Tudod, hogy miért áll Kéktúra-emlékmű ott, ahol nem is vezet a kéktúra?
Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.
Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.

Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbAz Országos Kéktúra vértesi szakaszán több művészi fakarcra is felfigyelhetünk. A legismertebb talán Rockenbauer Pálé, de mutatjuk a többit is!

Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél között húzódó szakaszát jártam le, amely a bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részére kalauzol. Errefelé a kék út zömében zárt erdőtáj bükköseiben, nem túl meredek, de hosszan tartó emelkedőkkel kanyarog a hegység csendes, központi része felé. Korábban már végigmentem ezen a szakaszon, de most új apropója volt az élményszerzésnek.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb nyomvonal-módosítása történt az Országos Kéktúra zempléni szakaszán, Kishuta és Füzér között. Bemutatjuk a változás hátterét, és ismertetjük a hozzá kapcsolódó legfontosabb praktikus tudnivalókat is.
A nagyszabású tervek szerint függőhíd a Római-fürdő közelében, korszerű belépőpontok és tanösvények várják majd a látogatókat a Bakonyban. A cél nem csupán a látvány növelése, hanem egy egységes hálózat kialakítása, amely a természet értékeit és a helyi közösségek előnyeit is szolgálja.

Nekikezdtünk az Országos Kéktúrának, hogy a Természetjárón és a Kéktúra.hu-n napi szakaszokat is mutathassunk nektek, illetve bővítsük az útvonal mentén fekvő, az oldalainkon szereplő látnivalók így sem rövid sorát.
lengyel-kápolna / Kaán Károly-kulcsosház / kéktúra / országos kéktúra / badacsonytördemic / szent györgy-hegy / bazaltorgonák / tapolca / szigliget / szigligeti várA Magyar Természetjáró Szövetség koszorút helyezett el Thuróczy Lajos, a hazai természetjárás legendás alakja, az Országos Kéktúra egyik alapítójának sírjánál, majd emléktáblát avattak Rákospalotán.
Meredek sziklára emelt bástyái már messziről vonzzák a tekintetet, falai között megelevenedik a történelem, az innen nyíló kilátás pedig több mint lenyűgöző. Boldogkő vára alighanem az egyik legcsodásabb történelmi épületünk, ami a látogatók számára megunhatatlan élménnyel szolgál.
Csernus Gábor nevét jól ismerhetik a kéktúrázók, hiszen amellett, hogy ő a Magyar Természetjáró Szövetség egyik önkéntese, aki az igazolófüzeteket ellenőrzi, évek óta rendszeresen jelentkezik Ellenőri tapasztalatok című rovatával is a KÉKTÚRA hivatalos oldalán. 1988 óta járja az Országos Kéktúrát, amit idén áprilisban 14. alkalommal is teljesített. Ennek apropóján beszélgettünk az okokról, motivációról és élményekről.
Magyarországon nem sok helyen találkozhatunk tőzeglápokkal, hisz azok inkább az északi tájakon vagy a magasabb, hűvösebb régiókban fordulnak elő. Kelemér határában azonban kettőt is láthatunk az Országos Kéktúra útvonala mellett.
Az előző hét folyamán több portál lehozta a hírt, mely szerint a Nógrád vármegyei Kisecset környékén medvét láttak. Még a szemtanú is megszólalt, a nemzetipark-igazgatóság azonban nem talált az állat előfordulására utaló nyomot.

A tavaszi szünetben kinéztünk két napot, amikor a Bükkben kéktúráztunk, méghozzá nem is akárhogyan: a Bánkút – Bélapátfalva szakaszt teljesítettük két nap alatt, félúton a Cserepes-kői-barlangban töltve az éjszakát.
→ TovábbA Magyar Természetjáró Szövetség hét új bélyegzőt helyezett ki az Országos Kéktúra mentén, egyet a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán, egy régi bélyegzőnek pedig a lenyomata változott meg. Cikkünkből kiderül, hova kerültek ki az új bélyegzők, van-e teendő, ha már jártál az adott szakaszon, és hogyan kell bélyegezni, ha még csak ezután teljesíted.
A szünet vége lehet, hogy csapadékos lesz, de utána ismét tökéletes kirándulóidő ígérkezik. A Természetjáró oldaláról gyűjtött összeállításunkban olyan útvonalakat ajánlunk, amelyeket családostul is könnyen végigjárhatunk – vagy akár kerekezhetünk.
A szegedi egyetemen Geokéktúra címmel indult egy kurzus, amelynek keretében a hallgatók az Országos Kéktúra útvonalát bejárva tanulnak hazánk földtudományi értékeiről.
Március 22-étől egyelőre csak a büfé nyit ki. Az üzemeltetők remélik, hogy hamarosan újra üzemel majd a szálláshely része is.
Az Országos Kéktúra 16. szakasza Dobogókő és Visegrád között vezet. Kényelmesebb kirándulóknak mindenképpen ez az irány javasolt, míg a mászás szerelmeseinek a Visegrád-Dobogókő irány lehet kedves, összesen 1200 méternyi emelkedővel. A túra a Báró Eötvös Loránd Menedékháztól indul, de ne szaladjunk ennyire előre.
Egy csapat gyerek, szüleik, volt tanítójuk és egy lelkes túraszervező alkotják azt a társaságot, akik kéthetente útnak indulnak, hogy bejárják az Országos Kéktúrát. Szabó Györggyel, a csapat motorjával beszélgettünk a túrázás fontosságáról, motivációról és hogy hogyan alakult ki ez a kis túraközösség.

Régen kéktúráztunk már. A térképet nézegetve a Galyatető-Mátraháza szakaszt szúrtuk ki a még nem teljesített szakaszok közül, ami Budapestről még értelmes idő alatt elérhető, és a két végpont között tömegközlekedés is van.
→ Tovább
