Tömeg nincs, vadon, az van - Szurdoktúra a Bakonyban
Árnyas lombsátor, burjánzó aljnövényzet, sziklás patakmeder, mohás kőtömbök, bedőlt fák és izgalmas drótkötélpálya. Ördög-árok és Kő-árok. Bejártuk a Magas-Bakony egyik legszebb túraútvonalát, és nem bántuk meg, valamit megéreztünk a Bakony vadságából.
A terv az volt, hogy hétvégén elmenekülünk a kánikula elől a városból. Nem vízpartra, inkább egy hűs szurdokba, ahol a fejünk fölött összeboruló levélmennyezet alatt nincs kibírhatatlan meleg, és a nyári szabadságok, illetve vakáció fő időszakában sincs tömeg. Választásunk baráti javaslatra a kalandosnak és vadregényesnek titulált Ördög-árokra és Kő-árokra esett, amelyeket egy 16 kilométeres, Csesznekről induló, nem túl megerőltető körtúrára felfűzve gondoltunk végigjárni.

Mindkét irány jó választás:)

Már rögtön a túra elején változott a terv. Először a Kő-árok felől akartuk az Ördög-árkot bejárni, de a cseszneki vár lábánál lévő bolt háziasszonya azt tanácsolta, fordítsuk meg az irányt, és kezdjük az „Ördöggel”, mert az nehezebben járható, mint a másik, és jobban jövünk ki, ha a könnyebbik végén fejezzük be a túrát. A helyiekre amúgy is érdemes hallgatni – ezt már korábban megtanultam –, hiszen a környéket ők ismerik legjobban. Úgyhogy az útvonal-módosítás mellett döntöttünk, és már baktattunk is a piros sáv jelzésen az Ördög-árok irányába.
Lágyan hullámzottak, ahogy a friss, északi szellő bókoltatta a magasra nőtt kalászok tetejét. A felhők gyorsan vonultak odafenn, árnyékuk mezőkön, dombokon, utakon suhant végig.

A sziklás hegygerincen magasodó cseszneki vár


Hullámzó, aranyló gabonamező, ameddig a szem ellát

A dimbes-dombos táj után érkeztünk meg az erdővel borított hegytömbhöz. Itt szép, égig érő bükkösök és mohás sziklák között ereszkedtünk le a patakmederhez. Innentől kezdődött az igazi kalandtúra.
Az út néhol a mederben vezetett, ahol víz ugyan most nem volt, viszont annál több kő és bedőlt fa nehezítette a haladást. Nem egyszer asztalnyi köveken és méretes sziklákon kellett átvergődnünk a túlpartra, ami nem kis ügyességet és trükközést kívánt. Ekkor esett le, hogy milyen találó az árok elnevezése, mert valóban mintha az ördög furfangos kedvében hajigálta volna szanaszéjjel a mészkőtömböket a völgyben.

Szép erdős részeken át jutunk el a szurdokvölgybe


Helyenként a patakmederben, vagy éppen azon át haladunk. Az Ördög-árokban kirándulni maradandó kaland

A túra izgalmát itt nem annyira a táv vagy a szintemelkedés leküzdése adta, hanem a folyamatos újratervezés, és az egyedi technika megtalálása, amellyel kikerülhetjük és/vagy megmászhatjuk az elénk tornyosuló hatalmas, bedőlt fatörzseket, sziklatömböket. Máshol pedig, ha a patakmeder áthatolhatatlan dzsumbujjá vált, a hegyoldalban mentünk tovább, míg a következő pillanatban már a meredek patakparton, fától fáig, ágakba, gyökerekbe kapaszkodva jutottunk előre.

