Kéktúra

Élet a Kéken 10. rész - Putnoktól Bódvaszilasig

Az Országos Kéktúra huszonnegyedik etapja Putnoktól vezet Bódvaszilasig. A Borsodi-medence kistájcsoport részét képező Sajó-völgyből indulva a Putnoki-dombságon keresztül érjük el az Aggteleki-hegységet. Jósvafő után az Aggteleki-karszthoz tartozó Alsó-hegy kistájon haladunk tovább, majd onnan a Bódva-völgybe, Bódvaszilasra ereszkedünk le.

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Horváth Béla
Gulyás Attila
2014. október 24.

Az Országos Kéktúra huszonnegyedik etapja Putnoktól vezet Bódvaszilasig. A Borsodi-medence kistájcsoport részét képező Sajó-völgyből indulva a Putnoki-dombságon keresztül érjük el az Aggteleki-hegységet. Jósvafő után az Aggteleki-karszthoz tartozó Alsó-hegy kistájon haladunk tovább, majd onnan a Bódva-völgybe, Bódvaszilasra ereszkedünk le.

Védett lápvilág - Mohos-tavak

 

panorama_16-2kk.jpg

 

A Kis-Mohos-tó


Putnok és Kelemér között ejti útba az Országos Kéktúra a Kis-Mohos- és Nagy-Mohos-tavat. Mindkét víztest a Piroska-hegy oldalának megcsúszásával (suvadással) keletkezett, ami elzárta egy völgy lefolyását 10-15 000 évvel ezelőtt. A lefolyástalan mélyedéseket tavak töltötték ki, de ezek az évezredek során lassan feltöltődtek, elláposodtak, elmocsarasodtak. Így alakult ki a mostani tőzegmohaláp, amely egymásra rakódó rétegeiben megőrizte az elmúlt évezredek növényzetének maradványait, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve ezáltal a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929 és 1931 között itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet.


A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a tarajos pajzsika, a gyapjasmagvú sás, a tőzegpáfrány, öt tőzegmohafaj és két védett fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz érdemel mindenképpen említést.

 

Kelemér és Tompa Mihály

 

1087.jpg

 

Tompa Mihály emlékszobája


Kelemér központjában, a református templom melletti régi parókia épületében egy kis múzeumot találunk, amely a 19. század közepén, a szabadságharc leverése után két évre itt letelepedett Tompa Mihály emlékét őrzi. Ez idő alatt a község református lelkésze volt, s ebben az időszakban írta legismertebb verseit. E költemények - leginkább kéziratban - országszerte elterjedtek. A Keleméren töltött idejének vége felé a költőt két alkalommal is haditörvényszék elé idézték a szabadságharcban betöltött szerepéért, de végül felmentették.

 

Fenntartható falu - Gömörszőlős

 

1091-2.jpg

 

Felújított parasztház Gömörszőlősön


Kelemérről a kéktúra útvonalán mindössze félórás séta a következő falu: Gömörszőlős. Régi település, először 1232-ben említették Poszoba néven oklevelekben, ezt a nevet aztán évszázadokig megtartotta, s csupán 1906-ban „keresztelték” Gömörszőlősnek. Új neve akkor kapott jelentőséget, amikor a trianoni békeszerződés következtében szinte a teljes Gömör-Kishont vármegye a mai Szlovákiához került, így egyetlen magyar településként őrzi a régi idők emlékét. 1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” nevű program, amelynek a keretében a falu erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek és hagyományok tovább élését kívánják elősegíteni.

 

Gömörszőlősön él É. Kovács László falukutató, aki több évtizedes munkával gyűjtötte össze a környékről a helytörténeti gyűjteményben és a szabadtéri múzeumban kiállított tárgyakat. Közreműködött a falu régi házainak helyreállításában - felújítottak többek között egy százéves gépekkel dolgozó gyapjúkártoló és -fonó üzemet is, amely a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be.

 

Alvilági birodalom - A Baradla barlang

 

1109-2.jpg

 

A Baradla-barlang főága Jósvafő közelében


Hazánk egyik legismertebb természeti látnivalója az 1995-ben a világörökség részévé nyilvánított Baradla-Domica-barlangrendszer. Járatainak teljes hossza - a Szlovákiába átnyúló szakasszal együtt - 25,5 kilométer. Természetes bejárata Aggtelek határában található, de az idők során a vörös-tói és jósvafői bejárat is megépült. A különlegesen szép cseppkőképződményekkel büszkélkedő barlangrendszer a csupán az aggteleki szakaszt bemutató „rövid túrával”, valamint az Aggtelek és Jósvafő közötti - a barlang ki nem épített szakaszait is érintő - „hosszú túrával” fedezhető fel.

 

Lengyel hagyományok - Derenk

 

p13-kk.jpg

 

Derenk egykori központja a kéktúra bélyegzőjével


Jósvafő és Bódvaszilas között egy furcsa, kihalt települést érint az Országos Kéktúra az Aggteleki-karszt dombjai között. Derenken járunk, egy középkori eredetű kis faluban, amely az 1711-es pestisjárvány után kihalt, majd szepességi lengyel jobbágyokkal telepítették be újra. 1938-ban döntötte el Horthy Miklós, hogy összefüggő vadászterületet kíván itt létrehozni, ezért a település lakosságát - teljes kártalanítás mellett - más, környékbeli településekre költöztette. A falu 1943-ra teljesen elnéptelenedett, házait részben lebontották. Azonban az addig összetartó lengyel közösség szétszóratva is megtartotta anyanyelvét. Távol az anyaországtól a mai napig őrzi a lengyel nyelv 18. századi, archaikus fordulatait. A leszármazottak minden évben visszatérnek Derenkre, hogy megtartsák a derenki búcsút. Az iskola részben felújított épületében egy kiállítás mutatja be a falu történetét.

 

 

TÚRAINFÓK
Érintett szakasz: Putnok-Bódvaszilas
Táv: 62,5 km
Szint: 1615 m

 

Pecsételőhelyek: Putnok vasútállomás, Kelemér, Gömörszőlős, Zádorfalva, Aggtelek, Jósvafő, Derenk, Szabó-pallag erdészház, Bódvaszilas vasútállomás

 

Szállás- és étkezési tipp
Csupán pár méteres kitérővel érhető el Jósvafőn a Fogadó az Öreg Malomhoz, amely az egykori középső vízimalom épületében található. Itt nemcsak megszállhatnak a kéktúrázók, de az éttermi részében házias ételekkel, visszafogott árakkal várják az éhesen, szomjasan érkező vendégeket. Kéktúrázók ajánlásával!
 

 

 

 

 

 

Cikkajánló