Eljött a ragadozómadár-les ideje

Ha rétisasokat, karvalyokat vagy sólymokat szeretnél látni, irány a Körös-Maros Nemzeti Park, ahová egymás után érkeznek telelni a ragadozó madarak.

Szerző:
kmnp.hu/TM
2015. október 31.

Ha rétisasokat, karvalyokat vagy sólymokat szeretnél látni, irány a Körös-Maros Nemzeti Park, ahová egymás után érkeznek telelni a ragadozó madarak.

A madárbarátoknak egész évben érdemes ellátogatni a Körös-Maros Nemzeti Parkba, a téli időszak pedig különösen izgalmas, hiszen Magyarország más alföldi tájaihoz hasonlóan itt is megszaporodnak a ragadozó madarak.

 


A Dévaványa-Ecsegi-puszták területét azért kedvelik a predátorok, mert a Hortobágy-Berettyó mentén a bőséges tápláléknak köszönhetően rendszerint nagy számban gyülekeznek a récék, a vadludak és a kék galambok. Ezek között mindig akadnak sérült, gyenge példányok, amelyek könnyű zsákmányul szolgálnak a ragadozók számára. Jelenleg mintegy 15-20 ezer tőkés réce állomásozik a környező védett területeken, s kisebb számban más récefajok is jelen vannak. Sok a nyári lúd, a nagy lilik és a kék galamb is.


A karvalyok, a rétisasok és a vándorsólymok után megérkeztek a törpesólymok is. Az ő étlapjukon elsősorban vonuló énekesmadarak (seregélyek, csízek, kenderikék) szerepelnek. Minden évben érkezik ide telelni a hegyvidékről néhány szirti sas is, a nemzetipark-igazgatóság munkatársai a napokban már megfigyelték az első példányt. Ezek a madarak előszeretettel fogyasztanak vadászatok során megsérült, megsebzett mezei nyulakat.


Ha mindez nem lenne elég, még egy tipp a téli madárleshez: figyeld az út menti villanyoszlopokat, mert azokon zsákmányra leső ölyveket fedezhetsz fel. Ez különösen akkor jellemző, amikor már hó borítja a tájat. Bár az ölyvek könnyen összetéveszthetők a sasokkal, leginkább a méretük alapján lehet őket megkülönböztetni, utóbbiak ugyanis lényegesen nagyobbak. 

 

Programtippek madármegfigyelés mellé

- A Kígyósi tanösvényen végighaladva változatos élővilágot ismerhetsz meg. Az 5 km-es túra a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagy-erdő északi részéről indul. Négy állomásból áll, amelyek az erdő, a szikes puszta és a mocsár állatait és növényeit mutatják be, útba ejtve egy megfigyelőtornyot is.


- Ha a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében is szereplő kardoskúti Fehér-tó múltjára és természeti értékeire vagy kíváncsi, nem fogsz csalódni a Kardoskúti Múzeumban, ahol régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal és preparátumokkal szemléltetik a táj jelentőségét és változásait. (Figyelem, előzetes bejelentkezés szükséges!) Ha pedig már erre vitt az utad, megnézheted a csomorkányi templomromot, illetve a törökök által elpusztított egykori mezőváros teljes ásatási területét is.


- A geszti Tisza-kastély ugyan nem egyedi a maga nemében, méreteit tekintve sem mondható kivételesnek, sőt egy alapos tatarozás is ráférne, barokk-copf falai és a kertben álló hatalmas platánfa együttes harmóniája mégis ámulattal tölti el az erre járót. 1772-ben épült, azóta számos alkalommal átalakították és kibővítették.


- A Réhelyi Látogatóközponttól egy másfél kilométeres tanösvény indul, amely interaktív eszközökkel mutatja be a térség botanikai, zoológiai értékeit, és körülbelül egyórás gyalogtúrát kínál. Lehetőség van kerékpárral bejárni a környéket, vagy szakvezetést kérni. Maga a látogatóközpont, illetve a túzokrezervátum áprilistól október végéig tart nyitva.

 
 

Kapcsolódó cikkeink:

Ha november, akkor Vadlúd Sokadalom Tatán

Csonttollú, a tollbóbitás látogató

Mocsári madarászás a főváros határában

 

 

Cikkajánló