháza egykori magtárának gyönyörűen felújított épületében ismét gazdálkodás folyik egy ideje, a környék kakaskukorékolástól és lovak nyerítésétől, s most már szerencsére túrázók lépteitől is hangos. A turistaházat pedig egy lelkes, fiatal cseszneki házaspár üzemelteti fogadóként. Alapvetően túrázókat, illetve az erdei környezetet kereső céges, iskolai csoportokat várnak, de a ház felkerült már az esküvőszervezők térképére is.

Vár a Bakony rengetege!

A házból gyalogosan elérhető a szintén Eszterházy múlttal rendelkező Károlyházán át a Cuha-völgye, a Kő-árkon keresztül Csesznek, továbbá a Bakony legvadregényesebb szurdokának tartott Ördög-árok is. Mindezt összekötve például a környék vasalt útjainak meghódításával egy magyarországi viszonylatban nagyon látványos (az említett szurdokok, egyik legszebb várunk, Csesznek, az ország legszebb vonatútja a Cuha-völgyében), és adrenalinban gazdag programot tudunk összerakni. De a házból természetesen könnyedén elérhető Zirc, Bakonybél, Fenyőfő és a Bakony többi látnivalója is.

A cikk 2021 júniusában jelent meg először.

Cikkajánló