4 cikkei

Meredek sziklára emelt bástyái már messziről vonzzák a tekintetet, falai között megelevenedik a történelem, az innen nyíló kilátás pedig több mint lenyűgöző. Boldogkő vára alighanem az egyik legcsodásabb történelmi épületünk, ami a látogatók számára megunhatatlan élménnyel szolgál.

Csernus Gábor nevét jól ismerhetik a kéktúrázók, hiszen amellett, hogy ő a Magyar Természetjáró Szövetség egyik önkéntese, aki az igazolófüzeteket ellenőrzi, évek óta rendszeresen jelentkezik Ellenőri tapasztalatok című rovatával is a KÉKTÚRA hivatalos oldalán. 1988 óta járja az Országos Kéktúrát, amit idén áprilisban 14. alkalommal is teljesített. Ennek apropóján beszélgettünk az okokról, motivációról és élményekről.

Magyarországon nem sok helyen találkozhatunk tőzeglápokkal, hisz azok inkább az északi tájakon vagy a magasabb, hűvösebb régiókban fordulnak elő. Kelemér határában azonban kettőt is láthatunk az Országos Kéktúra útvonala mellett.

Az előző hét folyamán több portál lehozta a hírt, mely szerint a Nógrád vármegyei Kisecset környékén medvét láttak. Még a szemtanú is megszólalt, a nemzetipark-igazgatóság azonban nem talált az állat előfordulására utaló nyomot.

A Magyar Természetjáró Szövetség hét új bélyegzőt helyezett ki az Országos Kéktúra mentén, egyet a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán, egy régi bélyegzőnek pedig a lenyomata változott meg. Cikkünkből kiderül, hova kerültek ki az új bélyegzők, van-e teendő, ha már jártál az adott szakaszon, és hogyan kell bélyegezni, ha még csak ezután teljesíted.

A szünet vége lehet, hogy csapadékos lesz, de utána ismét tökéletes kirándulóidő ígérkezik. A Természetjáró oldaláról gyűjtött összeállításunkban olyan útvonalakat ajánlunk, amelyeket családostul is könnyen végigjárhatunk – vagy akár kerekezhetünk.

A szegedi egyetemen Geokéktúra címmel indult egy kurzus, amelynek keretében a hallgatók az Országos Kéktúra útvonalát bejárva tanulnak hazánk földtudományi értékeiről.

Március 22-étől egyelőre csak a büfé nyit ki. Az üzemeltetők remélik, hogy hamarosan újra üzemel majd a szálláshely része is.

Az Országos Kéktúra 16. szakasza Dobogókő és Visegrád között vezet. Kényelmesebb kirándulóknak mindenképpen ez az irány javasolt, míg a mászás szerelmeseinek a Visegrád-Dobogókő irány lehet kedves, összesen 1200 méternyi emelkedővel. A túra a Báró Eötvös Loránd Menedékháztól indul, de ne szaladjunk ennyire előre.

Egy csapat gyerek, szüleik, volt tanítójuk és egy lelkes túraszervező alkotják azt a társaságot, akik kéthetente útnak indulnak, hogy bejárják az Országos Kéktúrát. Szabó Györggyel, a csapat motorjával beszélgettünk a túrázás fontosságáról, motivációról és hogy hogyan alakult ki ez a kis túraközösség.

A Brilliant Maps felkerült térkép szerint a dél-afrikai Fokvárosból az oroszországi Magadan városáig vezető 22 387 km-es útvonal a leghosszabb, megszakítás nélkül gyalog megtehető útvonal a világon.

Továbbra is rendkívül népszerű a kéktúrázás, hiszen soha annyian nem teljesítették még a legendás mozgalmak útvonalát, mint 2024-ben. Egyre több túrázót vonz a Dél-Dunántúl és az Alföld is, de az idén nem csak ebben újult meg a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által működtetett KÉKTÚRA.

Elmúltak az ünnepek és elmúlt a bejgli is. A karácsony utáni januári szürkeségben leginkább egy kis igazi télre, fehér tájra, zúzmarával borított erdőre vágytam. Budapestről a szélrózsa minden irányába el lehet indulni, én most a Mátrában kötöttem ki.

Nemrég ünnepeltük az Országos Kéktúra 10 000. teljesítését, ami igazi mérföldkő volt a népszerű túramozgalom életében. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kozma Zoltán jubileumi teljesítővel és édesanyjával, Kozma Jánosnéval, akik együtt járták végig a több mint 1100 km-es útvonalat.

Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.