Ékszerdoboz a Bakony erdeinek ölelésében: Ganna

Nem hibáztatlak, ha most hallasz először Gannáról. Ez a Veszprém megyei kis község nem tartozik az ismertebb bakonyi települések közé. Azon kívül, hogy gyönyörű a fekvése, és különleges körtemploma az Esterházy család mauzóleumát rejti, szuper kirándulásokat is tehetünk a környéken. Fő utcáján rádöbbenhetünk a tavasz virág- és lomberősségére, a május vadságára, amit a fák produkálnak Gannában, Ganna körül és a Bakonyban.

Szöveg:
2022. május 13.

Nem hibáztatlak, ha most hallasz először Gannáról. Ez a Veszprém megyei kis község nem tartozik az ismertebb bakonyi települések közé. Azon kívül, hogy gyönyörű a fekvése, és különleges körtemploma az Esterházy család mauzóleumát rejti, szuper kirándulásokat is tehetünk a környéken. Fő utcáján rádöbbenhetünk a tavasz virág- és lomberősségére, a május vadságára, amit a fák produkálnak Gannában, Ganna körül és a Bakonyban.

A Pápához közeli Ganna község a Bittva patak mentén, dombok között, mondhatni festői környezetben, a Pápai-Bakonyalja és az Öreg-Bakony találkozásánál fekszik. Kicsiny falu, és nagyjából háromszázan, ha lakják, mégis érdemes felvenni a bakancslistánkra, mert amilyen kicsi, olyan maradandó élményt nyújt a felfedezése.

Az első arra utaló emlék, hogy Ganna lakott hely volt, 1171-ből származik, amikor egy oklevélben a bakonybéli bencés apátságnak adományozzák. Később, több évtizeden át a Himfy család bérelte, majd a török időkben elnéptelenedett.

Az újra benépesedésig több mint száz esztendőt kellett várni. Mária Terézia regnálása alatt 1750 táján telepítette be a környék akkori ura, Eszterházy Károly (a későbbi egri püspök) a lakosságot, részben Burgenlandból elnémetesedett horvátokat (Nagyganna), részben Stájerországból, majd Bajorországból németeket (Kisganna). 1946-ban és 1948-ban pedig e németek leszármazottait telepítették ki Karlsruhe és Drezda környékére.

A história szerint a két falurész teljesen elkülönült: külön volt templomuk, temetőjük, iskolájuk. Mindkét településen a földművelés, illetve az állattenyésztés volt jellemző, és szőlőbirtokaik is voltak. A mai község az 1940-es években jött létre, Nagy- és Kisganna egyesítéséből.

Az Esterházy családhoz köthető a település egyik legérdekesebb látványossága, a római katolikus Szent Kereszt Felmagasztalása-templom, amely egy monumentális és különleges neoklasszicista építmény. Templom és Esterházy-mauzóleum egyben.

A templomot 1818-ban Szent Anna tiszteletére szentelték fel, formai világára hatott a római Pantheon. A templom tekintélyes méretű kupolával rendelkezik, építési idejében országos szinten az egyik legnagyobbnak számított.

Az építési munkálatok 1812-ben indultak meg Charles de Moreau francia építész tervei alapján. Az épület arányai és impozáns kialakítása mind kívülről, mind belülről lenyűgözőek. Ahogy belépünk, a körtemplom előtérében először az első és második világháborús hősök emlékműve fogad, majd kitárul a tér, és szemben az oltár fehér márvány Madonna-szobra magasodik.

A legérdekesebb része azonban az altemplom, amelyben az Esterházy család nemzeti sírkertnek nyilvánított mauzóleuma található.

Több mint 50 Esterházy nyugszik itt, köztük az építtető Esterházy Miklós, a tragikus sorsú oroszországi nagykövet, Esterházy Bálint, aki szerelmi ügy miatt amerikai párbajban vesztette életét, és Esterházy Miksa, a Magyar Athlétikai Club (MAC) alapítója. A bronz- és ércszarkofágok között falba helyezett tábla őrzi az 1917-ben Magyarország miniszterelnöki posztját betöltő Esterházy Móric emlékét. Az utolsó búcsúztatás 2016-ban történt itt, akkor került végső nyughelyére Esterházy Péter író.

A templom alatti kör alakú kripta érdekessége még, hogy a közepén álló oltáron a feszület kettős korpuszú, elöl és hátul is látható a kereszten függő Krisztus. Ilyen a világon állítólag a gannain kívül csak Dél-Olaszországban van még egy. Valaha a kettős kereszt egyik oldalán az élőknek, a másikon a holtaknak misézett a pap.

Ahogy a hűvös templomból kiléptünk, a fák levelei között áttörő napsugarak elragadó fénybe vonták az előtte nyújtózkodó kertet. Tombolt a tavasz, kibomlottak a levelek, virágba borultak a fák, a napfényben por- és pollenszemcsék táncoltak. A falu sétára csábított.

A főtéren fehérlik Táncsics Mihály, az egykori gannai segédtanító mellszobra, melyet születésének 165. évfordulójára emeltek 1964-ben a helyiek. A hagyomány szerint Táncsics volt az Esterházy-mauzóleum egyik első „idegenvezetője”.

Ami a Fő utcán sétálva először szembe tűnik, azok a felújított tornácos parasztházak rendezett kertekkel. Sehol egy rozsdás vasvilla, magára hagyott roncs az udvaron. Nyírt gyep és virágos porták sorakoznak az utca két oldalán. Gondozott virágok a fehérre meszelt házikók előtt. Feszületek, emlékkeresztek, egyedi Szentháromság-szobrok a falu két végén.

A kisgannai településrészen áll a késő barokk stílusú Szent Vendel-kápolna, melyet Eszterházy Károly püspök építtetett 1768-ban egy zsúpfedeles imaház helyén. Az épület országos műemléki védettséget élvez.

A lenyugvó nap rézsútos sugarai csodálatos aranyfényben ragyogtak. Aznap délután képtelenség volt tagadni, hogy a világban jelen van bizonyosfajta szépség.

Ha Gannán járunk, érdemes felkeresni a gyalog alig háromnegyedórányira található szomszédos Döbröntét, majd felkapaszkodni a dombon álló Szarvaskő várromhoz, ahol gondozott és kellemes környezet várja a turistákat, és nem utolsósorban pompás körpanoráma a környékre.

Nyitvatartás

A gannai templom és a mauzóleum előzetes bejelentkezés után látogatható. Jelentkezni lehet Nagy Ottónál (30/227-2988). Felnőtt belépőjegy ára 800 Ft; diák, nyugdíjas belépőjegy ára 500 Ft; 6 éves kor alatt ingyenes.

Megközelítés

Ganna mind személyautóval, mind tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Akik autóval utaznak, azok a 83-as úton Pápától mintegy 10 kilométerre kövessék a Ganna tábla útmutatását. A tömegközlekedési kiindulópont Pápa, ahonnan naponta több autóbusz közlekedik Gannára. Vasút nem érinti a települést.


Cikkajánló