Hírek

Éhhalálra ítéled, ha megsimogatod a vadonban talált őzikét

Ezekben a hetekben, hónapokban a természetjárók gyakrabban találkozhatnak az erdőben vagy a turista- és földutakat szegélyező sűrűkben őzgidákkal, szarvasborjakkal. Nagyon fontos, bármennyire is cuki – és elárvultnak tűnik is – az őzike, ne nyúljunk hozzá, és ne simogassuk, mert ezzel könnyen az állat pusztulását okozhatjuk!

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock
2020. május 19.

Ezekben a hetekben, hónapokban a természetjárók gyakrabban találkozhatnak az erdőben vagy a turista- és földutakat szegélyező sűrűkben őzgidákkal, szarvasborjakkal. Nagyon fontos, bármennyire is cuki – és elárvultnak tűnik is – az őzike, ne nyúljunk hozzá, és ne simogassuk, mert ezzel könnyen az állat pusztulását okozhatjuk!

Az őzsuták és a gímszarvastehenek már május elejétől világra hozhatják a gidákat, illetve a borjakat, míg a dámborjak jellemzően május végén, június elején születnek. Mivel az őz születését követően még igen gyengécske, nem követi a sutát a táplálékszerző körutakra. Emiatt az rendszeresen magára hagyja a kicsinyét egy védett helyen, amíg víz és élelem után jár. Ez akár többórás távollétet is jelenthet.

Ha gidát találunk, láthatjuk, hogy az ösztönösen meglapul, mozdulatlan, de ez nem azt jelenti, hogy beteg.

Fontos, hogy még csak ne is érjünk hozzá! Ha megsimogatjuk, rajta marad az ember szaga, és az anyja már nem fogja elfogadni és szoptatni.

A ZALAERDŐ Zrt. Facebook-posztjában az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleménye alapján felhívja a figyelmet, hogy a vadállatkölyköket és az őzgidákat semmiképp sem szabad megérinteni, de még környezetük körbejárása sem szerencsés! Az emberszag miatt az anyjuk sorsukra fogja hagyni őket, így vagy éhen fognak pusztulni, vagy ragadozók martalékává válnak.

A kutyatulajdonosok esetében ilyenkor különösen fontos a felelős hozzáállás, a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata.

Amennyiben a szabadon kószáló eb nem is bántja, csak körüljárja az állatot, netán épp hogy csak hozzáér, ugyanúgy megpecsételi a sorsát.

Ha valaki – még a legjobb szándékkal is – „megmenti” a gidát, borjút, és elviszi, jogilag lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona. Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint 50 000, a gím- és a dámborjúé 100 000 forint.

Ha valaki mégis olyan helyen talál gidát, ahol véleménye szerint veszélyben lehet, akkor (miként minden a vadgazdálkodást, vadászatot érintő kérdésben) az adott területen vadgazdálkodásra jogosult szervezetet – vadásztársaságot, állami erdőgazdaságot vagy vállalkozást – kell értesíteni. Ennek hivatásos vadásza szakemberként megfelelően fog tudni gondoskodni a gida sorsáról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a legközelebbi település önkormányzatánál lehet megtudakolni.

Forrás: ZALAERDŐ Zrt., Országos Magyar Vadászati Védegylet

Cikkajánló