Kidőlt fatörzsek a száraz patakmederben


Hatalmas sziklaképződmények között vezet az út

Egyes vélemények szerint az Ördög-árok gyerek- és nagymama-kompatibilis. Hát, nem tudom, nagymama válogatja, de nagyi legyen a talpán, aki végigjárja ezt a sziklákon ugrálós, kapaszkodós, néhol meredek sziklaoldalon csúszkálós túrát. Én 7 év alatti gyerekkel és 70 pluszos nagyival nem biztos, hogy belevágnék az Ördög-árok-túrába, főleg, nagyobb esőzések idején és után, amikor a patak megduzzad a szurdokban.
Az árok fő attrakciója látványban tagadhatatlanul az Ördög-gát vagy más néven Gizella-átjáró. A lapos völgytalp sűrű bokrai közül hirtelen bukkan elénk a gigantikus kőszikla, amely meredek falak közé szorulva torlaszolja el a szorost. Ezt kell ügyesen megkerülni, sziklafalon mászva, drótkötél, fellépők és vaslépcsők segítségével, miközben alattunk az időszakos patak vízesése csobog. Az Ördög-gát tövében ugyanis a patak szintje megsüppedve kis medencét formál, amelyből aztán a szűkületen keresztül zubog tovább a vízfolyam.

Az Ördög-gát első látásra egy áthatolhatatlan sziklatorlasz


Viszonylag kis szakaszon található víz a szurdokban, ám az annál megkapóbb részeken csordogál keresztül

A „mini vasalt út” segítségével biztonságosan átjuthatunk a túloldalra. A tériszonyosoknak viszont ez a mutatvány kevésbé ajánlott, nekik inkább a hegyoldalba vájt lépcsők megmászása jelentheti a megoldást a szikla megkerüléséhez. Az egymásra borult sziklák fölött találjuk a Bakony egyik legnagyobb barlangját, a Sűrű-hegyi Ördög-likat, amelynek felfedezésével barlangásztapasztalat és megfelelő felszerelés nélkül ne nagyon próbálkozzunk.
Rátértünk a zöld sáv jelzésre, amely végigvezetett a hangulatos Kő-árkon. Itt már stabilabb volt talaj a lábunk alatt, a turistaút szélesebb lett, az aljnövényzet csak helyenként durvult el, és keresztbe dőlt fákon is csak egyszer-kétszer kellett átmászni. Mellettünk, a fák mögött még fel-feltűntek több méter magas sziklafalak, hasadékokkal, kőfülkékkel, de már jóval ritkábban, mint korábban. Csesznekig szép erdőben vitt az utunk, néhol kicsit kiértünk belőle, aztán fejünk fölött ismét összeborultak a lombok. Végül a temető közelében bukkantunk ki a cseszneki országútra, melyen néhány perc alatt visszaértünk a kiindulási pontunkra, a vár előtti parkolóhoz.



A Kő-árokban már szelídült a táj, de méretes és látványos sziklatömböket itt is találunk

A közel 16 kilométeres Csesznek - Ördög-árok - Kő-árok - Csesznek körtúra kalandvágyóknak kötelező. Ezt a természetélményt nem érdemes kihagyni. Ördögi-kör, ami megbabonáz, és visszahív a Bakonyba.
A cikk először 2017 júliusában jelent meg.

Így gyártunk nektek kéktúratartalmat – Kulisszatitkok a Tapolca–Badacsonytördemic szakaszról
Nekikezdtünk az Országos Kéktúrának, hogy a Természetjárón és a Kéktúra.hu-n napi szakaszokat is mutathassunk nektek, illetve bővítsük az útvonal mentén fekvő, az oldalainkon szereplő látnivalók így sem rövid sorát.

Egésznapos túra végig a Geresden át
Sokan talán azt se tudják, merre van a Geresdi-dombság, pedig igazán csodálatos túrahelyszín. Kedvcsináló következik.
→ Tovább
A zöld és a kék összes árnyalata: rabul ejtettek a Plitvicei-tavak
Bármennyire is közhelyes, ha van olyan, amit legalább egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor az Plitvice. Még akkor is, ha tömegek fordulnak meg itt, és ha tudjuk előre, hogy a szó szoros értelemben vett túraélményben nem lesz részünk. Egyedülálló látványban azonban biztosan.
→ Tovább